Momentum Mozgalom
Mottó: Új arcok, új Magyarország
Adatok
Elnök	Gelencsér Ferenc
Alelnök	Cseh Katalin
Elnökségi tagok	Ilyés Márton Kele János Kerpel-Fronius Gábor Mihálik Edvin Paróczai Anikó
Frakcióvezető	Gelencsér Ferenc
Szóvivő	Tompos Márton
Alapítva	2017. március 4.[1]
Székház	1053 Budapest, Múzeum krt. 13.
Ifjúsági tagozat	TizenX
Tagok száma	kb. 2500[3] (2022)
Ideológia	liberalizmus patriotizmus Európa-pártiság feminizmus progresszivizmus
Politikai elhelyezkedés	centrista[2]
Parlamenti jelenlét	2022–jelenleg
Európai parlamenti jelenlét	2019–jelenleg
Parlamenti mandátumok	10 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok	30 / 381
Európai parlamenti mandátumok	2 / 21
Nemzetközi szövetségek	Liberális Internacionálé (megfigyelő)
Európai párt	ALDE
EP-frakció	Renew Europe
Hivatalos színei	lila
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Momentum Mozgalom témájú médiaállományokat.

A Momentum Mozgalom (rövidített nevén Momentum) centrista magyar politikai párt. A párt 2017 márciusában alakult, ám egyesületként már 2015 elején létezett. Országos ismertségre a 2017 januárjában indult NOlimpia-kampánnyal tett szert, amely a 2024. évi nyári olimpiai játékok Budapesten történő megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezés volt, amely végül az olimpiai pályázat visszavonásához vezetett.

A párt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt pártcsalád, valamint az Újítsuk meg Európát frakció tagja. Európai parlamenti képviselői Cseh Katalin és Donáth Anna, utóbbi a párt elnöke volt 2022. májusáig, akit Gelencsér Ferenc követett a pártvezetésben.^[4] További ismert politikusai Fekete-Győr András frakcióvezető, Orosz Anna és Hajnal Miklós országgyűlési képviselők, továbbá Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, valamint Soproni Tamás, Déri Tibor és Nyirati Klára polgármesterek is. Ifjúsági szervezete a Momentum TizenX.

Története

A Momentum országosan akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában – még egyesületként – benyújtott egy, a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést, amelyre 266 151 db támogató aláírást szedtek össze.^[5] A kezdeményezéshez tartozó aláírásgyűjtési kampány NOlimpia néven vált ismertté és végül az olimpiai pályázat visszavonásához vezetett.^[6] Párttá alakulása után a Momentum gyors növekedésnek indult és országos hálózatot épített ki,^[7] melynek eredményeként jelenleg minden megyében rendelkezik alapszervezettel^[8] és tagjainak száma jelenleg körülbelül 4000-re tehető. Számos rendezvény köthető a Momentum nevéhez, melyek között szerepelt a jelentős tömeget megmozgató 2017. május elsejei felvonulás,^[9] valamint a kevésbé sikeres és különféle értelmezési kérdéseket felvető Nyitás Fesztivál is Bodajkon.^[10]

A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon^[11] a Momentum a lehetséges maximum 106-ból összesen 97 országos egyéni választókerületben (OEVK) indított képviselőjelölteket,^[12] aminek köszönhetően országos listával is indulni tudott. Ezzel a rendszerváltás óta eltelt időszak történetében az első olyan párt, amely első megmérettetésére készülve az OEVK-k több mint 90 százalékában tudott jelöltet indítani.^[13] Magukat a jelenlegi legerősebb parlamenten kívüli pártként határozták meg,^[14] legfőbb céljuknak pedig az Orbán-kormány leváltásának elősegítése és a parlamentbe való bejutás mellett a teljes politikai generáció- és kultúraváltást tekintették.^[15] Kampányuk fő üzenete: „Van remény!”.^[16] A párt – bár az állami támogatás eléréséhez szükséges 1 százalékos minimumot elérte – az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradva 3,06 százalékos eredménnyel végzett, így parlamenti mandátumot nem szerzett. Ezt követően – korábbi ígéretüknek megfelelően, miszerint ha nem jutnak be, a vezetőség távozik – a párt elnöksége egységesen lemondott.^[17]

