A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A spektroszkópia a spektrumok készítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége. Az eredetileg a látható fény tartományában használt módszerek idővel szinte az egész elektromágneses spektrumra kiterjedtek, sőt, más jellegű sugárzások és részecskék vizsgálati módszereit is a spektroszkópiai módszerek közé sorolják.
A spektroszkópia szó eredete
A spectrum kifejezést Newton használta először annak a jelenségnek a megfigyelése kapcsán, hogy a napfény egy prizmán áthaladva színekre bomlik. Bár erről a felfedezésről egy kézírásos dokumentum szerint a Royal Societynek 1672-ben számolt be először, egy korábban megírt leveléből a fehér fény színekre bontásának felfedezését 1666-ra tehetjük. A Nap fényében láthatatlanul jelenlévő színekre használta a latin eredetű spectrum szót.[1]
Egy színkép megfigyelésének módszerét a 19. század vége óta Arthur Schuster nyomán nevezzük spektroszkópiának. Ő használta egy a Royal Institution-ban 1882-ben megtartott előadásában[2] először a latin scopus és a görög skopos illetve skopein szavakból eredeztethető kifejezést.[3]
A spektroszkópiai módszerek csoportosítása
A spektroszkópiai módszerek szerteágazó volta miatt többféle csoportosítás is lehetséges.
A vizsgált hullámok típusa szerint
- elektromágneses sugárzás, és ezen belül
- látható fény
- gamma-
- röntgen-
- ultraibolya-
- infravörös-
- terahertzes-
- mikrohullámú-
- rádióspektroszkópia
- részecskesugárzás (hullám-részecske kettősség)
- nyomáshullám (akusztikus spektroszkópia és mechanikus módszerek)
A kölcsönhatás természete szerint
- abszorpciós spektroszkópia
- emissziós spektroszkópia
- rugalmas szórás
- rugalmatlan szórás
- rezonancia spektroszkópia
A kölcsönható anyag szerint
- atom
- molekula
- kristályok és egyéb kiterjedt anyagok
- atommagok
A spektroszkópia módszerei és a kapcsolódó elektromágneses hullámok jellemzői
Módszer | Hullámhossz
(m) |
Frekvencia
(Hz) |
Hullámszám
(cm−1) |
Energia
(J) |
Elektromágneses sugárzás |
---|---|---|---|---|---|
A spektroszkópia területei
- Atomspektroszkópia
- Atomabszorpciós spektroszkópia (AAS/OAS)
- Atomemissziós spektroszkópia (AES/OES)
- Atomfluoreszcens spektroszkópia (AFS)
- Gamma-spektroszkópia
- Mössbauer-spektroszkópia (a Mössbauer-effektuson alapul)
- Elektronspektroszkópia
- Röntgen fotoelektron-spektroszkópia (XPS)
- Ultraibolya fotoelektron-spektroszkópia (UPS)
- Auger-elektron-spektroszkópia (AES)
- Röntgenspektroszkópia (XRS)
- Molekulaspektroszkópia
- Frekvenciamoduláció-spektroszkópia
- Infravörös spektroszkópia (IR)
- Raman-spektroszkópia
- ATR-spektroszkópia
- Magrezonancia-spektroszkópia, magasfrekvenciás spektroszkópia (NMR)
- Elektronspin-rezonancia (ESR/EPR)
- Endor-spektroszkópia (ENDOR)
- Mikrohullámú spektroszkópia
- UV/VIS-spektroszkópia (UV/Vis)
- Frekvenciamoduláció-spektroszkópia
- Tömegspektrometria (MS)
- Ultrarövid idejű spektroszkópia
- Lézerspektroszkópia
- Lézerindukált fluoreszcencia
- Impedancia spektroszkópia
- Ionspektroszkópia
- Másodlagos tömegspektrometria (SIMS)
- Terahertzes spektroszkópia
Források
- ↑ http://uni-leipzig.de/~energy/pdf/freuse1.pdf
- ↑ A. Schuster in Encyclopedia Britannica (1911 ed.)
- ↑ http://dictionary.reverso.net/english-definition/scope
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.