A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ukrajna | |
Ukrajna domborzata | |
é. sz. 49°, k. h. 32° | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Kelet-Európa |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 48. |
Teljes terület | 603 700 km² |
Szárazföldi határ | 4 558 km |
Környező országok | Lengyelország, Fehéroroszország, Oroszország, Moldova, Románia, Magyarország, Szlovákia |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Hoverla, 2061 m |
Legalacsonyabb pont | Velykyi Kuyalnik folyó torkolata, -5 m |
Leghosszabb folyó | Dnyeper, ukrán szakasza 981 km |
Használatban levő terület | |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | szárazföldi kontinentális, szubtrópusi |
Domborzat | változatos |
Természeti kincsek | kőszén, barnakőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, mangánérc, titánérc, nikkelérc, timföld, higanyérc, aranyérc, színesfémek, uránérc, rézérc, ozokerit, terméskén, kősó, kálisó, foszforit, grafit, kaolin, csillám, földpát, homok, gránit, gabbró, labradorit, kréta, márvány, ásványvíz, tőzeg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrajna témájú médiaállományokat. |
Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama.
Fekvése
Ukrajna Európa keleti részén helyezkedik el. Területét tekintve Oroszország után a második legnagyobb területű állam Európában. Területe 603 700 km².
Az ország határainak hossza 6500 km. Délen a partjait a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mossa. Ukrajna hét országgal határos: Oroszország, Fehéroroszország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Moldova.
Ukrajna legnyugatibb és legkeletibb pontja között a távolság 1316 km, legnyugatibb pontjának koordinátája k. h. 22° 08′ (Csap, Kárpátalja), legkeletibb pont koordinátája k. h. 40° 13′ (Cservona Zirka, Luhanszki terület). A legészakibb és legdélibb pont közötti távolság 893 km, legészakibb pont koordinátája é. sz. 52° 22′ (Gremjacs, Csernyihivi terület), a legdélibb pont koordinátája é. sz. 44° 23′ (Szarics-fok, Krím), az elcsatolt Krím nélkül a Duna-deltában fekvő Nova Zemlja sziget (Budzsák régió), é. sz. 45° 11′. Ukrajna földrajzi középpontja Dobrovelicsivka mellett található (Kirovohradi terület), koordinátái: é. sz. 48° 23′, k. h. 31° 11′.
Domborzata
Ukrajna domborzata eléggé változatos. Területének 95%-a síksági, 5%-a hegyvidéki fekvésű (alföld 70%, hátság 25%, hegység 5%). Ukrajna síksági részén a Kelet-európai-síkság található. A síkságok átlagos magassága a tengerszinttől számítva az alföldeknél 175–180 m, a hátságoknál 300–400 m. A hegységek átlagos magassága 1500–2000 m.
Alföldek
Az ország területének 70%-át foglalják el az alföldek:
- Polisszjai-alföld – átlagos magassága 200 m körüli
- Dnyepermelléki-alföld – átlagos magassága északról délre haladva csökken, 170–90 m
- Poltavai-alföld – a Dnyepermelléki-alföld része
- Fekete-tengermelléki-alföld – magassága 150–200 m közötti
- Észak-krími-alföld – magassága nem haladja meg a 40 m-t
- Kárpátaljai-alföld – magassága 105–120 m közötti, több részre oszlik: Csapi-munkácsi-síkság, Szlatinai-síkság
Hátságok
Ukrajna területének 25%-át foglalják el a hátságok:
- Volhíniai-hátság – magassága 220–250 m közötti.
- Podóliai-hátság – magassága 280–320 m közötti. Több részre oszlik: Kremeneci-hegyek, Holohori, Voronyáki, Opillja, Roztoccsa, Tovtri
- Hotini-hátság – magassága kb. 350–400 m, legmagasabb pontja Berda-hegy 515 m
- Szlovecsanszk-Ovrucsi-hátság – a Polisszjai-alföld területén található, legmagasabb pontja 316 m
- Dnyepermelléki-hátság – magassága 150–320 m között változik
- Donyeci-hátság – közepes magassága 175–300 m közötti
- Azovmelléki-hátság – több úgynevezett mohila is található itt
- Közép-Orosz-hátság – nyúlványai találhatóak az ország délkeleti-keleti határai mentén.