A párt a 2019-es európai parlamenti választáson is elindult,^[18] immár a Guy Verhofstadt által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) pártcsalád teljes jogú tagjaként, ahová 2018 novemberében nyertek felvételt.^[19] Az ALDE 2019. március 2-én tartott kampánynyitó rendezvényén Cseh Katalint, a Momentum EP listavezetőjét is megnevezte, mint a pártcsalád hét legjelentősebb jelöltjének („Team Europe”) egyikét.^[20] A választáson a szavazatok 9,9 százalékával a harmadik legerősebb pártként végeztek így két képviselőt is küldhetett az Európai Parlamentbe.^[21] 2019-ben a pártnak 825 tagja volt.^[22]

A Liberális Internacionálé (LI) 2022. június 30. és július 4. között tartott szófiai kongresszusán a párt megfigyelői státuszt kapott a szervezetben.^[23]

Szervezeti felépítése

A Momentum Mozgalom legfőbb döntéshozó testülete a Küldöttgyűlés, az operatív vezetői teendőket pedig a hét tagból álló Elnökség látja el. Ezek mellett működik a Választmány, amelynek szerepét az Alapszabály nem szabályozza, a gyakorlatban azonban fontos szereppel bír a jelöltek jóváhagyásának folyamatában és a Küldöttgyűlés üléseinek előkészítésében.^[24] 2018. január 26-án alapították meg a Párt az ifjúsági szervezetét, a Momentum TizenX-et.^[25]

A párt elnöke 2017-es alapításától 2021-es lemondásáig Fekete-Győr András jogász volt, a párt egyik alapítója, a NOlimpia-kampány egyik arca, aki egyben a szervezet országos listavezetője is volt a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokon is. Fekete-Győr 2021 októberi lemondását követően a párt ideiglenes ügyvezető elnöke Orosz Anna, Budapest XI. kerületének önkormányzati képviselője és alpolgármestere, egyben a szervezet alelnöke lett.^[26] Az ezt követő novemberi tisztújításon a Küldöttgyűlés a három induló közül 57 százalékkal Donáth Annát, a párt Európai Parlamenti képviselőjét választotta elnöknek.^[27] Donáth 2022. május elején jelentette be, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a pártelnöki posztért. A 2022-es tisztújításon hárman indultak a pártvezetésért: Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, korábbi elnökésgi tag, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, és Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő. Gelencsért a Küldöttgyűlés végül a szavazatok kicsivel több mint 50 százalékával megválasztotta.^[28]

A 2022-es tisztújítását követően a Párt elnökségi tagjai Cseh Katalin EP-képviselő, Ilyés Márton közgazdász, Kele János közgazdász-sportújságíró, Kerpel-Fronius Gábor Budapest főpolgármester-helyettese, Mihálik Edvin önkormányzati képviselő, Szeged zöld tanácsnoka, és Paróczai Anikó kispesti önkormányzati képviselő lettek.^[28] A szervezet korábbi elnökségi tagjai voltak: Bárdi Zsuzsanna, Erzsébetváros alpolgármestere, Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, Mándi László debreceni önkormányzati képviselő, és Tóth Endre Budafok-Tétény országgyűlési képviselője. Korábbi elnökségi tagok voltak még többek között Pottyondy Edina, Kádár Barnabás, Soproni Tamás, Dukán András Ferenc, Körömi Attila, valamint Buzinkay György és Berg Dániel is.

Elnökei

A Momentum elnökei
Kép	Név	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Forrás
	Fekete-Győr András	2017. március 4.	2021. október 10.
	Orosz Anna (ügyvezető elnök)	2021. október 10.	2021. november 21.	[26]
	Donáth Anna	2021. november 21.	2022. május 29.	[29]
	Gelencsér Ferenc	2022. május 29.	hivatalban	[30]

Tagság

A párt tagsága rendes és pártolói tagokból áll, akik a területi alapon létrehozott alapszervezetekhez tartoznak. Ezek teljes száma 2018-ban 105, amiből 95 Magyarország területén található, 10 pedig az ország határain túl.^[8] A külföldi alapszervezetek közül megalakulásakor a londoni volt a legnagyobb létszámú.^[31] A pártnak 2019-ben 825 rendes, és 1750 pártolói tagja volt.

