A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Hoverla | |
A Hoverla | |
Magasság | 2061 m |
Hely | Ukrajna, az Ivano-frankivszki terület és Kárpátalja határa |
Hegység | Csornahora, Keleti-Kárpátok |
Relatív magasság | 1300 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 10′, k. h. 24° 34′Koordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 24° 34′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoverla témájú médiaállományokat. |
A Hoverla (ukránul Говерла, magyarosított nevén Hóvár[1]) hegycsúcs Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán, a Csornahorában, a Máramarosi-havasokban. Magassága 2061 méter, ezzel az Ukrán-Kárpátok és egyúttal Ukrajna legmagasabb csúcsa. 1939. március 15. és 1940. augusztus 30. között Magyarország legmagasabb pontja volt.
A Hoverla az utóbbi években az ukrán politika egyik szimbolikus elemévé vált. A nemzeti és hazafias politikai erők kedvelt célpontja, akik számára a Hoverla a nemzeti függetlenség egyik jelképe. Többször volt helyszíne politikai tömegrendezvényeknek. Gyakran felment a csúcsra az egyébként szenvedélyes hegymászó Viktor Juscsenko egykori ukrán elnök is.
Etimológia
Bár egyes 20. század eleji, nem tudományos források – köztük egy ukrán nyelvű film – szerint a Hoverla név a magyar Hóvár szóból ered, valószínűsíthető, hogy a magyar név az ukrán népetimológiás módosulata. A századforduló körüli magyar források (köztük a Révai nagy lexikona, A Pallas nagy lexikona,[2] illetve a Vasárnapi Újság egy 1896-os száma) Hoverla néven említik. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a Hoverla szó eredete bizonytalan (horvát vagy román eredetű lehet), a Hóvár nevet nem említi. A magyar eredetet valószínűtlenné teszi az is, hogy a jelenlegi ismeretek szerint a hegyen sosem állt vár, emellett a Hóvár -> Hoverla módosulás sem magyarázható nyelvészetileg. A legvalószínűbb, hogy a Hóvár név 1940 körül született több más kárpátaljai és máramarosi helynév magyarosításával egyidejűleg.[1] A névmagyarosításokra általánosan jellemző volt akkoriban, hogy csupán hallás utáni vélt jelentésből, esetleg önkényesen alkottak új neveket.
Földrajz
Mai kúpos formája a pleisztocén korszakot követő olvadás során alakult ki. Szubalpesi klímája van a rá jellemző növényzettel. A hegy lábát fenyőerdő borítja, fölötte törpefenyő és boróka nő. A legfelső kúpos részét havasi fű borítja, amelyet helyenként a kőomlások csíkjai tagolnak. A hegycsúcsot még a nyár elején is hó borítja, amely július végére olvad el teljesen, és szeptember-október környékén már ismét előfordulhat hóesés. A Hoverla lábánál ered a Prut folyó.
Turizmus
A 19. század végétől kedvelt galíciai kirándulóhely. Az első kijelölt turistautat 1880-ban nyitották meg. A hegycsúcs Kőrösmezőről és Vorohtáról érhető el legkönnyebben. A legkedveltebb útvonal Vorohta felől közelíthető meg, gépkocsival közvetlenül a hegy lábáig lehet eljutni. A jelzett turistaösvényeken 2-3 órás gyaloglás után, körülbelül 700 méteres szintkülönbséget leküzdve lehet feljutni a csúcsra, ahol több emlékoszlop, kereszt és emléktábla található.
Jegyzetek
- ↑ a b Fejes László: Hóvár vagy légvár? (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány, 2016. július 4. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
- ↑ Bokor József (szerk.). Hoverla, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. július 5.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.