Ungvár -

	Ungvár (Ужгород)
	Ungvár központjának látképe az Ung felől
; Ungvár címere	; Ungvár zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Ungvári járás (2020–)
Község	Ungvár község (2020–)
Rang	területi jelentőségű város
Alapítás éve	9. század
Polgármester	Viktor Sadej (ügyvivő)
Irányítószám	88000
Körzethívószám	+380 312
Testvértelepülései	Lista Szatmárnémeti; Békéscsaba; Nyíregyháza; Szombathely; Corvallis; Darmstadt; Kassa; Krosno; Jarosław; Homonna; Kajaani; Póla; Nagymihály; Debrecen; Sárospatak; Trogir; Česká Lípa; Ulcinj; Horsens;
	Népesség
Teljes népesség	114 897 fő (2019. jan. 1.)
Magyar lakosság	8 000
Népsűrűség	1770 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	169 m
Terület	65 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Ungvár Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 48° 37′, k. h. 22° 18′Koordináták: é. sz. 48° 37′, k. h. 22° 18′
	Ungvár Pozíció Kárpátalja térképén
	Ungvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ungvár témájú médiaállományokat.

Ungvár (ukránul Ужгород , ruszinul Ужгород , oroszul Ужгород , szlovákul és csehül: Užhorod, németül: Ungwar, jiddisül אונגװיר ) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Fekvése

Az Alföld északkeleti peremén, a Vihorlát–Gutin-hegyvidék délnyugati részén, ahol a Vihorlát és a Szinyák-hegység között futó Ung folyó kiér az Alföldre, az Ung két partján, az ukrán-szlovák határ mellett fekszik.

Éghajlat

Ungvár (1981–2010, extrém: 1947– ) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	13,3	17,2	25,4	29,7	33,4	35,0	38,6	38,4	35,9	26,1	23,3	15,6	38,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,3	3,7	9,8	16,7	22,0	24,6	26,9	26,6	21,2	15,4	8,3	2,7	15,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,8	−3,7	0,6	5,5	10,4	13,1	15,0	14,5	10,3	5,7	1,4	−3,0	5,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−28,2	−26,3	−17,5	−6,9	−4,4	1,5	5,4	4,4	−2,2	−9,3	−21,8	−24,7	−28,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	54	50	43	49	74	75	78	73	73	56	57	68	750
Havi napsütéses órák száma	59	87	142	190	246	249	274	253	192	151	63	46	1952
Forrás: Pogoda.ru.net,^[2] NOAA (sun, 1961–1990)^[3]

Története

A népvándorlás időszakában a területén kelta, gall, római, kun, longobárd, szláv, avar és bolgár törzsek fordultak meg.

Források szerint a Vereckei-hágón átkelt magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Anonymus krónikája szerint Ungváron adta át Álmos fiának, Árpádnak a fővezérséget. Innen eredhet Árpád „hungvári vitéz” elnevezése.

Az ungvári vár

Ungvár a 9–10. században leginkább a város területén álló várat jelentette. A vár megépítését illetően többféle elmélet létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv erődítmény volt Ungográd néven, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű.

Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott a várban. Ezt követően, 1248 IV Béla szabadító adománylevéllel városi ranggal és jogokkal felruházta Ungvárt.^[4] Akkor alakult ki a vármegyerendszer és Ungvár Ung vármegye része lett.

A városháza

1320 körül került Ungvár vára az olasz származású Drugeth család kezére, akik hozzáláttak a vár újjáépítéséhez. Ekkor költöztek a városba leginkább német, flamand és olasz telepesek, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épült új híd az Ung folyón. 1384-ben, kevéssel halála előtt Drugeth I. László behívta a pálos szerzetesrendet, akik 1430-ig működtették itt iskolájukat. 1430-ban Ungvár szabad királyi város kiváltságos címet kapott, ez egyben a városi polgárság megerősödését is jelentette. A 16–17. században különböző manufaktúrák jöttek létre a városban.

A reformáció idején Ungvár komoly protestáns központtá alakult. 1598-ban megalakult a református iskola is. 1610-ben azonban Pázmány Péter visszatérítette Drugeth Györgyöt a katolikus hitre, majd 1646-ban Jakusits Anna (Drugeth János özvegye) áttelepítette a homonnai jezsuita rendi kolostort a városba. Ebben az időszakban komoly vallási harcok indultak a német protestáns telepesek és a jezsuiták között.