A párt egyéb ismert személyiségei

• Benedek Márton, a néhai Göncz Árpád köztársasági elnök unokája, korábban az Együtt politikusa^[32]
• Dukán András Ferenc matematika-történelem szakos tanár, volt elnökségi tag, a párt oktatási programját kidolgozó munkacsoport tagja^[33]
• Kádár Barnabás, korábbi elnökségi tag és a NOlimpia kampány koordinátora, jelenleg a párt egyik adatelemzője és külföldi kapcsolattartója^[34]
• Lakatos Béla, Ács korábbi polgármestere, a párt egyéni és listás képviselőjelöltje, a Momentum roma stratégiájának egyik kidolgozója^[35]
• Mécs János jogász-politológus, Mécs Imre fia^[36]
• Bedő Dávid, a Momentum Hálózati igazgatója, korábbi budapesti elnöke
• Nagy Károly, a Momentum ifjúsági szervezetének a Momentum TizenX-nek korábbi elnöke^[37]
• Nemes Balázs közgazdász, a Momentum egyik alapító tagja, az internetadó elleni tüntetések egyik szervezője^[38]
• Pintér András Gábor idegenvezető, az alternatív gyógymódokat és áltudományos tevékenységeket kritizáló Szkeptikus Társaság alelnöke,^[39] a Szkeptikus Szervezetek Európai Tanácsa elnökségi tagja,^[40] a The European Skeptics Podcast egyik alapítója, producere és házigazdája^[41]
• Soproni Tamás nyelvész, fordító, volt alelnök, Budapest VI. kerületének polgármestere, korábban az Együtt tagjaként^[42] az Együtt-PM-MSZP-DK közös jelöltje a 2014-es önkormányzati választásokon^[43]
• Tompos Márton, a párt szóvivője, és az XYZ néven futó videóblogjának szerkesztő-műsorvezetője^[44]
• Friewald Ruben, író, kultúrpolitikus

Ideológia, pártprogram

Ideológia

A párt alapvetően centrista nézeteket képvisel,^[2] elutasítja a jobb-bal és liberális-konzervatív besorolásokat, magát egyszerre nemzeti és liberális, valamint konzervatív beállítottságúnak tartja és tagsága „ideológiailag sokszínű, de meggyőzhető, vitaképes emberekből áll”.^[45][46] A Momentum egyaránt fontosnak tartja nemzeti értékeink védelmét és Magyarország európai egység iránti elkötelezettségét, illetve a nyugatias berendezkedésű államokhoz való közeledést a keleti típusú diktatúrák felé való nyitás helyett, támogatja a globális piacot és a szegénypárti adózási rendszert, csökkentené az ÁFA mértékét, erősítené az integrált oktatást, lazítaná a terhességmegszakítás szabályozását, egyértelműen kiáll a homoszexuálisok jogaiért,^[47] valamint enyhítené a könnyű drogok orvosi célú használatának szabályozását.^[48]

A párt megalakulása óta azt vallja, hogy a teljes jelenlegi politikai elitet le kell váltani és Magyarországon egy új politikai generációnak és vele együtt egy új politikai kultúrának kell teret adni.^[49]

A Momentum sokáig elutasított mindennemű választási együttműködést, azonban miután 97 országos egyéni választókerületben összeszedték az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást,^[12] megerősítették, hogy hajlandóak bármelyik ellenzéki párt javára visszalépni, amennyiben az alábbi kritériumok teljesülnek:^[51]

• Valós matematikai esély az ellenzéki győzelemre
• Vállalható, hiteles ellenzéki jelölt
• Minden releváns ellenzéki párt ugyanúgy támogatja a jelöltet

A Momentum deklaráltan egyik legfontosabb feladatának tekinti a rendszerváltás befejezését és a politikai generáció- és kultúraváltást, valamint Magyarország tényleges bevezetését a 21. századba.^[52] Mindezt úgy tekintik megvalósíthatónak, hogy a magyar társadalom megszabadul az ideológiai harcoktól és a jobb-bal megosztottság helyett a közös célokra koncentrálva indul el a fejlődés útján.^[53][54][55]

Pártprogramok

2018-as országgyűlési választási program

A párt 2017. október 15-én mutatta be a 2018-as országgyűlési választásokra készült, Indítsuk be Magyarországot! című 363 oldalas programját,^[56][57] melyet egy országjárással egybekötött társadalmi párbeszéd után, több mint 100 Momentum tag és 150 külső szakértő bevonásával dolgoztak ki.^[53][58] Ebben részletesen bemutatják, milyen megoldásokat kínálnak Magyarország rendszerszintű problémáira. A program bevezető fejezetében három típusba sorolták a megoldási javaslataikat, a programot ,,a XXI. századi megoldások”, ,,a helyi megoldások” és a ,,a hazahozott tudás” programjának nevezték.^[59] A párt országgyűlési programja 12 fejezetből és 45 alfejezetből áll. A program vegyes fogadtatásban részesült a különböző sajtóorgánumok elemzéseiben. Míg a Magyar Idők szerint például „üres ígérethalmaz”,^[60] mások szerint egyes elemei figyelemre méltóak.^[61] A 168 Óra elemzésében „erős közepesre” értékelte a párt elképzeléseit az egészségügy átalakítására vonatkozóan,^[62] míg a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a Momentumé a „legrészletesebb és legalaposabbnak tűnő egészségügyi program”.^[63]

