A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva. Részecskéi (kvantumai) a fotonok. A 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás az emberi szem számára is látható, emiatt látható fénynek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia (hullámhossz, energia) szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az elektromágneses sugárzás fizikáját az elektrodinamika írja le.
Megismerésének története
Az elektromágneses hullámok elméletét James Clerk Maxwell (1831 – 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett Maxwell-egyenletek megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalta a nagyon rövid ill. nagyon hosszú hullámhosszak létezését, az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhosszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak a halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenletek helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.
William Herschel (1738 – 1822) német csillagász észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérséklet-változást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (angol rövidítéssel: IR, azaz „infrared”) hősugarakat. (Egy villanykörte a sugárzásának 90%-át ebben a tartományban bocsátja ki.)
Johann Ritter (1776 – 1829) 1801-ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik nagyobb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV = ultraviola) sugárzást.
Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, a közepes és termális infravörös 3-5 μm és a 8-15 μm hullámhossztartományaiba eső sugárzást, valamint az 1 mm – 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.
Az elektromágneses spektrum
Elnevezés | ITU rövidítés | ITU elnevezés | Hullámhossz | Frekvencia | Foton-energia | elektronvolt | Előállítás | Műszaki felhasználás |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
extrém alacsony frekvencia | ELF | Extremely Low Frequency | 100 000 km - 10 000 km | 3 - 30 Hz | természetes eredetű rádiósugárzás | meteorológia | ||
szuper alacsony frekvencia | SLF | Super Low Frequency | 10 000 km - 1000 km | 30 - 300 Hz | természetes eredetű rádiósugárzás | meteorológia | ||
ultra alacsony frekvencia | ULF | Ultra Low Frequency | 1000 km - 100 km | 300 - 3000 Hz | ||||
nagyon alacsony frekvencia | VLF | Very Low Frequency | 100 km - 10 km | 3 - 30 kHz | ||||
Hosszúhullám | LF | Low Frequency | 10 km - 1 km | 30-300 kHz | > 6,6 · 10−30 J | > 41 peV | hosszúhullámú rádió | |
Középhullám | MF | Medium Frequency | 1 km - 100 m | 300 - 3000 kHz | > 4,3 · 10−28 J | > 2,7 neV | középhullámú rádió | |
Rövidhullám | HF | High Frequency | 100 m - 10 m | 3-30 MHz | > 1,1 · 10−27 J | > 6,9 neV | rövidhullámú rádió | |
Ultrarövidhullám (URH) | VHF | Very High Frequency | 10 m - 1 m | 30-300 MHz | > 2,0 · 10−26 J | > 120 neV | rádió, tévé, radar, Mágnesesrezonancia-képalkotás | |
Deciméteres hullám | UHF | Ultra High frequency | 1 m - 10 cm | 300-3000 MHz | > 2,0 · 10−25 J | > 1,2 µeV | Mágnesesrezonancia-képalkotás, mobiltelefon, tévé | |
Centiméteres hullám | SHF | Super High Frequency | 10 cm - 1 cm | 3–30 GHz | > 2,0 · 10−24 J | > 12 µeV | rádiócsillagászat, távközlés, műholdas televízióadás | |
Milliméteres hullám | EHF | Extremely High Frequency | 1 cm - 1 mm | 30–300 GHz | > 2,0 · 10−23 J | > 120 µeV | rádiócsillagászat, távközlés, orvostudomány | |
Mikrohullám | 30 cm - 300 µm | 1 GHz – 1 THz | > 6,6 · 10−25 J | > 4,1 µeV | magnetron, klisztron, mézer | mikrohullámú sütő, radar | ||
