Kelet-Ázsia -

Kelet-Ázsia földrajzi kiterjedése

Ez a szócikk Ázsia keleti részéről szól. Hasonló címmel lásd még: Keletázsia (1984).

Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi^[1] és kulturális^[2] alapon is. Földrajzi értelemben 12 millió km²-t ölel fel, Ázsia területének 28%-át; 15%-kal nagyobb Európánál. A területen 1,5 milliárd ember él, ami a kontinens lakosságának 38, a világ népességének pedig 22%-a és kétszer több, mint Európa teljes lakossága. Ez a világ legsűrűbben lakott régiója. A 130 fő/km²-es népsűrűség háromszorosa a világ átlagos népsűrűségének. Ez alól csak Mongólia kivétel, mely a világ legkisebb népsűrűséggel rendelkező független országa.

Kulturális értelemben azok a területek a tartoznak Kelet-Ázsiához, amelyek a kínai kultúrával tartanak kapcsolatot. A történelemben sok társadalom tartozott a kínai kulturális övezethez, és az egyes írások gyakran a klasszikus kínai írásból és a kínai karakterekből származnak. Időnként használják az Északkelet-Ázsia kifejezést Japánra és Koreára.^[3] A térség főbb vallásai a buddhizmus (főleg mahájána), konfucianizmus és újkonfucianizmus, taoizmus és a kínai népi vallás Kínában, a sintó Japánban, a taoizmus Tajvanon, sámánizmus Koreában, Mongóliában és az északkeleti területeken élő különböző bennszülöttek körében,^[4]^[5] és napjainkban a kereszténység Koreában.^[6] A kelet-ázsiai naptárak alapjául a kínai naptár szolgál. Ezek a nyelvi, vallási és politikai-filozófiai (rajtuk keresztül kulturális, vallási, művészeti és építészeti) hasonlóságok megtalálhatóak Kelet-Ázsia területének döntő hányadán és egyéb, a kínai kultúra befolyása alatt álló területeken (Tajvanon, Szingapúrban és Vietnámban) is.

Területe

Kelet-Ázsia szűkebb értelemben vett (sötétzöld) és bővebb (világoszöld) területe

Hagyományosan a következő országokat sorolják Kelet-Ázsiához:

Dél-Korea
Észak-Korea
Japán
Kína és autonóm városállamai:

Makaó

Hongkong

Tajvan (de facto független)
Mongólia

A ENSZ a Kelet-Ázsia kifejezést használja a nyugati államokban megszokott, Európa-központú világképet sugalló Távol-Kelet kifejezés helyett. Kelet-Ázsia csak a Távol-Kelet északi felét takarja, Délkelet-Ázsia nélkül. Általános meghatározások szerint ide tartozik Kína,^[7] Japán, Dél és Észak-Korea, Mongólia^[1] és Tajvan. Kulturális alapon Kínát, Japánt, Koreát, Tajvant és Vietnámot sorolják a „kulturális Kelet-Ázsiához”.^[8]^[9]^[10]^[11] Földrajzi értelemben ide sorolhatók Oroszország távol-keleti területei is, ezek azonban kulturális értelemben nem tartoznak ide.^[12]

Gazdasági szempontból az ASEAN 10 tagját, Kínát, Japánt, Dél-Koreát és Tajvant sorolják ide. Az USA külpolitikája Barack Obama alatt Délkelet-Ázsiát is Kelet-Ázsiához sorolta.^[13]

Adatok

Népesség

Bővebben: Kelet-Ázsia népcsoportjai

Ország	Terület km²	Népesség	Népsűrűség per km²	HDI (2011)	Főváros
CHN (PRC)	9 596 961	1 339 724 852	138	0,687	Peking
HKG (PRC)	1104	7 061 200	6390	0,898	Hongkong
JPN	377 930	127 950 000	337	0,901	Tokió
MAC (PRC)	30	556 800	18 662	Nincs adat	Makaó
MGL	1 564 100	2 809 600	2	0,653	Ulánbátor
PRK	120 538	24 346 000	198	Nincs adat	Phenjan
KOR	99 828	48 988 833	500	0,897	Szöul
TWN	36 188	23 174 528	639	0,882	Tajpej

