Nigériai Szövetségi Köztársaság
Federal Republic of Nigeria (angolul)
Nigéria zászlaja Nigéria címere
Nemzeti mottó: Unity and Faith, Peace and Progress (Egység és Hit, Béke és Haladás) Nemzeti himnusz: Arise, O Compatriots (Keljetek fel, ó, honfitársak)
Fővárosa	Abuja
Koordináták: é. sz. 9°, k. h. 8°9, 89.000000°N 8.000000°E
Legnagyobb város	Lagos
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Bola Tinubu
Alelnök	Kashim Shettima
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	joruba, hausza, igbo, fula
Függetlenség	Egyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása	1960. október 1.
Elődállamok	Nigériai Föderáció
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Afrikai Unió Kereskedelmi Világszervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank UNAMID ACP-országok Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Gulf of Guinea Commission Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Kőolaj-exportáló Országok Szervezete Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége African Groundnut Council Nemzetközösség
Népesség
Népszámlálás szerint	211 400 708 fő (2021)
Rangsorban	7.
Becsült	220 000 000 [1] fő (2023)
Rangsorban	7.
Népsűrűség	226 fő/km²[2]
Rangsorban	42.
Főbb etnikumok	hauszák 30% jorubák 15,5% igbók 15,2% fulbék 6%
Vallások	iszlám 53% kereszténység 45,9% hagyományos afrikai vallás 0,6%
GDP	2019-es becslés[3]
Összes	443 milliárd USD PPP: 1,275 billió USD
Egy főre jutó	2149 USD PPP: 5066 USD
HDI (2018)	0,534[4] (158.) – alacsony
Gini-index (2020)	35,1[5]
Írástudatlanság	38%
Földrajzi adatok
Terület	923 769 km²
Rangsorban	32.
Víz	1,4%
Időzóna	WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Nigériai naira (NGN)
Nemzetközi gépkocsijel	NG
Hívószám	+234
Segélyhívó telefonszám	112 199
Internet TLD	.ng
Villamos hálózat	230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó	D és G típus
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Nigériai Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) független ország Nyugat-Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány a partmenti Lagosban székelt.

Több mint 220 milliós népességével ^[6] Afrika legnépesebb,^[7] és a Föld hatodik legnépesebb országa. Nigéria egy soknemzetiségű állam, ahol több mint 250 etnikai csoport él, akik többszáz különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek.^[8][9][10] A három legnagyobb etnikai csoport a hausza északon, a jorubák nyugaton és az igbók keleten, amelyek együttesen a teljes lakosság több mint 60%-át teszik ki.^[11] A hivatalos nyelv az angol, amelyet a nemzeti szintű nyelvi egység elősegítésére választottak.^[12] Az ország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot,^[13] és Nigéria egyszerre ad otthont a világ egyik legnagyobb muszlim és keresztény lakosságának.^[14] A népesség nagyjából fele muszlim, akik többnyire északon élnek, és fele keresztény, akik többnyire délen élnek.

Nigéria regionális hatalom Afrikában, középhatalom a nemzetközi ügyekben, és feltörekvő globális hatalom. Gazdasága a legnagyobb Afrikában. Nagy népessége és gazdasága miatt gyakran Afrika óriásának is nevezik.^[15] A jelentős kőolajkitermelés és a diverzifikált gazdaság ellenére azonban továbbra is szegény; nagyon alacsony helyen áll az emberi fejlettségi indexen és a világ egyik legkorruptabb nemzete.^[16][17]

Többek között az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD.

Etimológia

Nevét – Nigerhez hasonlóan – a fő folyójáról kapta, melynek alsó folyásán terül el.^[18] Ezt a nevet a 19. század végén Flora Shaw brit újságíró találta ki, aki később feleségül ment Lugard báróhoz, a brit gyarmati adminisztrátorhoz.^[19]

A "Nigéria" nevet politikai és közigazgatási nevekként (Észak- és Dél-Nigéria) 1900 óta használták, az ország neve 1914 után Brit Nigéria volt.^[20]

Történelem

Ókor

Az ország mai területén már az ókorban is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek.

Bővebben: Nok kultúra

Középkor

700 és 1000 között a mai Nigériától északra eső területekről nem-bantu népek vándoroltak be.

A 8. századtól kialakultak a hausza államok.

A 11-12. században az iszlám kezdett elterjedni Bornuban (ÉK-Nigéria), majd később a hausza államokban is.^[21] Jorubaföld, Benin feudális szultánságai (DNy-Nigéria) a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek.

A 11-15. század között az ifei bronzművesség a virágkorát élte.

Középkor vége, újkor

15-16. század: Benin állam virágkora; magas fejlettségű bronzművesség.

Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart); a 15. században elsőként a portugálok. A késő középkor európai tengerészei nagyon elcsodálkoztak, amint a térség szárazföldjére léptek. Sok mérföldön át húzódó, gondosan kiépített utak, fasoroktól közrefogva; ahol napokig utazhatott az ember és pompásan művelt földektől borított tájat látott, továbbá háziszőttes anyagokból készült, díszes ruházatú embereket. A tengerészek jelentéseiből, amelyeket a 15. és 17. század közötti időszakban írtak, kiderül, hogy a Szaharai-övezettől déli irányban Fekete-Afrika ezen a részén magas szintű kultúra virágzott.^[22] Az öt mérföld kerületű Benini Királyság fővárosát, Nagy-Benint fákkal szegélyezett hosszú sugárutak övezték és a királyi palota – az egyik holland utazó szerint – akkora területet foglalt el, mint Haarlem városa, a palota galériái pedig olyan nagyok voltak, mint az amszterdami tőzsde. Legalább harminc, utcákkal keresztezett sugárút szelte át a várost, és emeletes házait – a hollandok tanúsága szerint – ragyogó tisztaság jellemezte.^[23] Hogy a felső-guineai tengerpart államai a fejlődésnek milyen magas fokán álltak, az a régészek előtt csak a 20. században vált igazán világossá, miután megtalálták a benini, az ifei, a jorubai kézművesek és a mai Nigéria területén levő más ősi kulturális központok kézműveseinek művészi termékeit.

Ezt a virágzó kultúrát az európai konkvisztádorok mindenhol megsemmisítették, ahová csak eljutottak.

A 16. században a mai Nigéria nagy része a rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált.

Északnyugat-Nigériában és az attól nyugatra és északra eső területeken a Szongáj Birodalom a korai 15. század és a késői 16. század között a virágkorát élte és meghódította a hausza államokat is.

Az európaiak sokáig élvezték az „oszd meg, és uralkodj!” elvét, hiszen a vallási, etnikai, társadalmi ellentétek sokaságában a népcsoportokat sosem volt túlságosan nehéz egymás ellen fordítani.^[24]

A 17. században a nem iszlám Jakun állam élte virágkorát Kvararafában (Közép-kelet-Nigéria).^[21]

19. század elején a fulbe (fuláni) törzsek szent háborút indítottak a hausza államok ellen; megszerezték Kano, Katszina és Kebbi területeit, majd leigázták a jorubákat is, és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1832-ben megszerezték a nupei trónt is. Délen, 1862-ben Lagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált.

20. század

1900-ban Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben pedig -gyarmat lett.