1646. április 24-én az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Így új vallás született a városban, a görögkatolikus felekezet.

A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette kiváltságait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett.

1769-ben Ung vármegye székhelye Nagykaposról Ungvárra került át. Ekkor épült meg a ma is álló vármegyeháza. 1775 körül került át Munkácsról a görögkatolikus püspökség központja. II. József türelmi rendelete után kezdődött meg a zsidók bevándorlása elsősorban Galíciából, akik hamar a korábban leginkább görög kézen lévő kereskedelem nagy részét magukénak tudhatták.

Ungvár 1933-as, csehszlovák időkből származó térképe

A régi ungi vármegyeháza

A görögkatolikus tanítóképző (1902)

1847-ben Petőfi Sándor „Úti levelei”-ben még lesújtó véleménnyel számolt be Ungvárról, azonban a város a szabadságharc bukása után fokozatos fejlődésnek indult: megkezdődött az utcák kövezése (1850), a csatornázás (1855), a tűzveszélyes tetőszerkezetek átalakítása. 1872-ben épült meg a Magyar Északkeleti Vaspálya Társaság tulajdonát képező Csap – Ungvár vasútvonal, amely az államosítás során hamar a Magyar Államvasutak kezébe került. Ezt követően a város kulturális, gazdasági élete hirtelen fellendült: iskolák, közintézmények épültek, pénzintézetek, takarékszövetkezetek létesültek.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye rendezett tanácsú városa.

1919 és 1938 között a város Csehszlovákiához tartozott. Ekkor épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Galagó, az egykori vásártéren. A város soknemzetiségű jellegét mutatta az 1930-as népszámlálás is. Az 1938-as bécsi döntést követően ismét Magyarországhoz tartozott a Kárpátaljai Kormánybiztosság Ungi közigazgatási kirendeltsége székhelye lett, bár sem annak, sem a helyreállított vármegyének nem volt része, mivel törvényhatósági jogú várossá alakult.

A Vörös Hadsereg 1944. december 27-én foglalta el a várost, és 1945-ben, akárcsak egész Kárpátalja, az Ukrán SZSZK részeként Ungvár is a Szovjetunióhoz került.

Ukrajna 1991-es függetlenedésével Ungvárnak fokozatos leépítésekkel kellett szembenéznie, megszűntek a nehézipari üzemek, a szolgáltatás nagy mértékben romlott, ám a rendeződő magyar–ukrán, illetve szlovák–ukrán kapcsolatokkal Ungvár új fejlődési időszakba lépett.

Népessége

1910-ben 16 919 lakosából 13 590 magyar, 1219 szlovák, 1151 német, 641 rutén volt. Ebből 5481 római katolikusnak, 5305 izraelitának, 4473 görögkatolikusnak, 1368 reformátusnak vallotta magát.^[5]

1930-as népszámláláson a város 27 000 fős lakosságát 8030 cseh vagy szlovák, 6260 ruszin, 5897 zsidó, 4499 magyar, 508 német és 53 lengyel, illetve néhány cigány nemzetiségű alkotta.

A város lakossága 115 600 fő, ebből 89900 ukrán (és ruszin), 11 100 orosz, 8000 magyar, 2500 szlovák, 1700 cigány (a 2001-es népszámlálás adatai alapján).^[6] A város lakossága 2011. január 1-jén 116 423 fő volt.

Önkormányzat és közigazgatás

Ungváron magyar főkonzulátus működik.^[7]^[8]

Gazdaság

Élelmiszeripar, bútoripar.

Közlekedés

Vasútállomás

Fontos közúti közlekedési csomópont. A Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonalon vasútállomása és nemzetközi repülőtere van. A város határában található az Ungvár-Felsőnémeti közúti határátkelő.

Kultúra

Ungvár Kárpátalja kulturális központja. Itt működik az Ungvári Nemzeti Egyetem tíznél több karral, köztük a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karral.^[9]

Innen sugározza műsorát számos televízió és rádió. Könyv- és lapkiadók tucatjai jelentetik meg kiadványaikat, a városban több színház is működik. Minden évben megrendezik a nemzetközi színházi fesztivált, melyen magyarországi színházak is részt vesznek.

