A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szinkrotron a részecskegyorsítók egyik fajtája. Míg a ciklotronban állandó mágneses teret használnak és állandó frekvenciájú elektromos teret, addig a szinkrotronban mindkettőt úgy változtatják, hogy a részecske pályája állandó sugarú legyen. Ennek hatására sokkal kisebb térben kell mágneses teret létrehozni, különálló mágnesek is használhatóak.
Két fontosabb típusa a gyengén fókuszáló szinkrotron, amelyben a kerület mentén a mágneses tér lényegében változatlan, kifelé kissé csökken a B-vektor értéke (pozitív mágneses térindex). Nagy kerület esetén ezekben a részecskék eltérése a tervezett pályától igen nagy lehet.
Az erősen fókuszáló szinkrotronok esetén a kerület mentén a mágneses tér változik, egymást követően egyszer kifelé növekvő, majd kifelé csökkenő B-tér található. (Váltakozik a negatív és pozitív mágneses térindex, ezért ezt váltakozó gradiensűnek is nevezik, angol rövidítéssel AG). Ekkor a részecskék kitérése jelentősen lecsökken.
Részecskefizikai kísérletek esetén gyakran keringetnek egymással szemben kétféle részecskenyalábot, amelyet a detektorokban egymást metsző pályára állítanak. Ezt a változatot ütköztetőgyűrűnek is nevezzük. Pár példa a CERN-ből:
- 1989 és 2000 között elektront ütköztetett antirészecskéjével, pozitronnal a nagy elektron-pozitron ütköztetőgyűrű, a LEP
- 2008-tól protonokat ütköztet protonokkal a nagy hadronütköztető-gyűrű, az LHC
- 1981 és 1984 között protont ütköztetett antiprotonnal a szuper protonszinkrotron, az SPS
A tárológyűrűk olyan szinkrotronok, amelyben valamely részecskét tartosan lehet felgyorsított állapotban tárolni. Ilyenek a már említett ütköztetőgyűrűk is. Ilyen az antiproton összegyűjtésére szolgáló korábbi szinkrotron, a LEAR (alacsony energiás antiprotongyűrű).
Mitől függ a végenergia?
A részecskéket itt egy légüres csőben gyorsítják, amelyet kör alakúra hajlítanak. Mennél nagyobb a létrehozható mágneses tér és a kör sugara, annál nagyobb energiára (sebességre) gyorsíthatjuk a részecskéket. Elektronok gyorsítása esetén azonban van egy másik korlátozó tényező is: a szinkrotronsugárzás, amely révén a gyorsuló töltött részecskék energiát veszítenek, miközben sugároznak. (Azonos mozgási energiájú, nagyobb tömegű részecskénél a hatás kisebb.) Emiatt van egy korlát: nem igazán lehet a LEP-énél nagyobb energiára (106 GeV) gyorsítani elektront körkörös gyorsítóval, csak rendkívül (több tíz kilométer) hosszú lineáris gyorsítóval.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.