A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ukrán-Kárpátok | |
Magasság | 1094 m |
Hely | Ukrajna |
Hegység | Keleti-Kárpátok, Kárpátok |
Legmagasabb pont | Hoverla (2061 m) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′Koordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′ | |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán-Kárpátok témájú médiaállományokat. |
Az Ukrán-Kárpátok (ukránul: Українські Карпати) a Kárpátok hegységrendszeren belül az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatának tagja, az Erdős-Kárpátok ukrajnai részének neve.
Felépítése
Több hegyvonulatból áll:
- Külső-Beszkidek (Keleti-Beszkidek)
- Pokolbérc (1405 m)
- Gorgánok
- Külső-Kárpátok
- Pokutya-Bukovinai-Kárpátok
- Vízválasztó-Verhovinai-vonulat
- Poloninai-vonulat
- Csornahora
- Fagyalos
- Rahói-hegyek
- Vihorlát–Gutin-hegyvidék (Vulkanikus-vonulat)
Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Toronyai-hágó, Tatár-hágó.
Természeti viszonyai
Növényzet
Lomblevelű terület, erdősültsége csaknem 40%-os, a legnagyobb erdős terület Ukrajnában (az országban található erdők 20%-át teszi ki), de a Kárpátokban is itt a legsűrűbb az erdős növényzet, emiatt Erdős-Kárpátoknak is nevezik. 41%-a lucfenyő, 35%-a bükk, 9%-a tölgy, 5%-a jegenyefenyő, 4%-a gyertyán. További 6%-ot tesz ki a nyírfa, a juhar, a kőris és az éger.[1]
Állatvilág
Az Ukrán-Kárpátokban 280 madárfaj, 74 emlősfaj és 53 halfaj él. Megtalálható a dámszarvas, a jávorszarvas, a mókus, az alpesi barnafogú egér, a havasi egér, a vakond, a barnamedve, a vaddisznó, a farkas, a róka, a hiúz, a vadmacska, a háromujjú harkály, az erdei szalonka, a fenyőszajkó, a fehércsőrű rigó, a törpebagoly, a siketfajd, a kövi seregély, a szajkó, a héja, a vipera, a pataki pisztráng, a márna, a ponty, az orsóhal, a pénzes pér.[1]
Övezetek
Az Ukrán-Kárpátok területén függőleges öveződés figyelhető meg:
- Előhegyi öv – 400–700 m – tölgy és tölgy-gyertyán erdőkkel;
- Alacsonyhegységi öv – 700–1200 m – bükkösök, bükkös-jegenyefenyős, lucfenyős-jegenyefenyős erdők;
- Középhegységi öv – 1200–1500 m – lucfenyő és borókás lucfenyő erdők;
- Szubalpini öv – 1500–1800 m – hegyi fenyőből, fekete égerfából álló cserjések nőnek.
Természetföldrajzi területek
Az Ukrán-Kárpátokban hat természetföldrajzi terület lehet megkülönböztetni:
- elő-kárpáti hátsági terület – magassága 200–700 m, éghajlata mérsékelten meleg, csapadékmennyiség 600–700 mm, tölgyesek és tölgyes-gyertyános erdők találhatóak itt;
- külső-kárpáti természet földrajzi terület – magassága 800–1000 m, a terület éghajlata hűvös, nedves, csapadékmennyiség 700-800, 1000 mm, lucfenyős-bükkös, lucfenyős-lombos erdők találhatóak itt, a magasabb helyeken szubalpini növényzet;
- vízválasztói-verhovinai természetföldrajzi terület – magassága 800–1200 m, éghajlata mérsékelten hűvös (január −8, −5 °C, július 13, 17 °C), csapadékmennyiség 750–1500 mm, lucfenyők és rétek találhatóak itt;
- poloninai-csornahorai terület – az Ukrán-Kárpátok legmagasabb része, az éghajlati feltételek a magassággal változnak, csapadékmennyiség 1300–1500 mm, tölgy, erdeifenyő, bükk,, lucfenyő, borókafenyő erdők és szubalpesi rétek borítják a területet;
- rahói-csivcsini terület – csapadékmennyiség 1300–1500 mm, a tél hideg, −5, −7 °C, a nyár hűvös, 10-18 °C, bükk, lucfenyő, borókafenyő erdők borítják;
- vulkanikus kárpáti terület – magassága 800–1000 m, a hegyeket vulkanikus kőzetek alkotják (bazalt, tufa, andezit), tölgy-bükk és tölgyerdők találhatóak itt;
Jegyzetek
- ↑ a b Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza (pdf), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 200, 202. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2019. április 4.
Források
- Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv.
- Маринич О. М., Шищенко П. Г. (2003): Фізична географія України. Підручник. Знання, Київ.
- Szirotenko A. J. et al. (1996): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 9. osztálya számára. Szvit, Lviv.
- Цись П. М. (1962): Геоморфологія УРСР. Видавництво Львівського Університету, Львів.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.