A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.[1] A jelenségek magyarázatához, a folyamatok leírásánál ilyen mennyiségek között keresünk mennyiségi összefüggéseket. A minőségi tulajdonságot a mértékegységgel, a mennyiségi tulajdonságot a mérőszámmal fejezzük ki. Mérésnek azt az eljárást nevezzük, ami során meghatározzuk, hogy az adott tulajdonság – azaz fizikai mennyiség – hányszor nagyobb a vele azonos nemű mértékegységnél.
A fizikai mennyiség ily módon matematikailag a mérőszám és a mértékegység skaláris szorzata.
Az SI (Mértékegységek nemzetközi rendszere) és az ISQ (Mennyiségek nemzetközi rendszere) közös formában az ISO és az IEC felügyelete alatt készül ISO IEC 80000, Quantities and Units cím alatt.
Példa
- F = 780 kN
ahol:
- F az erő jele;
- 780 a mérőszám (számérték);
- k SI előtag (prefixum), a kilo rövidítése, azaz ezerszerese az alapmértékegységnek;
- N az erő SI-mértékegysége (Newton). SI alapmértékegységekben: , illetve hatványkitevő alkalmazásával: kg·m·s−2.
Elnevezések és jelölések
A fizikai mennyiség
- jele dőlt betű;
- megnevezését szabvány írja elő (MSz 4900 Fizikai mennyiségek neve és jele);
- mérőszám, jelölése a kapcsos zárójel {};
- mértékegység, jelölése a szögletes zárójel ;
- a mértékegység jele, álló vékony szedésű betű (a Mérésügyről szóló törvény tartalmazza);
- előtagja (prefixuma) (a Mérésügyről szóló törvény tartalmazza);
- dimenziója, jelölése a dim rövidítés; jele ugyanaz az álló vékony betű, amellyel a fizikai mennyiséget jelöljük;
Minthogy hét fizikai alapmennyiség létezik, ezért csak hétféle dimenziót értelmezhetünk
A fizikai mennyiségek jele félkövér dőlt betű, ha vektormennyiség. Tenzormennyiségek jele álló félkövér betű
Tetszőleges "Q" fizikai mennyiség esetén: Q = {Q}·
Az erő példájával:
{F} = 780;
= kN;
dim F = L M T−2;
A fentiek szerinti egyenletek írhatók fel:
- mennyiségegyenlet - fizikai mennyiségekből írjuk fel;
- egységegyenlet - csak a mértékegységeket tartalmazza;
- számértékegyenlet - csak a számértékeket tartalmazza;
- dimenzióegyenlet - csak a dimenziók jelét tartalmazza;
A számérték fenti módon történő jelölését ki kell egészíteni. A mértékegységre való utalás nélkül ez ugyanis értelmetlen. Egy korábbi szabvány (az MSz 244 hatályát vesztette) ezt a következőképpen jelölte:
{F} kN=780
A jelenlegi megoldás a következő. Rendezzük át a mennyiségegyenletet; például a lap tetején álló egyenletet; tört formába:
Jelentése: az erő értéke kilonewtonokban 780
Ebben a formában a zárójelezés teljesen el is hagyható. Ebben a formában ajánlott a grafikonok, diagramok koordinátatengelyeinek feliratozása is.
Egyenletek alkalmazása
Példaképpen számítsuk a térerő értékét a Newton-féle gravitációs állandóból. A számítást a Föld tömegének és a sugarának számértékével végezzük
Mennyiségegyenlet
Számértékegyenlet
Egységegyenlet
Nem a mértékegység jelét tesszük zárójelbe, hanem a fizikai mennyiség jelét
Dimenzióegyenletszerkesztés
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.