Ungvár az első világháborúig a történelmi Magyarország egyik keleti kulturális centruma volt, Trianon után magyar jellegét részben, majd a második világháború után szinte teljesen elvesztette. Építészeti szempontból a csehszlovák érában (1920–1938) fejlődött a legtöbbet, ekkor alakult ki a nagyrészt máig sértetlen városkép (míg a belváros belső utcái még az Osztrák–Magyar Monarchia stílusát őrzik). 1945 után a város mind építészeti, mind egyéb kulturális tekintetben a szovjet szocreál és proletkult hatása alá került, régi jellegét fokozatosan elvesztette.

Szent György római katolikus templom
A római katolikus templom tornya a sétálóutcában
A Szent Kereszt felmagasztalása görögkatolikus székesegyház és a püspöki palota
A görögkatolikus székesegyház
A görögkatolikus székesegyház ikonosztáza
Egykori zsinagóga
A Megváltó Krisztus ortodox székesegyház

A Szovjetunió széthullása és a független Ukrajna megalakulása után néhány krízises esztendő elteltével Ungvár kultúrája újra fejlődésnek indult, ám tekintettel arra, hogy a lakosságnak mára kevesebb mint 10%-a magyar, ebben leginkább keleti, így főleg ukrán hatások érvényesülnek.

Megemlítendő az is, hogy a város kulturális életében a második világháborúig jelentős szerepet játszott a (főleg magyar ajkú) zsidó értelmiség, míg az utóbbi esztendőkben Ungvár a magát kárpátaljai őslakosnak tekintő, eredetileg főként a hegyvidék falvakban élő ruszinságnak is a kulturális központja lett.

Látnivalók

Skanzen

Az ungvári vár
A vártemplom romjai
A skanzen (Ungvári Szabadtéri Néprajzi Múzeum), az ungvári vár közelében
Egykori vármegyeháza, ma többek között a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum foglal benne helyet
A Szent Kereszt felmagasztalása görögkatolikus székesegyház és püspöki palota
Szent György római katolikus templom
Református templom
A filharmónia épülete (egykori zsinagóga)
A bazilita szerzetesrend kolostora
Ceholnyai volt görögkatolikus templom
12. századi gerényi rotunda
Orosz templom
Botanikus kert
Nevickei vár

Híres emberek

Az Ung télen

Az Avangárd Stadion

Mária Terézia Park

Ungváron született:

1830-ban Vöneki Lajos magyar, olasz és amerikai szabadságharcos katona
1855. december 7-én Mágócsy-Dietz Sándor (1855–1945) botanikus, az MTA tagja
1861. január 13-án Gyöngyösy László író, irodalomtörténész
1863. július 4-én Lipschutz Salomon sakkozó, az Amerikai Egyesült Államok sakkbajnoka
1870. szeptember 13-án Vedres Márk szobrászművész
1872. december 8-án Janovics Jenő színművész, rendező, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, művelődéspolitikus
1881. április 23-án Timkó György botanikus, etnográfus. Timkó Imre agrogeológus öccse
1891. október 2-án Boksay József festő, grafikus, Erdélyi Bélával együtt az ungvári művészeti iskola megalapítója
1909. december 16-án Jan Pastor szlovák régész, a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik alapítója
1919. szeptember 23-án Ubrizsy Gábor Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, egyetemi magántanár, az MTA tagja
1923. július 28-án Örvös Lajos író, műfordító, a francia Nemzeti Érdemrend és a francia Akadémiai Pálmák Tiszti fokozatának kitüntetettje
1926. augusztus 8-án Ország Lili festőművésznő
1931. május 2-án Egressy Teri textilművész
1933. május 27-én Ilku Marion József festőművész
1934. augusztus 9-én Krocskó Gyula biológus, egyetemi tanár, az MTA tagja
1935. április 6. Zicherman Sándor magyar származású festőművész, szobrász, grafikus
1937. március 27-én Szemán Ferenc festőművész;
1940. február 29-én Szabó József labdarúgó, edző, minden idők legjobb „szovjet" középpályása
1942. április 9-én Bodnár András olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető, orvos;
1957. január 17-én Balla D. Károly József Attila-díjas író, szerkesztő, blogger
1959. január 28-án Erfán Ferenc festő, iparművész
1962. május 24-én Jankovics Mária textilművész, grafikus
1965. május 3-án Bódi László (becenevén Cipő), a Republic énekese
1967. december 8-án Massányi Viktor operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze

Ungváron töltötte életének utolsó évét és itt hunyt el 1796. október 20-án Dayka Gábor költő, pap, tanár.

