A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Reichstag | |
A Reichstag röviddel napnyugta előtt | |
Település |
|
Cím | Berlin Platz der Republik 1. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1882-1894 |
Megnyitás | 1894 |
Rekonstrukciók évei | 1964, 1999 |
Építési stílus | Neoreneszánsz |
Felhasznált anyagok | Tégla, kő, üveg, acél |
Tervező | Paul Wallot (Norman Foster) |
Építész(ek) | |
Építési költség | 24 millió császári német márka |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | Parlament Bundestag székhelye |
Tulajdonos | Német állam |
Alapadatok | |
Magassága | 47 m |
Alaprajz | Téglalap |
Alapterület | 13 291 m² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″ | |
Reichstag weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Reichstag a Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület Berlinben. 1894-ben nyitották meg, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését a homlokzatán felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”.
A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől, a Reichstagtól, amely korábban nem csak az épületnek, hanem a benne ülésező törvényhozó testületnek is a neve volt. A mai terminológiában a „Reichstag” jelenti magát az épületet, a „Bundestag” pedig Németország törvényhozó testületét.
Története
A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, amelyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.
1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.
Az első világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.
A nemzetiszocialista Német Birodalom idején
Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag” német mondás.) A gyújtogatással a náci vezetés a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva vonták vissza a weimari alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét, és építették ki a totális diktatúrát Németországban.
A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.
A hidegháború sodrában
Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a berlini fallal. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.
Az újraegyesítés óta
Történelmi pillanat: az újraegyesítési ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.
Újabb felújítás kezdődött Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichstagot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható. 1995-ben Christo és Jeanne-Claude becsomagolták a német parlamentet egy művészeti projekt keretében.
A Reichstag házelnökeinek listája (1871–1918)
A Reichstag házelnökeinek listája (1871–1918) | |||
---|---|---|---|
Szám | Név | Megbízatás kezdete | Megbízatás vége |
1 | Eduard Simson | 1871 | 1874 |
2 | Maximilian Franz August von Forckenbeck | 1874 | 1879 |
3 | Otto Theodor von Seydewitz | 1879 | 1880 |
4 | Adolf Graf von Arnim-Boitzenburg | 1880 | 1881 |
5 | Gustav Konrad Heinrich von Goßler | 1881 | 1881 |
6 | Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow | 1881 | 1884 |
7 | Wilhelm von Wedell-Piesdorf | 1884 | 1888 |
8 | Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow | 1888 | 1895 |
9 | Rudolf Freiherr von Buol-Berenberg | 1895 | 1898 |
10 | Franz Graf von Ballestrem | 1898 | 1907 |
11 | Udo Graf zu Stolberg-Wernigerode | 1907 | 1910 |
12 | Hans Graf von Schwerin-Löwitz | 1910 | 1912 |
13 | Johannes Kaempf | 1912 | 1918 |
14 | Konstantin Fehrenbach | 1918 | 1918 |
Képek
-
A szovjet katonák rajzai
-
A szovjet katonák rajzai
-
Reichstag, 1945
-
Háborús pusztítás
-
Romeltakarítás a háború után
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Reichstagsgebäude című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
További információ
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Berlin
Berlin
1894
Neoreneszánsz
Paul Wallot
Norman Foster
Paul Wallot
Norman Foster
Bundestag
Fájl:Berlin location map.svg
Földrajzi koordináta-rendszer
Wikimédia Commons
Category:Reichstag (building)
Sablon:Épület infobox
Q151897
Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz
Fájl:Reichstag Giebel2.jpg
Fájl:Reichstag-berlin-im-umbau.jpg
Németország
Berlin
1894
A Reichstag felgyújtása
Német Birodalom
1999
Törvényhozás
Norman Foster
Bundestag
Fájl:1895 reichstagsgebaeude.jpg
Paul Wallot
I. Vilmos német császár
Első világháború
II. Vilmos német császár
1918
Philipp Scheidemann
Weimari köztársaság
Adolf Hitler
1933
Február 27.
A Reichstag felgyújtása
Weimari alkotmány
Felhatalmazási törvény (Németország, 1933)
Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
Nyugat-Berlin
Kelet-Berlin
Berlini fal
Nyugat-Németország
Bonn
Norman Foster
Kupola
Berlin
1995
Christo és Jeanne-Claude
Művészet
Fájl:Berlin governemnt-scubadive67.jpg
1871
1918
1871
1874
1874
1879
1879
1880
1880
1881
1881
1881
1881
1884
1884
1888
1888
1895
1895
1898
1898
1907
1907
1910
1910
1912
1912
1918
Konstantin Fehrenbach
1918
1918
Fájl:Reichtstag russ.jpg
Fájl:Reichtstag russ 2 apel.jpg
Fájl:Berlin Reichstag2.jpg
Fájl:Reichstag after the allied bombing of Berlin.jpg
Fájl:Fotothek df ps 0000836 001 Kriege ^ Kriegsfolgen ^ Enttrümmerungen.jpg
Reichstagsgebäude
Category:Reichstag (building)
Wikimédia Commons
Category:Reichstag (building)
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Kongresszusi Könyvtár
Integrált katalógustár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Fájl:Portal DE 2.svg
Portál:Németország
Fájl:P history.png
Portál:Történelem
Fájl:P parthenon.svg
Portál:Politika
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.