Terahertzes sugárzás | 3 mm - 30 µm | 0,1 THz – 10 THz | > 6,6 · 10−23 J | > 0,4 meV | szinkrotron, kvantumkaszkádlézer, | rádiócsillagászat, spektroszkópia, képalkotó eljárások | ||
Infravörös sugárzás (IR) |
< 1,0 mm | > 300 GHz | Feketetest-sugárzás, lézerdióda, szinkrotron | IR-spektroszkópia | ||||
Távoli infravörös | < 1,0 mm | > 300 GHz | > 2,0 · 10−22 J | > 1,2 meV | ||||
Közép infravörös | < 50 µm | > 6,00 THz | > 4,0 · 10−21 J | > 25 meV | Szén-dioxid-lézer | |||
Közeli infravörös | < 2,5 µm | > 120 THz | > 8,0 · 10−20 J | > 500 meV | Nd:YAG-lézer | távközlés, adatátvitel (IRDA) | ||
Fény | 780 nm - 380 nm | 384 THz - 789 THz | > 2,6 · 10−19 J | > 1,6 eV | fekete test (izzó), gázkisülés (fénycső), lézerdióda, festéklézer, szinkrotron |
világítás, színmérés, fényességmérés | ||
Vörös | 780 nm - 640 nm | 384 – 468 THz | hélium-neon lézer | DVD, CD | ||||
Narancs | 640 nm - 600 nm | 468 – 500 THz | ||||||
Sárga | 600 nm - 570 nm | 500 – 526 THz | ||||||
Zöld | 570 nm - 490 nm | 526 – 612 THz | ||||||
Kék | 490 nm - 430 nm | 612 – 697 THz | ||||||
Ibolya | 430 nm - 380 nm | 697 – 789 THz | Blu-ray disc | |||||
Ultraibolya sugárzás (UV) | < 380 nm | > 789 THz | > 5,2 · 10−19 J | > 3,3 eV | fertőtlenítés, UV-fény, spektroszkópia | |||
Lágy UV-sugárzás | < 380 nm | > 789 THz | > 5,2 · 10−19 J | > 3,3 eV | fénycső, szinkrotron, excimerlézer | lumineszcencia, pénzérmék eredetiségvizsgálata, fotolitográfia | ||
Kemény UV-sugárzás | < 200 nm | > 1,5 PHz | > 2,0 · 10−19 J | > 6,2 eV | fénycső, szinkrotron, excimerlézer | |||
EUV | 13,5 nm | 30 PHz | 2,0 · 10−17 J | 90 eV | szinkrotron | EUV-litográfia | ||
XUV | 1 – 50 nm | 300 PHz – 1 PHz | 2,0 · 10−16 – 5,0 · 10−18 J | 20 – 1000 eV | XUV- és EUV-források; XUV-csövek, szinkrotron | EUV-litográfia, röntgen-mikroszkópia, nanoszkópia | ||
Röntgensugárzás | < 1 nm | > 300 PHz | > 2,0 · 10−16 J | > 1 keV | Röntgencső | diagnosztika, biztonságtechnika, Röntgen-szerkezetanalízis, Röntgendiffrakció | ||
Gamma-sugárzás | < 10 pm | > 30 EHz | > 2,0 · 10−14 J | > 120 keV | PET, radioaktivitás, szupernóvák, pulzárok, kvazárok |
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Elektromagnetisches_Spektrum című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- A sugárzás - muszakiak.hu - a műszaki portál
- Elektromágneses sugárzások: magyarított Java szimuláció. Szerző: Wolfgang Bauer
- Radio Frequency Band Designations
Kapcsolódó szócikkek
- hőmérsékleti sugárzás
- fény - a látható elektromágneses színkép, a fény sebessége
- színképelemzés
- csillagászati színképelemzés - az asztrofizika egyik legeredményesebb vizsgálati módszere
- fotometria a csillagászatban (fényességmérés)
- radar frekvenciasávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Elektromosság
Mágnesség
Elektrosztatika
Coulomb-törvény
Elektromos mező
Elektromos töltés
Gauss-törvény
Elektromos potenciál
Magnetosztatika
Ampère-törvény
Elektromos áram
Mágneses mező
Mágneses momentum
Elektrodinamika
Elektromotoros erő
Elektromágneses indukció
Vektorpotenciál (fizika)
Faraday–Lenz-törvény
Biot–Savart-törvény
Lorentz-erő
Maxwell-egyenletek
Mágneses erő
Áramkör
Elektromos ellenállás
Elektromos kapacitás
Elektromos vezetés
Hullám
Impedancia
Rezgőkör
Sablon:Elektromágnesség
Sablon:Elektromágnesség
Sablonvita:Elektromágnesség
Fájl:Question book-new.svg
Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!
Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!
Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye
Oszcilláció
Elektromos mező
Mágneses mező
Hullám
Vákuum
Fénysebesség
Energia
Lendület
Kvantum
Foton
Nanométer
Hullámhossz
Ember
Szem
Látható spektrum
Frekvencia
Hullámhossz
Energia
Fizika
Elektrodinamika
James Clerk Maxwell
Maxwell-egyenletek
Heinrich Hertz
William Herschel
1738
1822
Németek
Csillagász
Infravörös sugárzás
Johann Ritter
1776
1829
1801
Ibolyántúli sugárzás
Rádiócsillagászat
Fájl:EM Spectrum Properties edit hu.svg
ITU
Hullámhossz
Frekvencia
Foton
Energia
Elektronvolt
Meteorológia
Hosszúhullám
Középhullám
Rövidhullám
Ultrarövidhullám
Rádiózás
Televízió
Rádiólokátor
Mágnesesrezonancia-képalkotás
Deciméteres hullám
Mágnesesrezonancia-képalkotás
Mobiltelefon
Televízió
Centiméteres hullám
Rádiócsillagászat
Távközlés
Távközlési műhold
Milliméteres hullám
Rádiócsillagászat
Távközlés
Orvostudomány
Mikrohullám
Magnetron
Elektroncső
Mézer
Mikrohullámú sütő
Rádiólokátor
Terahertzes sugárzás
Szinkrotron
Undulátor
Rádiócsillagászat
Spektroszkópia
Orvosi képalkotás
Infravörös sugárzás
Feketetest-sugárzás
Szinkrotron
Spektroszkópia
Távközlés
Fény
Feketetest-sugárzás
Izzólámpa
Fénycső
Szinkrotron
DVD
CD
Blu-ray disc
Ibolyántúli sugárzás
Spektroszkópia
Fénycső
Szinkrotron
Excimerlézer
Lumineszcencia
Fotolitográfia
Fénycső
Szinkrotron
Excimerlézer
Szinkrotron
Litográfia
Szinkrotron
Röntgensugárzás
Röntgencső
Orvosi képalkotás
Biztonságtechnika
Röntgendiffrakció
Gamma-sugárzás
Pozitronemissziós tomográfia
Radioaktivitás
Szupernóva
Pulzár
Kvazár
Elektromagnetisches Spektrum
Elektromagnetisches Spektrum?oldid=82113905
Hőmérsékleti sugárzás
Fény
Színképelemzés
Csillagászati színképelemzés
Fotometria a csillagászatban
Radar frekvenciasávok
Sablon:Fizika
Sablon:Fizika
Sablonvita:Fizika
Fizika
Akusztika
Asztrofizika
Atomfizika
Klasszikus mechanika
Elektromágnesség
Általános relativitáselmélet
Részecskefizika
Kvantumtérelmélet
Kvantummechanika
Szilárdtestfizika
Speciális relativitáselmélet
Statisztikus fizika
Termodinamika
Optika
Magfizika
Plazmafizika
Biofizika
Csillagászat
Geofizika
Fizikai kémia
Kozmológia
Anyag (fizika)
Antianyag
Elemi részecske
Bozon
Fermion
Mozgás (fizika)
Tömeg
Energia
Lendület
Perdület
Spin
Idő
Tér (fizika)
Dimenzió
Téridő
Hosszúság
Sebesség
Erő
Fázisátalakulás
Forgatónyomaték
Hullám
Hullámfüggvény
Harmonikus oszcillátor
Entrópia
Fizikai mennyiség
Hőmérséklet
Szimmetria
Szupravezetés
Szuperfolyékonyság
Spontán szimmetriasértés
Alapvető kölcsönhatások
Gravitáció
Elektromágnesség
Gyenge kölcsönhatás
Erős kölcsönhatás
A mindenség elmélete
Kvantumgravitáció
Szuperszimmetria
Húrelmélet
Hurok-kvantumgravitáció
Tudományos módszer
Mérés
Határozatlansági reláció
Hatáselv
Megmaradási tétel
Szuperpozíció
SI-mértékegységrendszer
SI-prefixum
A fizika története
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Kongresszusi Könyvtár
Integrált katalógustár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Fájl:P physics.svg
Portál:Fizika
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.