Indítsuk be Magyarországot! – 2018-as országgyűlési választási program

2019-es európai parlamenti választási program

A Momentum 2019. március 2-án mutatta be a 2019-es európai parlamenti választásokra készült, Ne adjuk a jövőnket! című programját.^[64][65][66] A párt európai parlamenti választási programja 3 fejezetből és 12 alfejezetből áll:^[67]

2019-es Budapest program

A Momentum 2019. március 21-én mutatta be Budapest 2.0 című programját.^[68] Bevezetője szerint „A Budapest 2.0 a Momentum jövőképe arról, hogy Budapest milyen város lehetne, ha a városvezetés aktuális politikai érdekeit háttérbe szorítva hosszú távú, jövőbe tekintő programot valósítana meg.”^[69] A program három cél köré szerveződik:

Budapest 2.0 – 2019-es Budapest program

Választási eredményei

Országgyűlési választások

Országgyűlési képviselők^[74]:

• Gelencsér Ferenc – frakcióvezető
• Bedő Dávid – frakcióvezető-helyettes
• Tompos Márton Kristóf – frakcióvezető-helyettes
• Fekete-Győr András
• Hajnal Miklós
• Lőcsei Lajos
• Orosz Anna
• Sebők Éva
• Szabó Szabolcs
• Tóth Endre

Önkormányzati választások

Momentum Mozgalom polgármesterrel rendelkező települések:

• Budapest IV. kerület – Déri Tibor (2019–2022)
• Budapest VI. kerület – Soproni Tamás (2019–)
• Cserszegtomaj – Elekes István (2019–)
• Göd – Balogh Csaba (2019–2022)
• Baja – Nyirati Klára (2019–)

Európai parlamenti választások

A 2019-ben megválasztott két képviselő: Cseh Katalin és Donáth Anna.

Tevékenysége

NOlimpia-kampány

Aláírásgyűjtés a Móricz Zsigmond körtéren

2017. január 19-én a párt (akkor még egyesületként) aláírásgyűjtést kezdett egy (budapesti) népszavazás kiírásához. A népszavazási kezdeményezés célja a budapesti 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázat visszavonása volt. A szavazáson a kérdés pontos megfogalmazása a következő lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?".^[76] Sok olyan is aláírta, aki szeretett volna Olimpiát Budapesten, de azt is szerette volna, hogy népszavazás döntsön erről.

A népszavazás kiírásához 30 nap alatt – február 17-ig – 138 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteni. Az első tíz nap alatt legalább 70 ezer aláírást gyűjtött össze a Momentum Mozgalom és a kampányát támogató pártok (Együtt, LMP, Párbeszéd).^[77] Az MKKP plakátokkal támogatta a mozgalom népszavazási tervét.^[78] A Momentum 180-200 ezer aláírást kívánt összegyűjteni annak érdekében, hogy biztos meglegyen a helyi népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű érvényes szignó.^[79] Egy országos népszavazási kezdeményezéssel ellentétben otthon kinyomtatott aláírásgyűjtő ívekkel bárki gyűjthetett aláírást és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is!^[80] A Momentum Mozgalom képviselői 2017. február 17-én 266 151 aláírást nyújtottak be a Fővárosi Választási Irodának.^[81]

Az aláírásgyűjtés során több esetben került sor a mozgalom, illetve a kezdeményezést támogató pártok aktivistái elleni tettleges támadásokra.^{[82][83][84][85]}

Február 22-én Orbán Viktor kormányfő, Borkai Zsolt, a MOB elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt a döntést hozták, hogy Budapest visszalép a pályázattól.^[86] A kormány határozatot hozott, amelyben felkérik a Fővárosi Közgyűlést és a MOB elnökét, hogy az olimpia megrendezésére irányuló pályázatot vonja vissza. A határozatban a korábban létrejött egység felbomlását állapították meg.^[87][88] A visszalépésről formálisan a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen döntött.^[89] Egy sikeres olimpiarendezés alapja kizárólag a politikai erők közötti legalább minimális egyetértés lehet.^[90]