Hegységek
Ukrajna területének 5%-át foglalják el a hegységek. Az országban két hegységrendszer található: az Ukrán-Kárpátok nyugaton és a Krími-hegység délen.
- Ukrán-Kárpátok – az ország legnagyobb hegysége, amely a Kárpátok-hegységrendszer részét képezi (Északkeleti-Kárpátok) Több hegyvonulatból áll: Keleti-Beszkidek, Gorgánok, Elő-Kárpátok, Pokutya-Bukovinai-Kárpátok, Vízválasztói-Verhovinai-vonulat, Poloninai-vonulat, Csornahora (Hoverla, 2061 m, Brebeneszkul, 2035 m, Pop Ivan, 2026 m, Pietrosz, 2022 m), Rahói-hegyek, Vulkanikus-vonulat. Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Tatár-hágó.
- Krími-hegység – a Krím félsziget déli részén helyezkedik el, három hegyvonulatból áll: Fő-vonulat (Roman Kos, 1545 m, Aj-Petri, 1234 m), Belső-vonulat, Külső-vonulat.
Tektonikai felépítés
Ukrajna területének nagy része a Kelet-európai-táblához tartozik. Az Ukrán-pajzs prekambriumi eredetű, a tábla megemelkedett része, domborzatban Dnyepermelléki- és az Azovmelléki-hátság kötődik hozzá. Volhíniai-podóliai-lemez és Galíciai-volhíniai-medence prekambriumi eredetű, domborzatformái a Volhíniai- és a Podóliai-hátságok. Dnyeperi-Donyeci-medence területén a Dnyepermelléki- és a Poltavai-alföldek találhatóak. A Donyeci gyűrődéses terület domborzatformája a Donyeci-hátság. A Voronyezsi-kristályos-masszívum prekambriumi eredetű, a domborzatban ez a Közép-Orosz-hátság. A Fekete-tenger melléki-medence prekambriumi eredetű és főleg a Fekete-tengermelléki-alföld területe kapcsolódik hozzá.
Nyugat-európai-tábla a Kelet-európai-tábla és a Kárpátok között helyezkedik el. Szkíta-tábla a hercini hegységképződés során alakult ki (~350-285 millió éve) és főleg a Krím síksági része tartozik ide. Ukrán-Kárpátok gyűrődéses struktúrái az alpesi hegységképződés során alakultak ki (~1 millió évtől), domborzatformái az Elő-kárpáti-hátság, a Kárpátok hegysége és a Kárpátaljai-alföld. Krími-hegység gyűrődéses struktúrái az alpesi hegységképződés során alakultak ki, egy része a Fekete-tengerbe süllyedt.
Geológiai felépítés
Ukrajna területén különböző korokból származó kőzeteket találunk a legősibbektől (archaikumtól) a legfiatalabbakig (negyedidőszakig). A legősibb kőzetekre az Ukrán-pajzs területén bukkantak: gránit, gneisz, kvarcit, pala, homokkő stb. Volhíniában, a Dnyeperi-donyeci-medencében és a donyeci gyűrődéses területen paleozoikumból (~310-385 millió év) származó homok, homokkő, mészkő, dolomit, kőszén, agyag található. A Volhíniai-Podóliai-lemezen, a Voronyezsi-kristályos masszívumban, az Ukrán-Kárpátokban, a Krími előhegyeiben mezozoikumból (~230-65 millió éve) származó homok, homokkő, agyag, márga található. Kainozoikum ideji (~65-70 millió évtől) üledékes kőzetek (gleccser-, eolikus- és folyami üledékek) az egész ország területén megtalálhatóak: mészkő, homok, agyag stb.
Ukrajna ásványkincsei
Ukrajna területe gazdag különböző ásványkincsekben. Több mint 90-féle ásványkincset tártak fel és kb. 8000 lelőhelyen folyik a kitermelés.
Tüzelésre használt ásványkincsek
Ukrajna területén a következő tüzelőanyag-energetikai ásványkincsek találhatóak:
- kőszén: donyeci-kőszénmedence, lvivi-volinyi-kőszénmedence
- barnaszén: dnyeperi-medence, Elő-Kárpátok területe, Kárpátalja területe
- kőolaj és földgáz: kárpáti kőolaj és földgázrégió, dnyeperi-donyeci kőolaj- és földgázrégió, Fekete-tengeri-krími földgázrégió
- tőzeg: főleg a Polisszja területén található.
