A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kémia |
---|
elméleti kémia |
fizikai kémia |
szervetlen kémia |
szerves kémia |
analitikai kémia |
egyéb |
A kémia személyes- és történelmi vonatkozásai |
|
A vegyész a kémiával foglalkozó tudós. A hagyományos néven kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján.
A vegyészszakma története
Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az őskorban is képesek voltak például rezet, bronzot, vasat és üveget előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az arany előállításának lehetőségeit keresve módszeresen vizsgálni kezdték a különféle anyagok egymásba való átalakításának lehetőségeit. Ez vezetett az alkímiának, a kémia prototudományának megszületéséhez. A modern kémia Antoine Lavoisier-val kezdődik, aki 1783-ban felfedezte a tömegmegmaradás törvényét.
Oktatás
A kémia elmélete szorosan összekapcsolódik a matematikával és a fizikával. A kémikusok számos irányba specializálódhatnak, ilyen például az analitikai kémia, a biokémia, a szerves kémia, a kvantumkémia vagy a kristálytan.
Foglalkoztatás
A kémikusokat alkalmazó szervezeteknek három fő csoportja van: az akadémiai intézmények, az állami kutatóintézetek és az ipar, különösen a vegyipar és a gyógyszeripar.
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.