Moszkva -

	Moszkva (Москва)
	Az óramutató járása szerint: Szpasszkaja-torony, felhőkarcolók, Vörös tér, Nagyszínház, az Állami Egyetem főépülete, Megváltó Krisztus-székesegyház
; Moszkva címere	; Moszkva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Moszkva
Rang	főváros
Alapítás éve	1147
Városi jogokat kapott	1147
Polgármester	Szergej Szemjonovics Szobjanyin
Irányítószám	101ххх–129ххх
Körzethívószám	+7 495 és +7 499
Autórendszám kódja	77, 177, 777, 97, 197, 797, 99, 199, 799
Testvérvárosok	Lista Luhanszk
	Népesség
Teljes népesség	12 455 682 fő (2021. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	118–225 m
Terület	2561,5 km²
Időzóna	MSK (UTC+3)
	Elhelyezkedése
	Moszkva Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 55° 45′, k. h. 37° 37′Koordináták: é. sz. 55° 45′, k. h. 37° 37′
	Moszkva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkva témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Oroszország fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Moszkva (egyértelműsítő lap).

Moszkva (oroszul: Москва) Oroszország fővárosa. Az ország elsődleges politikai, kulturális, gazdasági, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekvő szövetségi jelentőségű város, az egyik legfontosabb ortodox keresztény vallási központ, „a harmadik Róma”. Több, mint 2500 km²-es területével és 12,6 millió lakosával Európa legnagyobb és legnépesebb városának számít.

Moszkvát a legenda szerint I. György kijevi nagyfejedelem alapította, az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején pedig munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve,^[2] emellett többször volt a világ legdrágább városa.^[3] Világviszonylatban is óriásinak számító terei és utcái (melyek közül a leghíresebb a Vörös tér), hatalmas épületei (mint például a Kreml együttese, a Boldog Vazul- és a Megváltó Krisztus-székesegyház vagy a Hét nővér-felhőkarcolók) és rendkívül kiterjedt metróhálózatának állomásai világhírűek. A városkép nagyon sokszínű, ugyanis a cári és a szovjet idők monumentális emlékei mellett megtalálhatók a modern kor épületei is: Európa legmagasabb felhőkarcolói közül sok Moszkvában található.

Történelme

Bővebben: Moszkva története, Moszkvai Nagyfejedelemség és Oroszország történelme

A mai Moszkva területén már az újkőkorszakban is éltek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. Az időszámításunk szerinti első évezred második felében szláv törzsek foglalták el a területet.^[4] A várost név szerint 1147-ben említik először,^[4] 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. 1237–38-ban a tatárok földig rombolták.^[4] Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Danyiil Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Danyiil fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Jurij Danyiilovics, valamint öccse és utóda, I. Iván (Kalita) győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.^[4]

A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost,^[4] 1612-ben Nyizsnyij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több mint háromszáz éven át tartott.

1703-ban, amikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni, ám fejlődése nem állt meg.^[4] Mikor I. Napóleon császár seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, nem messze tőle zajlott a borogyinói csata. A városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. A város felszabadítása után elkezdődött az újjáépítés, ekkor épült például a Bolsoj és a Malij Színház, a Sándor-kert és az első moszkvai kórház.^[4]

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.).^[4] Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a második világháború alatt.

A Szovjetunió első éveiben a jobb megélhetés reményében számos paraszt vándorolt a falvakból Moszkvába, ahol szakképzetlen munkaerőként gyárakban és építkezéseken dolgoztak – ez megváltoztatta a város addigi polgári arculatát és Moszkva munkásvárossá vált.^[4]

Az ezredfordulót követően, a második csecsen háború idején Moszkva a csecsen terroristák célpontjává vált. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet következtében halt meg száznál is több ember.

Politika és kormányzat

Moszkva az Oroszországi Föderáció alanyaként önálló államisággal rendelkezik. A törvényhozó hatalmat a Moszkvai Városi Duma, a végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya gyakorolja, a helyi önkormányzati feladatokat pedig a kerületi önkormányzatok látják el.

Moszkva Város Alapszabálya

Moszkva városának politikai rendszerét, jogi rendjét, szervezetét és működését a Városi Duma által alkotott legmagasabb szintű jogszabály, városi törvény határozza meg, melynek elnevezése hivatalosan Moszkva Város Alapszabálya (Устав города Москвы). Az alaptörvényt 1995-ben fogadták el, azóta többször módosították.