Érces ásványkincsek
Ukrajna jelentős mennyiségű érces ásványkinccsel rendelkezik világviszonylatban:
- vasérc: krivij rihi-vasércmedence, kremencsuki-vasércmedence, bilozerszki-vasércmedence, kercsi-vasércmedence.
- mangánérc: nyikopoli-medence, velikotomaki-medence.
- titánérc, nikkelérc, timföld, higanyérc, aranyérc, színesfémek, uránérc, rézérc stb.
Nemérces ásványkincsek
Ukrajna jelentős mennyiségű nem érces ásványkinccsel rendelkezik világviszonylatban: ozokerit, terméskén, kősó, kálisó, foszforit, tűzálló agyag, grafit, kaolin, csillám, földpát, homok, gránit, gabbró, labradorit, kréta, márvány stb., ásványvíz.
Paleográfiai feltételek Ukrajnában
Ukrajna területe különböző korokban más-más felszínformákkal rendelkezett.
- Archaikum (~2,5 milliárd éve) – hegységképződési folyamatok mentek végbe ekkor főleg.
- Paleozoikum (310-385 millió év) – Ukrajna területének legnagyobb részét tengerek borították. Az éghajlat nagy mértékben kedvezett a kősó, kőszén, kőolaj, földgáz képződésének.
- Mezozoikum (~230-60 millió éve) – a tengerek területe a kor végére visszahúzódnak részben. Az éghajlat következtében főleg kréta keletkezett.
- Kainozoikum (~70-65 millió éve) – ekkor kezdődik az alpi orogenezis, a tengerek visszahúzódnak, a neogén korban mérsékelt éghajlat dominált, az antropogén korban 10 000 évvel ezelőtt véget ért az utolsó eljegesedés, kialakult a mai természeti viszonyok alapja.
Talajok, talajtakaró, talajkészlet
Ukrajna talajára jellemző a szélességi zonális tagolódás a síksági területeken, míg a hegységekben magassági övezetesség figyelhető meg. A különböző talajok az országban nem azonos nagyságú területeket foglalnak el. Fontosabb talajtípusok:
- Podzolos gyeptalaj – a gleccserek helyén és folyók agyagos és homokos üledékein keletkezik tölgyesek és fenyvesek alatt; főleg a Polisszja területén fordul elő.
- Szürke erdei talaj – lombos erdők alatt keletkezik, tölgyesek és fenyvesek alatt; Podólia és Volhínia területe.
- Csernozjom talajok – ezek Ukrajna legtermékenyebb talajai, melyek az erdőssztyepp és sztyepp területén találhatóak. Több típusa is van: tipikus, egyszerű, déli, podzolos csernozjom.
- Gesztenyebarna talajok – főleg a Fekete-tengermelléki-alföldön találhatóak.
- Mocsaras talaj – a vegyeserdők folyóinak árterében helyezkednek el.
- Réti- és gyeptalajok – folyók árterében és lapályos helyek területén található.
- Szoloncsák és szolonyec talajok – szikes, terméketlen talajok.
Az Ukrán-Kárpátok talajai: barna erdei talaj, barna podzolos glejes talaj, barna podzolos talaj, barna réti talaj, hegyi réti talaj és tőzeges talaj.
A Krími-hegység talajai: déli csernozjom, karbonátos gyeptalaj, barnatalaj, vörös talaj, hegyi csernozjomtalaj.
A talajkészletekhez azok a földek tartoznak, amelyeket a mezőgazdasági, erdészeti, építészeti, ipari stb. célra használnak vagy használhatnak. Ukrajnában a földek ~70%-a mezőgazdasági haszonföld.
Vízrajz
Folyók
Ukrajna területén több nagy folyórendszer is található.
- Dnyeper – Ukrajna leghosszabb folyója, az oroszországi Valdaj-hátságon ered. Összhossza 2201 km, hossza Ukrajnában 981 km, vízgyűjtő területe 504 ezer km². Legnagyobb mellékfolyói: jobb oldaliak: Pripjaty, Teteriv, Rosz, Inhulec, bal oldaliak: Gyeszna, Trubizs, Szula, Pszel, Oril, Szamara.
- Dnyeszter – az Ukrán-Kárpátok északkeleti részén ered, összhosza 1362 km, Ukrajnában 705 km, vízgyűjtő területe 72,1 ezer km². Legnagyobb mellékfolyói: Szeret, Zbrucs, Sztrij.