Gazdaság

Bővebben: Kelet-Ázsia gazdasága

Ország	GDP nominális millió USD (2011)	GDP nominális per fő USD (2011)	GDP PPP millió USD (2011)	GDP PPP per fő USD (2011)
CHN (PRC)	7 298 147	5414	11 299 967	8382
HKG (PRC)	243 302	34 049	351 119	49 300
JPN	5 869 471	45 920	4 440 376	34 740
MAC (PRC)	27 850	51 397	32 208	42 876
MGL	8506	3042	13 264	4744
PRK	27 820	1159	40 000	1800
KOR	1 116 247	22 778	1 554 149	31 714
TWN	466 832	20 101	876 035	37 720

Történelem

Bővebben: Kelet-Ázsia történelme

Művészete

Bővebben: Kelet-Ázsia művészete

Jegyzetek

↑ ^a ^b East Asia. encarta. Microsoft. . (Hozzáférés: 2008. január 12.)
↑ Columbia University - "East Asian cultural sphere". . (Hozzáférés: 2008. február 27.)
↑ "Northeast Asia." Council on Foreign Relations. Hozzáférés ideje: August 10, 2009.
↑ Chongho Kim, "Korean Shamanism", 2003 Ashgate Publishing
↑ Andreas Anangguru Yewangoe, "Theologia crucis in Asia", 1987 Rodopi
↑ Background Note: South Korea. State. U.S. Department of State. (Hozzáférés: 2000. április 27.)
↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/176529/East-Asian-arts/74261/Chinese-visual-arts, Britannica Online Encyclopedia, saying: "The present political boundaries of China, which include Tibet, Inner Mongolia, Sinkiang, and the northeastern provinces formerly called Manchuria, embrace a far larger area of East Asia than will be discussed here...."^{[halott link]}
↑ Columbia University East Asian Cultural Sphere. . (Hozzáférés: 2008. február 27.)
↑ R. Keith Schopper's East Asia: Identities and Change in the Modern World
↑ Joshua A. Fogel (UC Santa Barbara/University of Indiana) Nationalism, the Rise of the Vernacular, and the Conceptualization of Modernization in East Asian Comparative Perspective
↑ United Nations Environment Programme (mentions sinosphere countries) Approaches to Solution of Eutrophication Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Encarta Encyclopedia. . (Hozzáférés: 2018. július 15.)
↑ Nanto, Dick K.: East Asian Regional Architecture: New Economic and Security Arrangements and U.S. Policy. Congressional Research Service, 2006. szeptember 18. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 4.)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-Ázsia témájú médiaállományokat.

Kelet-Ázsia-portál
Földrajzportál

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelet-Ázsia
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[encarta-east-asia-1] East Asia. encarta. Microsoft. . (Hozzáférés: 2008. január 12.)

[easia-columbia-2] Columbia University - "East Asian cultural sphere". . (Hozzáférés: 2008. február 27.)

[Northeast_Asia-3] "Northeast Asia." Council on Foreign Relations. Hozzáférés ideje: August 10, 2009.

[4] Chongho Kim, "Korean Shamanism", 2003 Ashgate Publishing

[5] Andreas Anangguru Yewangoe, "Theologia crucis in Asia", 1987 Rodopi

[6] Background Note: South Korea. State. U.S. Department of State. (Hozzáférés: 2000. április 27.)

[EBeasia-7] ttp://www.britannica.com/EBchecked/topic/176529/East-Asian-arts/74261/Chinese-visual-arts, Britannica Online Encyclopedia, saying: "The present political boundaries of China, which include Tibet, Inner Mongolia, Sinkiang, and the northeastern provinces formerly called Manchuria, embrace a far larger area of East Asia than will be discussed here...."^{[halott link]}

[8] Columbia University East Asian Cultural Sphere. . (Hozzáférés: 2008. február 27.)

[9] R. Keith Schopper's East Asia: Identities and Change in the Modern World

[10] Joshua A. Fogel (UC Santa Barbara/University of Indiana) Nationalism, the Rise of the Vernacular, and the Conceptualization of Modernization in East Asian Comparative Perspective

[11] United Nations Environment Programme (mentions sinosphere countries) Approaches to Solution of Eutrophication Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

[12] Encarta Encyclopedia. . (Hozzáférés: 2018. július 15.)

[13] Nanto, Dick K.: East Asian Regional Architecture: New Economic and Security Arrangements and U.S. Policy. Congressional Research Service, 2006. szeptember 18. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]