A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Jele: f vagy ν (görög nű).
SI-mértékegysége: Hz (hertz, Heinrich Rudolf Hertz német fizikus neve után), ami ugyanazt jelenti, mint az s−1 (egy teljes periódus másodpercenként).
Rezgésfrekvenciája
Harmonikus rezgés során egy periódus megtételéhez szükséges idő a (T) periódusidő.
A frekvencia (f) azt adja meg, hány periódusa megy végbe a rezgésnek adott idő alatt: .
Körfrekvencia
Egy rezgés vagy hullám körfrekvenciáján a frekvencia -szeresét értjük:
.
Ez azt adja meg, hogy a leíráshoz használt szögváltozó (fázisa) mennyit változik egységnyi idő alatt (azaz a szögsebességet). Mértékegysége radián per másodperc (rad/s).
Ilyen módon egy harmonikus rezgés a következő alakok bármelyikével egyaránt jellemezhető:[1]
Haladó hullám frekvenciája
Hang, elektromágneses hullám (mint a rádióhullám vagy a fény), elektromos jelek vagy más hullámok frekvenciáját mérve, a hertzben kapott frekvencia a másodpercenkénti periódusok száma. A görbe torzulása esetén mindig az alapgörbe frekvenciája értendő.
Az f frekvencia a hullám v sebességének és λ hullámhosszának a hányadosa:
tehát a frekvencia a hullámhosszal fordítottan arányos.
A vákuumon keresztül haladó elektromágneses hullámok ennek a speciális esete (v = c), ahol c a fénysebesség:
Amikor a hullám egyik közegből átlép egy másikba (pl. fénytörés), a frekvenciája ugyanaz marad, csak a sebessége és - ennek következtében - a hullámhossza változik meg.
Mérése
A frekvencia mérésekor megszámoljuk, hogy egy adott időtartam alatt hányszor ismétlődik meg az esemény, majd elosztjuk az illető időtartam hosszával.
1 Hz azt jelenti, másodpercenként egyszer következik be az esemény, 2 Hz azt, hogy kétszer stb. Az egység eredeti neve ciklus per másodperc (cps) volt, amit néha még ma is használnak. Más, a frekvenciát mérő egységek például a fordulat per perc (rpm) vagy a radián per másodperc (rad/s). A szívritmust és a zenei ritmust ütés per percben (bpm, beats per minute) mérik.
Referenciafrekvenciák
Vannak általánosan elfogadott referenciafrekvenciák az idő mérése céljából. Az egyik ilyen az atomórák által használt frekvencia, a céziumatom egyik átmenetének frekvenciája.
Példák
- A normál zenei A hang frekvenciája 1939 óta 440 Hz („concert pitch"); a zenekarok erre hangolnak. Érdekesség, hogy 1895-ig ez 415 Hz (historikus A), 1938-ig 435 Hz volt (bécsi A).
- A csecsemő kb. 20 kHz-ig képes hallani a hangokat, de a korral ez a felső határ csökken, akár 6–8 kHz-ig vagy az alá is
- Európában a váltakozó áram frekvenciája 50 Hz (a zenei G hanghoz közeli frekvencia), Amerikában és Japánban 60 Hz
Jegyzetek
- ↑ Budó Ágoston. Kísérleti fizika I.. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt (1997). ISBN 963 19 5313 0
További információk
- https://web.archive.org/web/20090101183418/http://itl7.elte.hu/html/elektronika/node5_1.html
- http://tankonyv.ham.hu/A_vizsga-DJ4UF/?cid=a03
- http://science.howstuffworks.com/light3.htm
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.