- Déli-Bug – a Podóliai-hátságon ered, 806 km hosszú, vízgyűjtő területe 63,7 ezer km². Legnagyobb mellékfolyója az Inhul.
- Donyec – a Don mellékfolyója, hossza 1053 km, Ukrajnában 672 km, vízgyűjtő területe 98,9 ezer km².
- Nyugati-Bug – a Visztula mellékfolyója, hossza 772 km, Ukrajnában 401 km, vízgyűjtő területe 73,5 ezer km².
- Duna – Európa második legnagyobb folyója (a Volga után), hossza 2858 km, Ukrajnában 174 km (a folyó alsó szakasza), vízgyűjtő területe 817 000 km². Legnagyobb ukrajnai mellékfolyói: Tisza, Prut, Szeret.
- Szalgir – a Krím félsziget legnagyobb folyója.
Tavak, víztározók
Ukrajna területén közel 20 ezer tó található, melyek nagysága változó. A volinyi terület északi részén találhatóak a Sacki-tavak: Szvityáz-tó, Pulemecke-tó, Piscsanszki-tó, Ljucimir-tó, Luki-tó. A Sacki-tavak gazdagok halban, vízimadarakban, a tavakat tűlevelű és lomblevelű erdők veszik körül. Itt alakították ki a Sacki Nemzeti Parkot.
Ukrajna területén sok az ártéri tó. Ezek a folyómeder változása illetve a folyószabályozások során jöttek létre. Ezek a tavak különböző méretűek és formájúak (patkó alakúak, hosszúak, kerekek stb.). Többségük nem mély. Az ártéri tavak gazdagok halban, vízimadarakban és kiváló pihenőhelyek. A Duna alsó folyásánál 26 nagy tó alakult ki. Legnagyobbak: Jalpug-tó, Kahul-tó, Szaszik (Kunduk)-tó, Katlabuh-tó, Kitaj-tó.
A Fekete-tenger partvidékén 22 limán található. Legnagyobb limánok: Dnyeszter-limán, Bugi-limán, Dnyeper-limán, Kujalanickij-limán, Hadzsibej-limán.
Ukrajna területén több sóstó is található: Perekopi-sóstavak, Szivas-öböltó, Szaszik-tó. Az Ukrán-Kárpátok területén is sok tó található. Legnagyobb a Szinevéri-tó, a legmagasabban a Brebeneszkul-tó található.
Ukrajna több nagy folyóján is építettek víztározókat. Ezek megváltoztatják a folyók tulajdonságait. A víztározóban lelassul a folyó sebessége, csökken a vízcsere és az átfolyó víz mennyisége, felhalmozódik benne az iszap. Víztározók:
- Dnyeperen – Kijevi-víztározó, Kanyivi-víztározó, Kremencsuki-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Dnyeperi-víztározó, Kahovkai-víztározó.
- Dnyeszteren – Dnyeszteri-víztározó
- Déli-Bugon – Ladizsini-víztározó
Ukrajna területén a legnagyobb mocsarakat az Ukrán-Polisszja területén találjuk, mivel a területnek nagy a folyósűrűsége, ugyanakkor ezek a folyók nagyon lassúak.
Éghajlat
Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.
Ukrajna területén az időjárás változékony, ami annak köszönhető, területét éves átlagban 45 ciklon és 39 anticiklon érinti. Átlagosan évente 230-235 napon tiszta, napos idő van Ukrajna területe fölött.
A januári középhőmérséklet az ország északi-északkeleti részén −8 °C, délen és a Krímben +4 °C. A júliusi középhőmérséklet +19 °C és +24 °C között alakul. A hegyi régiókban a hőmérséklet az átlagnál jóval alacsonyabb. A fagymentes napok száma az ország nagy részén 150–160 nap, délen 200–210 nap, míg a Krím déli részén akár a 260 napot is elérheti.
A jellemző szélirány évszakonként változik. Télen Ukrajna északi részén a magas nedvességtartalmú nyugati szél a jellemző, míg az ország déli részén keleti-északkeleti, alacsony nedvességtartalmú szél fúj. Nyáron az ország nagy részére az északkeleti szél jellemző, de délen előfordulhatnak keleti-északkeleti szelek is. A Kárpátok és a Krím hegyei mögötti területek védve vannak a hideg északi-északkeleti légtömegektől.
