Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Fizikai mennyiség
 

Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.[1] A jelenségek magyarázatához, a folyamatok leírásánál ilyen mennyiségek között keresünk mennyiségi összefüggéseket. A minőségi tulajdonságot a mértékegységgel, a mennyiségi tulajdonságot a mérőszámmal fejezzük ki. Mérésnek azt az eljárást nevezzük, ami során meghatározzuk, hogy az adott tulajdonság – azaz fizikai mennyiség – hányszor nagyobb a vele azonos nemű mértékegységnél.

A fizikai mennyiség ily módon matematikailag a mérőszám és a mértékegység skaláris szorzata.

fizikai mennyiség = {mérőszám} ·
A = {A} ·

Az SI (Mértékegységek nemzetközi rendszere) és az ISQ (Mennyiségek nemzetközi rendszere) közös formában az ISO és az IEC felügyelete alatt készül ISO IEC 80000, Quantities and Units cím alatt.

Példa

F = 780 kN

ahol:

  • F az erő jele;
  • 780 a mérőszám (számérték);
  • k SI előtag (prefixum), a kilo rövidítése, azaz ezerszerese az alapmértékegységnek;
  • N az erő SI-mértékegysége (Newton). SI alapmértékegységekben: , illetve hatványkitevő alkalmazásával: kg·m·s−2.

Elnevezések és jelölések

A fizikai mennyiség

  • jele dőlt betű;
  • megnevezését szabvány írja elő (MSz 4900 Fizikai mennyiségek neve és jele);
  • mérőszám, jelölése a kapcsos zárójel {};
  • mértékegység, jelölése a szögletes zárójel ;
  • a mértékegység jele, álló vékony szedésű betű (a Mérésügyről szóló törvény tartalmazza);
  • előtagja (prefixuma) (a Mérésügyről szóló törvény tartalmazza);
  • dimenziója, jelölése a dim rövidítés; jele ugyanaz az álló vékony betű, amellyel a fizikai mennyiséget jelöljük;

Minthogy hét fizikai alapmennyiség létezik, ezért csak hétféle dimenziót értelmezhetünk

A fizikai mennyiségek jele félkövér dőlt betű, ha vektormennyiség. Tenzormennyiségek jele álló félkövér betű

Tetszőleges "Q" fizikai mennyiség esetén: Q = {Q}·

Az erő példájával:

{F} = 780;

= kN;

dim F = L M T−2;

A fentiek szerinti egyenletek írhatók fel:

  • mennyiségegyenlet - fizikai mennyiségekből írjuk fel;
  • egységegyenlet - csak a mértékegységeket tartalmazza;
  • számértékegyenlet - csak a számértékeket tartalmazza;
  • dimenzióegyenlet - csak a dimenziók jelét tartalmazza;

A számérték fenti módon történő jelölését ki kell egészíteni. A mértékegységre való utalás nélkül ez ugyanis értelmetlen. Egy korábbi szabvány (az MSz 244 hatályát vesztette) ezt a következőképpen jelölte:

{F} kN=780

A jelenlegi megoldás a következő. Rendezzük át a mennyiségegyenletet; például a lap tetején álló egyenletet; tört formába:

Jelentése: az erő értéke kilonewtonokban 780

Ebben a formában a zárójelezés teljesen el is hagyható. Ebben a formában ajánlott a grafikonok, diagramok koordinátatengelyeinek feliratozása is.

Egyenletek alkalmazása

Példaképpen számítsuk a térerő értékét a Newton-féle gravitációs állandóból. A számítást a Föld tömegének és a sugarának számértékével végezzük

Mennyiségegyenlet

Számértékegyenlet

Egységegyenlet

Nem a mértékegység jelét tesszük zárójelbe, hanem a fizikai mennyiség jelét

Dimenzióegyenletszerkesztés








A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.