Ügynökakták nyilvánosságra hozása

Célul tűzték ki az ügynökakták titkosításának feloldását illetve visszaszerzését Oroszországtól, nyilvánossá és online kereshetővé tételét, valamint az érintettek eltiltását az állami pozícióktól.^[98][99]

Újabb népszavazás-kezdeményezések

2017 áprilisában bejelentették, hogy két újabb népszavazást kezdeményeznek:^[100][101]

• a CEU ügyében, az eredeti állapot visszaállítására
• kettőnél többször senkit se lehessen miniszterelnöknek választani (ez pillanatnyilag Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort érintheti).

A Kúria egyik népszavazási kezdeményezést se ítélte jogszerűnek.^[102]

Állítsuk meg Orbánt és Moszkvát!-kampány

2017 áprilisában a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátkampányára válaszul a párt aktivistái 14 városban átragasztották a plakátok feliratait „Állítsuk meg Orbánt!” és „Állítsuk meg Moszkvát!” feliratokra, mert a párt szerint „Orbán Viktor Oroszországhoz akarja csatolni Magyarországot.”^{[103][104][105]}

Indítsuk be Magyarországot!-kampány

A kormány "Állítsuk meg Brüsszelt!" kampányára válaszul 2017. május 1-én "Indítsuk be Magyarországot!" címmel ellenkampányt indítanak.^[106][107]

Európához tartozunk tüntetés

2017. május 1-jén, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának évfordulóján tízezres tüntetést rendezett „Európához tartozunk” jelmondattal. A tömeg a Szabadság térről a Hősök terére vonult, ahol beszédet mondott Soproni Tamás, Pottyondy Edina és Fekete-Győr András.^[108]

Az Origo szerkesztőségében

2017. május 18-án az Origo.hu cikket közölt, melyben azt állította, hogy a Momentum tagjai egyrészt Soros Györgyhöz köthetők, másrészt pedig milliós fizetéseket vettek föl hallgatói önkormányzati képviselőként.^[109] Ezt követően Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába, és az ott jelenlévőkről azok engedélye nélkül felvételeket készített és tett később közzé.^[110][111] A Momentum közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.”^[112]

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.”^[113] Az Origo feljelentést tett az ügyben, mert megdöbbentőnek tartották, „hogy egy magát komolynak mondó párt elnöke olyan jogsértésre vetemedik, hogy engedély nélkül betör egy magántulajdonban lévő épületbe.”^[114]

Jegyzetek

Forrásokszerkesztés

• Honlapjuk, momentum.hu
• Facebook-oldaluk, facebook.com

További információkszerkesztés

• "Ez nem csak az én ügyem, ez mindannyiunk ügye.", Facebook, 2017. április 5.
• Fideszből Momentum - A fiatalság géniusza, HVG, 2017. március 18.
• Kossuth vagy Deák? A Momentum prominensei válaszolnak, MandinerTV, 2017. március 15.
• Apák, fiúk és lányok, Demokrata, 2017. március 8.
• Fekete-Győr: Gyurcsány eltakarodhatna már, 24.hu, 2017. március 7.
• http://hvg.hu/itthon/20170307_Moment_bitte , HVG, 2017. március 7.
• Balliberális gyökerekből táplálkozik a Momentum, Magyar Idők, 2017. március 6.
• Vajon az ön pártja lesz a Momentum?, Index.hu, 2017. március 1.
• Sikerülhet-e a Momentumnak az áttörés?, Kettős Mérce, 2017. február 25.
• Sokan nem értik, mit keres vidéken a Momentum, Magyar Idők, 2017. február 25.
• A Momentum Mozgalom kampányát most senki sem tolja jobban, mint a Fidesz, 444.hu, 2017. február 25.
• http://nepszava.us/bartus-laszlo-miert-engedett-orban/ , Amerikai Magyar Népszava, 2017. február 23.
• Alig alakult meg, máris menekülnek a tagok az olimpiaellenes „civil” mozgalomból, PestiSrácok.hu, 2017. február 19.
• Akik szétlopták az országot, azoknak nincs helyük itthon, Index.hu, 2017. január 24.
• Milliókat tettek zsebre a Momentum főnökei, Origo.hu, 2017. május 18.

Kapcsolódó szócikkekszerkesztés

• 2024. évi nyári olimpiai játékok