Az éves csapadékmenyiség nyugat-északnyugat felől kelet-délkeleti irányba haladva fokozatosan csökken. A nyugati és északnyugati régióban az éves csapadékmennyiség 600–650 mm, keleten és délkeleten 300 mm. A hegyi régiókban az országos átlagnál lényegesen több csapadék esik. A Krím hegyeiben évi 1000–1200 mm, a Kárpátokban 1500 mm körül. A déli, sztyeppés vidéken a csapadék kevés, az év nagy részében szárazság van. A legcsapadékosabbak a nyári hónapok, a legszárazabb a február.
Növény- és állatvilág
Növényvilága
Ukrajna növényzete változatos. Jelenleg több mint 25 ezer növényfajt tartanak számon az ország területén. Ukrajnában az erdők összterülete meghaladja a 10 millió hektárt. A legtöbb erdő az Ukrán-Kárpátokban, a Krími-hegységben és a Polisszjában található.
Az erdőkben az erdeifenyő, lucfenyő, bükk, tölgy, hárs, juhar, jegenye, nyír, éger a legelterjedtebb.
A sztyeppen pusztai csenkesz, árvalányhaj, üröm, zsálya, bogáncs, sóvirág, lóhere stb. nő.
A különböző réteken más-más a növényvilág:
- ártéri rét – fűbokor, csenkesz, lóhere, sóska, cickafark stb.
- síksági rétek – csenkesz, komócsin, sás, lóhere stb.
- hegyi rétek – csenkesz, szőrfű, lóhere stb.
Ukrajna területének 2%-a mocsár, ahol sás, káka, gyékény, nád, zsurló stb. a legelterjedtebb növények.
Állatvilág
Ukrajna állatvilága változatos; emlősök (100 faj), madarak (360 faj), halak (200 faj), hüllők (20 faj), kétéltűek (17 faj) honosak. Minden természeti komplexumnak megvan a maga állatvilága. Sok prémes állatot – például nutria, nyérc, ezüstróka, pézsmapocok – más területekről hoztak be és itt meghonosodott.
- Vegyeserdők övezete: jávorszarvas, őz, vaddisznó, gímszarvas, mókus, nyest, borz, mormota, barna medve, hiúz, róka, farkas, vadnyúl, császármadár, siketfajd, seregély, cinege, rigó, gőte, mocsári teknős, vízisikló, vipera, vadgalamb, daru stb.
- Erdőssztyepp területén a vegyeserdők és a sztyepp állatvilága keveredik.
- Sztyeppes övezet: ürge, ugróegér, hörcsög, görény, nyest, vadnyúl, róka, sün, pacsirta, fürj, sármány, sas, ölyv stb.
- Ukrán-Kárpátok: barna medve, hiúz, vaddisznó, mókus, szarvas stb.
- Krími-hegység: szarvas, nyest, muflon, mókus, denevér stb.
A vizekhez kapcsolódó állatok: sirály, jégmadár, vörösfejű réce, vadkacsa, gém, vadlúd, hattyú, pelikán, bölömbika; tokhal, viza, makréla, hering, delfin, fóka, sügér, keszeg, ponty, harcsa, pisztráng stb.
Környezetvédelem
Ukrajna geoökológiai helyzete
Ukrajnában a légkörbe különböző káros anyagok kerülnek. Legsúlyosabb helyzet a nagyvárosokban. A legszennyezettebb a levegő a Donyec-medencében. A légköri szennyezés következtében a csapadék is szennyezett.
Ukrajna folyói nagyon szennyezettek (nehézfémek, vegyületek, kőolajszármazékok stb.). A gazdasági tevékenység hatására veszélybe kerültek a felszín alatti vízkészletek is. Romlik a talajok minősége is a túlzott műtrágyázástól, öntözéstől valamint az ipari hulladékoktól.
Nagy károkat okozott a környezetben a Csernobili AEM katasztrófája. Az ország nagy területei sugárszennyezettek, így hosszú időre használhatatlanokká váltak.