A Városi Duma

A város törvényhozó hatalmát 1993 óta a 35 tagú Moszkvai Városi Duma (Ду́ма, képviselőtestület) gyakorolja. Tagjait 2005-ig kizárólag egyéni választókerületekben választották, 2005-től viszont vegyes rendszert alkalmaznak: a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, másik részét pedig pártlistákon választják. A Dumát 2009-ig négyéves időszakokra választották, 2009-től megbízatásának időtartama öt évre nő. A választójog korhatára 21 év.

A 2005-ös választáson a Putyin orosz elnököt és Luzskov moszkvai polgármestert támogató Egységes Oroszország (Единая Россия) párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 42%-ával 28 mandátumot szerzett meg a 35-ből. Rajtuk kívül 4 kommunista és a Jabloko párthoz tartozó 3 liberális politikus jutott be a testületbe.

A Duma általában nyílt ülésen tárgyal és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről, zárt ülésekre csak a szabályzatban meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor.^[5]

Moszkva polgármestere és Moszkva Kormánya

Moszkva polgármestere a város közigazgatásának első számú vezetője, Moszkva Kormányának elnöke. 2007-ig a polgármestert közvetlenül választották Moszkva lakói, 2007 óta azonban a polgármester személyére az Oroszországi Föderáció elnöke tesz javaslatot, amit a Moszkvai Városi Duma hagy jóvá. A jelöltnek orosz állampolgárnak és legalább 30 évesnek kell lennie.

A végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya (Правительство Москвы) gyakorolja, melynek vezetője a polgármester (Мэр). A kormány közel harminc fős testület, tagjai a polgármesteren kívül a polgármester helyettesei, akik közül néhányan "első helyettesek", valamint a polgármester és a kormány hivatalának vezetője, továbbá a miniszterek, végül a város tíz közigazgatási körzetének vezetői. A kormány valamennyi tagját a polgármester nevezi ki.^[6]

A polgármester 1992-től 2010-ig Jurij Mihajlovics Luzskov volt,^[7] aki 1936-ban született és városvezetői tevékenységét még a Szovjetunió fennállása alatt a Moszkvai Városi Tanács vezető tisztségeiben kezdte az 1980-as évek végén.^[8]

Az orosz főváros önkormányzata 2010. október 21-én választotta meg az új polgármestert, Szergej Szemjonovics Szobjanyin^[9] személyében. 2018. szeptember 9-én a tisztségre ismét megválasztották.^[10]

Közigazgatási körzetek, önkormányzati kerületek

Moszkva 2012 óta 12 közigazgatási körzetre (административный округ) tagolódik, melyek mindegyikének élén a polgármester által kinevezett, miniszteri rangú prefektus áll, aki tagja Moszkva Kormányának és feladatait az általa irányított hivatal, a prefektúra útján látja el. A prefektus feladatait a város törvényei, a városi kormány és a polgármester határozzák meg, a közigazgatási körzetekben nem működik önkormányzati testület.

Az önkormányzati kerületek a közigazgatási körzeteken belüli kisebb területi egységek, melyek az Oroszország 2003-ban elfogadott önkormányzati törvényében előírt városon belüli terület megfelelői, a helyi önkormányzati feladatokat ellátó választott testületek és tisztségviselők működnek mindegyikben. Minden kerületben működik ugyanakkor közigazgatási hivatal is, melynek vezetőjét Moszkva Kormánya nevezi ki. A kerületek száma meghaladja a százhúszat, átlagos népességük és területük nagyjából megfelel a budapesti kerületekének.^[6]

	Közigazgatási körzet	Orosz neve	Lakosság (fő) (2006. január 1.)
1	Központi	Центральный	692 543
2	Északi	Северный	1 104 186
3	Északkeleti	Северо-Восточный	1 236 205
4	Keleti	Восточный	1 381 716
5	Délkeleti	Юго-Восточный	1 139 559
6	Déli	Южный	1 581 064
7	Délnyugati	Юго-Западный	1 209 408
8	Nyugati	Западный	1 073 829
9	Északnyugati	Северо-Западный	790 801
10	Zelenográdi	Зеленоградский	215 764
11	Újmoszkvai	Новомосковский	113 569
12	Troicki	Троицкий	1 050 000

Népessége

Oroszország népessége az 1990-es és 2000-es évek elején jelentősen csökkent, azonban Moszkva népessége a nagyarányú bevándorlásnak köszönhetően dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben is. A főleg a kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból érkező bevándorlók száma magas, mellettük sok orosz állampolgár is tartózkodási engedély nélkül él a városban, ugyanis az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más körzetek lakói bejelentkezés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább Moszkvában.

