A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Paál István | |
Született | 1942. június 13. Szeged |
Elhunyt | 1998. február 16. (55 évesen) Győr |
Beceneve | Isti |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színházi rendező |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1980) |
Halál oka | öngyilkosság |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Paál István (Szeged, 1942. június 13. – Győr, 1998. február 16.) Jászai Mari-díjas színházi rendező. Amatőr színházcsinálóként indult pályáján, s az 1970-es–1980-as évek egyik meghatározó avantgárd színházi rendezője lett.
Életútja
1965-ben végezte el a szegedi József Attila Tudományegyetemet magyar szakos tanári diplomával, amely mellé 1968-ban a népművelői oklevelet is megszerezte. Már egyetemi tanulmányaival párhuzamosan, 1961-től tagja volt a szegedi Egyetemi Színpadnak, amelynek munkáját 1965-től 1974-ig művészeti vezetőként irányította. Ezzel párhuzamosan 1967-től dolgozott a Szegedi Nemzeti Színházban, az 1968/1969-es évadban pedig súgóként a kaposvári Csiky Gergely Színházban is. 1975-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, de egy évad elteltével, 1976-tól már a szolnoki Szigligeti Színház rendezője, 1980-tól főrendezője volt. 1985-ben átszerződött a Veszprémi Petőfi Színházhoz, és ott végezte rendezői munkáját 1996-ig. Önkezével vetett véget életének.
Munkássága
A színházművészeti pályán tett első, korai lépéseit műfaji kísérletezés jellemezte. Országos ismertséget Déry Tibor Az óriáscsecsemő című darabjának avantgárd szellemiségű színpadra állításával szerzett 1970-ben. Pályájára meghatározó jelentőségű volt a kezdeti siker, művészi munkásságát mindvégig a színpadi abszurd és groteszk ötvözete, a formai újítások jellemezték. A Grotowski-féle „szegény színház” eszményének és a nyugati radikális politikai kultúrának a hatására a társadalom és a hatalom viszonyáról, az egyén helytállásáról és áldozatvállalásáról szóló művek sorát állította színpadra (Örök Elektra, 1972; Petőfi-rock, 1973; Kőműves Kelemen, 1974). Előadásai a katolikus vallás motivikájából építkeztek, gyakran maga tervezte a díszleteket is.
A Színházi adattárban hatvan bemutatóját rögzítették (53 rendezés; 4 díszlettervezés; 3 színészi alakítás).
Rendezői munkássága elismeréseként 1980-ban Jászai Mari-díjat kapott.
Főbb színházi rendezései
- Déry: Az óriáscsecsemő (Szeged, Egyetemi Színpad, 1970. március 22.)
- Örök Elektra (Szeged, Egyetemi Színpad, 1972)
- Petőfi-rock (Szeged, Egyetemi Színpad, 1973)
- Jarry: Übü király (Pécs, Nemzeti Színház, 1972)
- Sarkadi: Kőműves Kelemen (Szeged, Egyetemi Színpad, 1974)
- Mrożek: Tangó (Szolnok, Szigligeti Színház, 1979)
- Beckett: A játszma vége (Szolnok, Szigligeti Színház, 1979)
- Jarry: A láncra vert Übü (Szolnok, Szigligeti Színház, 1979)
- Shakespeare: Hamlet (Szolnok, Szigligeti Színház, 1981)
- Eörsi: Párbaj egy tisztáson (Veszprém, Petőfi Színház, 1981)
- Kleist: Homburg hercege (Szolnok, Szigligeti Színház, 1984)
- Witkiewicz: Egy kis udvarház (Szolnok, Szigligeti Színház, 1990)
Források
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 13. o. ISBN 963-547-414-8
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.