Természetvédelmi területek
Ukrajna védett természeti területeihez kb. 6500 objektum tartozik, melyek az ország területének 3%-át jelentik. 2002 elején ezen területekhez 5 védett bioszféra, 18 természetvédelmi terület, 10 nemzeti park, több mint 20 tájvédelmi körzet, kb. 2300 rezervátum, 3000 természeti emlék, 29 arborétum, 449 park és védett kistáj tartozott. Az országban a legnagyobb szintű védettséggel a természetvédelmi területek, a védett bioszférák és nemzeti parkok rendelkeznek. Ezek területén rengeteg ritka és kihalófélben lévő növény- és állatfaj található. A legfontosabb Ukrajnai természetvédelmi területek: Sacki Nemzeti Park, Rivnei Természetvédelmi Terület, Poliszjai Természetvédelmi Terület, Cseremi Természetvédelmi Terület, Roztoccsa Természetvédelmi Terület, Javorovi Nemzeti Park, Medobori Természetvédelmi Terület, Luhanszki Természetvédelmi Terület, Ukrán Sztyeppi Természetvédelmi Terület, Aszkanyija-Nova Védett Bioszféra, Opuki Természetvédelmi Terület, Kárpáti Nemzeti Park, Szinevéri Nemzeti Park, Krími Természetvédelmi Terület.
Források
- Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza (pdf), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (2007). Hozzáférés ideje: 2019. április 4.
További információkszerkesztés
- Ukrajna.lap.hu – Linkgyűjtemény
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Államforma
Államok vezetőinek listája 2005-ben
Április 19.
Április 2.
Április 25.
Április 8.
Április 9.
Ça Ira
Érettségi vizsga
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Északi flórabirodalom
Év
Évszázad
Évtized
Így jártam anyátokkal
Ókor
Örmény naptár
…Something to Be
.ua
1. század
10. század
1019
1054
1125
1238
1240
1326
1346
1386
14. század
1475
15. század
16. század
1648
1654
1667
1707
1709
1935
1939
1950-es évek
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
1991
1998
20. század
2000
2000-es évek
2001
2002
2003
2004
2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
2005
2005-ös franciaországi zavargások
2005 új világörökségi helyszínei
2005 (szám)
2005 a filmművészetben
2005 a jogalkotásban
2005 a légi közlekedésben
2005 a sportban
2005 a tudományban
2005 videójátékai
2006
2007
2008
2009
2010
2010-es évek
2012. évi nyári olimpiai játékok
2020
2020-as évek
2022
2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
21. század
22. század
236
375
5. század
50 Cent
7. század
860
893
9. század
943
965
Aaliyah
Ab urbe condita
AES-Tisza II erőmű
AIDS
ALEE
Alekszej orosz cár
Alföld
Alicia Keys
Amarantine
Amerikai dollár
Amerikai Egyesült Államok
Amerikai fater
Ammán
Angela Merkel
Angol nyelv
Arany Horda
Asztrahányi Kánság
Augusztus 24.
Augusztus 27.
Augusztus 29.
Augusztus 5.
Augusztus 7.
Ausztrália (ország)
Avatár – Aang legendája
Azovi-tenger
Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)
A fizika világéve
A Kárpátok ősbükkösei
A Nagy Könyv
A Szovjetunió felbomlása
Bácskai János (színművész)
Bókai Mária
Bűnügyi film
Bahái naptár
Baráth István
Batu kán
BBC
Beautiful Intentions
Belgium
Berber naptár
Bergyanszk
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Besenyők
Bioszféra-rezervátum
Bizánci Birodalom
Bizánci naptár
Bodrogi Attila
Bogdán Gergő
Bohdan Hmelnickij
Bonnie Tyler
Bon Jovi
Boomerang (Közép- és Kelet-Európa)
Boszporoszi Királyság
Botár Endre
Bourbon Leonóra spanyol királyi hercegnő
Brandy Norwood
Bruttó hazai termék
Budapest
Budapesti memorandum
Budapest Parádé
Buddhista naptár
Burmai naptár
Call of Duty 2
Calma apparente
CGI (film)
Chemistry
Confessions on a Dance Floor
Császár András
Csernobil
Csernyihiv
Csernyivci
Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja
Csornomorszk
Debreceni VSC (labdarúgás)
December 10.
December 15.
December 16.
December 3.
December 31.
December 6.
December 8.
December 9.