Itt hunyt el 1941. december 8-án Kozma Miklós magyar belügyminiszter, Kárpátalja kormányzója.

Itt végezték ki 1946-ban Andrej Bródy ruszin miniszterelnököt, két miniszterével, Mihai Demkóval és Sztepan Fenczikkel együtt.

Az ungvári Kálvária-temetőben helyezték végső nyugalomra 2015. december 19-én Szikura József botanika professzort, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát.

Testvérvárosai

Tarasz Hrihorovics Sevcsenko szobra a kárpátaljai területi adminisztráció székháza előtt

Jegyzetek

↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). Weather and Climate for Uzhhorod. . (Hozzáférés: 2019. december 13.)
↑ Uzgorod (Uzhhorod) Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2017. február 8.)
↑ Mészáros Károly: Ungvár története; Pest, 1861, 20. old.
↑ A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása (PDF) pp. 262-263.. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1912. (Hozzáférés: 2015. április 22.)
↑ About number and composition population of ZAKARPATTIA REGION by data All-Ukrainian population census '2001 (angol nyelven). All-Ukrainian population census '2001. State Statistics Committee of Ukraine, 2004. . (Hozzáférés: 2016. február 5.) A 2001-es népszámlálás kárpátaljai adatai (angolul)
↑ Külképviseletek (magyar nyelven). Külgazdasági és Külügyminisztérium, 2015. december 14. (Hozzáférés: 2015. december 17.)
↑ Utazási tanácsok országonként – Ukrajna (magyar nyelven). Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálat, 2015. december 14. (Hozzáférés: 2015. december 17.)
↑ Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar (magyar nyelven). Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, 2013. (Hozzáférés: 2015. december 17.)

Források

A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Sirokay Zoltán: Ungvár multja és szellemisége. In: Uj Magyar Museum I/1. (1942), 61–68.
Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei PDF (Nyíregyháza, 2020)

További információk

Ungvár története a legrégibb időktől maig – Mészáros Károly monográfiája (Pest : Ráth Mór, 1861) a MEK-ben
Zombory Gusztáv: Ungvár
Ungvár régi képeslapokon
Ungvári hirék
Ungvári Polgár Info – Független hírportál
Ungvár adatai az Ukrán Legfelsőbb Tanács honlapján (ukrán nyelven). . (Hozzáférés: 2009. április 17.)
Hodinka Antal: Adalékok az ungvári vár és tartománya, és Ungvár város történetéhez; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)
Polgármesteri jelentések Ungvár város közállapotáról / Fincicky Mihály. Megjelenés: Ungvár : Kárpátaljai M. Kult. Szövets., 2001. Terj./Fiz. jell.: 177 p. ; 20 cm Sorozat: Clio

Földrajzportál
Kárpátalja-portál

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ungvár
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[0c4b434101ad3a1c2f803ffaa3413e77e4663afa-1] Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

[pogoda-2] Pogoda.ru.net (orosz nyelven). Weather and Climate for Uzhhorod. . (Hozzáférés: 2019. december 13.)

[NOAA-3] Uzgorod (Uzhhorod) Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2017. február 8.)

[4] Mészáros Károly: Ungvár története; Pest, 1861, 20. old.

[5] A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása (PDF) pp. 262-263.. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1912. (Hozzáférés: 2015. április 22.)

[6] About number and composition population of ZAKARPATTIA REGION by data All-Ukrainian population census '2001 (angol nyelven). All-Ukrainian population census '2001. State Statistics Committee of Ukraine, 2004. . (Hozzáférés: 2016. február 5.) A 2001-es népszámlálás kárpátaljai adatai (angolul)

[7] Külképviseletek (magyar nyelven). Külgazdasági és Külügyminisztérium, 2015. december 14. (Hozzáférés: 2015. december 17.)

[8] Utazási tanácsok országonként – Ukrajna (magyar nyelven). Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálat, 2015. december 14. (Hozzáférés: 2015. december 17.)

[9] Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar (magyar nyelven). Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, 2013. (Hozzáférés: 2015. december 17.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]