A Forbes magazin 2009-es listája szerint az előző évben listavezető Moszkva harmadik helyre esett vissza a városban lakó milliárdosok számát tekintve, a gazdasági világválságnak köszönhetően milliárdosainak kétharmadát elvesztette, 2009-ben „csupán” 27 ennyire gazdag ember lakott a városban.^[2]

Nemzetiségi összetétel

A 2002-es népszámlálás alapján Moszkva népességének összetétele:^[11]

Saját bevallás alapján	Szám (fő)	Százalék
Oroszok	8 808 009	84,83%
Ukránok	253 644	2,44%
Tatárok	166 083	1,6%
Örmények	124 425	1,2%
Azeriek	95 563	0,92%
Zsidók	79 359	0,76%
Belaruszok	59 353	0,57%
Grúzok	54 387	0,52%
Moldávok	36 570	0,35%
Tadzsikok	35 385	0,34%
Üzbégek	24 312	0,23%
Mordvinok	23 387	0,22%
Csuvasok	16 011	0,15%
Vietnámiak	15 616	0,15%
Csecsenek	14 465	0,14%
Kínaiak	12 801	0,12%
Oszétek	10 561	0,10%
Nemzetiségüket fel nem tüntetők	417 126	4,02%

Nemzetiségek (1912-2002)

^[12]

Nemzetiség	1912	1926	1939	1959	1970	1979	1989	2002
oroszok	95,3%	87,5%	87,4%	89,5%	89,3%	90,2%	89,7%	84,8%
ukránok	0,2%	0,8%	2,2%	2,3%	2,6%	2,6%	2,8%	2,5%
tatárok	0,6%	0,8%	1,4%	1,5%	1,5%	1,6%	1,8%	1,6%
zsidók	0,4%	6,5%	6%	4,1%	3,5%	2,8%	2%	0,8%
fehéroroszok	n.a.	0,2%	0,6%	0,7%	0,7%	0,7%	0,8%	0,6%
örmények	0,2%	0,3%	0,3%	0,3%	0,3%	0,4%	0,5%	1,2%
azeriek	n.a	n.a.	n.a.	n.a.	0,07%	0,1%	0,2%	0,9%

A népességszám alakulása

Földrajza

A város a Központi szövetségi körzet Moszkvai területében fekszik, de önálló közigazgatási egységet alkot (szövetségi jelentőségű város). A Moszkvai terület a Volga, Oka, Kljazma és Moszkva folyók medencéjében található, mintegy 46 000 km²-en, ennek a területnek a központja maga a város, melyen a Moszkva folyó folyik keresztül.^[13] Területe 1080,3 km².^[14] A város határain belül 49 híd szeli át a folyót és csatornáit.

A terület harmadát erdők borítják, melyekben többek között jávorszarvasok, medvék, rókák, hiúzok élnek.^[13]

Éghajlata

A terület éghajlata kontinentális, enyhe, csapadékos nyárral és hosszú, hideg téllel. A város éghajlata némiképp eltér a környező területétől, előfordul, hogy akár 4–5 °C különbség is lehet, például tiszta, fagyos éjszakákon. A globális felmelegedésnek köszönhetően a városban a nyár igen meleg is lehet, míg a november és a december hónapok egyre hidegebbek.^[13] Az átlaghőmérséklet nyáron 23 °C, de előfordul, hogy 30 °C fölé emelkedik. Télen nem ritka a –10 °C. Az éves átlaghőmérséklet 5,4 °C, de az utóbbi években (2007, 2008) meghaladta a 7 °C-ot is.^[15] A városban a napsütéses órák száma évente 1731,^[16] 2008-ban azonban megközelítette az 1800–2000 órát.^[17] A városban márciusban átlagosan 30, míg október és március eleje között átlagosan 152 centiméter hó hullik az orosz főváros területén.^[18]

Moszkva éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	8,6	8,3	17,5	28,0	33,2	34,7	38,2	36,7	32,3	24,0	12,6	9,6	38,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−4,6	−3,1	2,3	11,1	18,1	22,2	23,4	21,4	15,2	8,2	0,6	−3,0	9,4
Átlaghőmérséklet (°C)	−7,5	−6,7	−1,4	6,3	12,8	17,1	18,4	16,4	10,8	5,0	−1,6	−5,4	5,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−10,5	−9,9	−5,0	2,2	7,3	11,9	13,6	12,0	6,9	2,2	−3,9	−7,9	1,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−42,2	−38,2	−32,4	−21,0	−7,5	−2,3	1,3	−1,2	−8,5	−16,1	−32,8	−38,8	−42,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	46	36	33	38	52	84	90	80	67	66	60	53	705
Havi napsütéses órák száma	33	72	128	170	265	279	271	238	147	78	32	18	1731
Forrás: ^[16]^[19]^[20]^[21]

Gazdasága

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Moszkva
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Moszkva

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]