Denisz Anatolijovics Smihal
Depeche Mode
Dimmu Borgir
Dnyeper
Dnyeszter
Dnyeszter Menti Köztársaság
Dnyipro
Dominancia
Doneck
Donyec
Donyec-medence
Donyeci-hátság
Dream Theater
Duna (televízióadó)
Duna Televízió
Dzsucse-naptár
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Elnök
El sexto sentido
Emánuel belga herceg
Emberi fejlettségi index
Enya
Eros Ramazzotti
Etióp naptár
Európa
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Európai Unió
Európa országai
Európa Tanács
Eurocontrol
Fájl:000 Ukraina harta.PNG
Fájl:Bohdan Chmiel Nicky (BM 1869,0612.130).jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Europe-Ukraine (disputed territory).svg
Fájl:Flag of Canada.svg
Fájl:Flag of France.svg
Fájl:Flag of Germany.svg
Fájl:Flag of Ukraine.svg
Fájl:Kamianets-Podilskyi Castle walls2.JPG
Fájl:Karpaty, pohled při stoupání na Hoverlu.jpg
Fájl:Lebedev baptism.jpg
Fájl:Lesser Coat of Arms of Ukraine.svg
Fájl:Ltspkr.png
Fájl:Principalities of Kievan Rus' (1054-1132).jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Tropical Storm Katrina on August 24 2005.jpg
Fájl:Ukraine topo en.jpg
Fájl:Wiki letter w.svg
Félix Bossuet
Földközi-tenger
Földrajzi koordináta-rendszer
Független Államok Közössége
Főváros
Február 16.
Február 23.
Február 24.
Fehéroroszország
Fekete-tenger
Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés
Feodoszija
Fernando Alonso
Fijación Oral Vol. 1
Formula–1
Franciaország
Francia nyelv
Frigyes dán királyi herceg
Gáspár Győző
Gázai övezet
Gótok
Görög gyarmatosítás
Görbicz Anita
Garbage
Genovai Köztársaság
George W. Bush
Gergely-naptár
Germánok
Girls Aloud
GUAM
Halálozások 2005-ben
Halics
Harkiv (település)
Harry Potter és a Félvér Herceg
Have a Nice Day
Hindu naptár
Hivatalos nyelv
Hollandok
Holocén
Holocén naptár
Hoverla
Hunok
Iónok
I. e. 7. század
I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
Időzóna
II. János Pál pápa
III. Alexandrosz makedón király
Imre István (színművész)
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Interpol
Irán
Iráni naptár
Irak
ISO 4217
Ivan Gašparovič
Izmajil
Izrael
Jóban Rosszban
Július 1.
Július 10.
Július 2.
Július 21.
Július 27.
Július 6.
Július 7.
Június 1.
Június 5.
Jagelló-ház
Jalta
Január 14.
Január 17.
Január 20.
Január 23.
Japán naptár
Jay Chou
Jennifer Lopez
Joó Gábor
Jobb és bal oldali közlekedés
Jog és Igazságosság
Jordánia
Julija Volodimirivna Timosenko
Jurij Ivanovics Jehanurov
Károly walesi herceg
Kárpáti Nemzeti Park
Kárpátok
Kínai naptár
Köztársaság
Köztársasági elnök
Kabul
Kali-juga
Kamilla cornwalli hercegné
Kamjanec-Pogyilszkij
Kanada
Kanye West
Kapácsy Miklós
Kassai Ilona
Katie Melua
Katrina hurrikán (2005)
Kazár Birodalom
Kazanyi Kánság
Kelet-Európa
Kelet-európai-síkvidék
Kelet-európai idő
Kelet-ukrajnai háború
Kercs
Kereskedelmi Világszervezet
Keresztély dán herceg
Kereszténység
Kherszonészosz (krími polisz)
Kijev
Kijevi Rusz
Kiskunfélegyháza
Kistarcsa
Kontinentális éghajlat
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Korrupció
Kozákok
Krím
Krími-hegység
Krími Tatár Kánság
Krivij Rih
Kropivnickij
Ladoga-tó
Late Registration
Legfelső szintű tartomány
Lengyelország
Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Libra (Toni Braxton-album)
Litvánia
Live 8
Lodoméria
London
Lost – Eltűntek
Lublini háromszög
Luck
Luhanszk
Luxemburg
Lviv
Május 12.
Május 29.
Május 31.
Március 14.
Március 18.
Március 21.
Március 26.
Március 27.
Március 28.
Március 6.
