Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Németország szövetséges megszállása
1945 – 1949 / 1990
Németország szövetséges megszállása zászlaja
Németországi megszállási övezetek
Fővárosa	Berlin
Elődállam Utódállam ←   →  →  →  →  →
A Wikimédia Commons tartalmaz Németország szövetséges megszállása témájú médiaállományokat.

A második világháborúban győztes szövetséges hatalmak korábbi megállapodásuk értelmében négy megszállási övezetre osztották Németországot.

Előzmények

Szövetséges döntések a háború végén

1945 tavaszán, a Harmadik Birodalom, azaz a náci Németország kapitulációjával Európában befejeződött a második világháború. A győztes szövetséges hatalmak, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió már korábban, 1945 februárjában Jaltában tárgyalássorozatot kezdtek a háború lezárását követő világpolitikai rendezésekről és ezen a konferencián született döntés arról is, hogy Németországot a legyőzését követően négyhatalmi megszállás alá kell vonni.^[1]

Megszállási övezetek

A négyhatalmi megszállás a négy hatalom megszállási övezeteinek (zónáinak) kialakítását jelentette, amelyek viszont nem a frontvonalak találkozási vonala mentén, hanem a Német Birodalom tagállamainak eredeti határait követve történt. Így a zónák kialakítása 1945 nyarán jelentős csapatmozgásokkal járt, mert a nyugati és a szovjet csapatoknak is kölcsönösen át kellett adniuk egymásnak egyes területeket. A felosztás eredménye végül a négy zóna lett, az alábbiak szerint (a később, 1949-ben megállapított új német szövetségi tartományok elnevezéseivel):

Berlin felosztása

Noha Berlin mélyen a szovjet megszállási övezetben helyezkedett el, a szövetségesek döntése értelmében a várost külön négyhatalmi megszállási területre, ún. szektorokra osztották fel, az egyes kerületek határai mentén, az alábbiak szerint:

Megszállás és kettéosztás

A háború következtében meghalt közel tízmillió német katona és civil; jelentős területek elvesztek; 15 millió németet űztek el a korábbi keleti területekről és más országokból; a nagyvárosokat súlyos rombolások érték. Az ország területét és Berlint a szövetségesek négy megszállási övezetre osztották. A Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött övezeteket 1949. május 23-án egyesítették, itt létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot; 1949. október 7-én a szovjet megszállási övezetben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Ezek nevei a köznyelvben „Nyugat-Németország” és „Kelet-Németország” lettek, Berlin megszállt részeit pedig „Nyugat-Berlin” és „Kelet-Berlin” neveken kezdték emlegetni. A keleti országrész fővárosa Kelet-Berlin lett, hivatalos nevén „Berlin, az NDK fővárosa”, a nyugatié Bonn. Nyugat-Németország kormánya kijelentette, hogy Bonnt csak ideiglenes fővárosnak tekinti, mert bízik abban, hogy egyszer majd megszűnik a mesterséges fennálló helyzet, a két államra osztottság.

Jegyzetek

Források