Mária dán királyi hercegnő
Mély Torok (fedőnév)
Müpa
M2 (televízióadó)
M5-ös autópálya (Magyarország)
Madonna (énekesnő)
Magyarok
Magyarország
Malév
Manila
Mariah Carey
Mariupol
Megasztár
Melanie Chisholm
Melihate Ajeti
Mersenne-prímek
Meteorológiai Világszervezet
Michael Schumacher
Mikolajiv
Minnesota
Moldova
Molnár Ilona
Mongol Birodalom
Monkey Business
Mortimer-ügy
Moszkva
Moszkvai Nagyfejedelemség
Music of the Sun
Muszlim naptár
Németország
Német nyelv
Népsűrűség
Növénytársulás
Nagyanyó nyomoz (egyértelműsítő lap)
Nagyanyó nyomoz (film)
Nagyanyó nyomoz (televíziós sorozat)
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi fonetikai ábécé
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Távközlési Egyesület
Neogén
New Orleans (település)
Nightwish
Nine Inch Nails
November's Chopin
November 13.
November 22.
November 9.
Novgorodi Köztársaság
NOX (együttes)
Nukleáris fegyver
Nyugati gótok
Octavarium
Odessza
Október 10.
Október 15.
Október 19.
Október 27.
Október 31.
Október 4.
Október 8.
Október 9.
Oneworld
Oral Fixation Vol. 2
Oroszország
Orosz nyelv
Országhívószámok listája
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Oszmán Birodalom
Párizs
Pakisztán
Paleogén
Panic at the Disco
Pantikapaion
Paul Rodgers
Pecserszka lavra
Perszonálunió
Pestis
Piece by Piece
Playing the Angel
Pleisztocén
Podóliai-hátság
Pogány Judit
Polgári Platform (Lengyelország)
Poltavai csata
Pontosz
PORT.hu
Pozsony
Queen
Quimby
Római Birodalom
Római katolikus
Rammstein
Rebirth (Jennifer Lopez-album)
Refúgium
Rejtély
Reliktum élőlény
Return of the Champions
Richter-skála
Rihanna
Robert Plant
Rob Thomas
Roger Waters
Románia
Rosenrot
Sólyom László (jogász)
Sablon:Nagyanyó nyomoz
Sablonvita:Nagyanyó nyomoz
Sarkel
Schrei
Scooter
Shakira
Spanyolország
Spanyol nyelv
Super RTL
Sverre Magnus norvég herceg
Symfollies
System of a Down
Szökőmásodperc
Szövetségi Nyomozó Iroda
Született feleségek
Szaddám Huszein
Szeged
Szeptember 12.
Szeptember 13.
Szeptember 25.
Szeptember 30.
Szeptember 8.
Szerbia
Szerbia és Montenegró
Szevasztopol
Szimferopol
Szitás Barbara
Szkíták
Szláv népek
Szlovákia
Szokol Péter
Szovjetunió
Sztyepp
Szubtrópusi
Szubtrópusok
Szumátra
Szuverenitás
Szuzdal
T.A.T.u
Tanita Tikaram
Teherán
Természetvédelmi területek Ukrajna területén
TF1
Thai szoláris naptár
Thalía (énekesnő)
The Best of Brandy
The Black Eyed Peas
The Emancipation of Mimi
The Massacre
The Rolling Stones
The Veronicas
Tiszaújváros
Tokio Hotel
Toni Braxton
Trópusi
Trópusi ciklon
Tundra
Turbonegro
Ukrán hrivnya
Ukrán nyelv
Ukrán ortodox egyház (kijevi patriarchátus)
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Ukrajna
Ukrajna címere
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz
Ukrajna földrajza
Ukrajna himnusza
Ukrajna történelme
Ukrajna világörökségi helyszínei
Ukrajna zászlaja
Ultimate Aaliyah
UNESCO
Ungvár
Választások 2005-ben
V. Harald norvég király
Varégok
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Velikij Novgorod
VI. Fülöp spanyol király
Vikram korszak
Viktor Andrijovics Juscsenko
Világörökség
Villamos hálózat
Vilmos Sándor holland király
Vlagyimir
Volhíniai-hátság
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
Watergate-botrány
Westlife
Wikimédia Alapítvány
Wikimédia Commons
Wings (album)
With Teeth
XII. Károly svéd király
XVI. Benedek pápa
Zaporizzsja
Zaporizzsjai kozákok
Zsidó naptár
Zsidó vallás
Zsitomir
Zsurzs Kati
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.