Katalán català–valencià–balear
Beszélik	Spanyolország Andorra Franciaország Olaszország
Terület	Európa
Beszélők száma	10 millió fő
Nyelvcsalád	indoeurópai nyelvcsalád    itáliai ág     újlatin nyelvek      nyugati ág       galloromán nyelvek        okcitán csoport         katalán nyelv
Írásrendszer	Latin
Hivatalos állapot
Hivatalos	Spanyolország néhány autonóm közössége: Katalónia, Baleár-szigetek, Valencia  Andorra
Nyelvkódok
ISO 639-1	ca
ISO 639-2	cat
ISO 639-3	cat
A katalán nyelv elterjedtsége Európában
A Wikimédia Commons tartalmaz català–valencià–balear témájú médiaállományokat.

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: vagy ) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik. Legközelebbi rokonságban a Franciaország déli részén beszélt okcitán (régebbi nevén: provanszál) nyelvvel áll, amellyel történeti egységet alkot. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják a spanyolt és a franciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett.

Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik (katalánul valencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint például a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól.

Katalán nyelvű a Bobobók (Bobobobs) című rajzfilmsorozat is, amelyet a 90-es években Magyarországon is sugároztak.

Történet

A katalán a 9. század során fejlődött ki a vulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán (Roussillon, Empuries, Besalú, Cerdanya, Urgell, Pallars és Ribagorça megye területe). Egyaránt mutat galloibér és iberoújlatin jellegeket, tehát a kezdeti állapotában nem volt más, mint csupán az okcitán egy különcködő nyelvjárása. Később fokozatosan önállósodott, és évszázadokra a helyiek közlési eszközévé vált. Az első írásos szövegek a 13., 14. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom visszaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a 19. század során kapott újra erőre.

A francoista Spanyolországban (1939-1975) a katalán helyett a spanyol használatát javasolták – a nyelv nyilvános használata elnyomottá, gyakorlatilag tiltottá lett. Ennek ellenére sikerült néhány ezer katalán könyvet megjelentetni, ugyanis Franco tábornok azon véleménye, ami szerint a katalán egy régies nyelvjárás, lehetővé tette például a régi költészet ismételt kiadását. Egyes jelenkori munkáknak is sikerült kikerülni a cenzúrát azzal, hogy réginek állították be őket.

Franco 1975-ös halála után a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.

Földrajzi elterjedés

A katalánt az alábbi területeken beszélik:

Noha közülük csak Andorra egy valódi ország, a fenti területeket köznyelvileg "katalán országoknak" szokás nevezni közös történelmük és hagyományaik miatt.

Beszélői száma

Nyelvjárások

A katalán változatai

  északnyugati

  átmeneti valenciai

  valenciai

  északi katalán

  középső katalán

  baleári

1861-ben Manuel Milà i Fontanals két fő csoportra osztotta a katalán nyelvjárásokat: keleti katalán és nyugati katalán.

Az egyes nyelvjárások között nem vonható kézzelfogható földrajzi határ, mivel a szomszédok általában fokozatosan alakulnak át az egyikből a másikba, átmeneti jellegeket hordozva. A két fő csoport legfontosabb jellemzői:

• Nyugati katalán
  • Hangsúlytalan magánhangzók: . Különbségtétel e és a valamint o és u között.
  • szóeleji vagy mássalhangzó utáni x egy affrikátává (/tʃ/) alakul. Magánhangzóközi helyzetben, vagy i által követve ellenben /ʃ/.
  • Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -e vagy -o.
  • Sajátos elemek a szókincsben: espill, xiquet, granera, melic stb.
• Keleti katalán
• Hangsúlytalan magánhangzók: . Ha az e és az a hangsúlytalan, /ə/-vé, illetve az o és u /u/-vá változik.
  • Az x mindig a /ʃ/ frikatívát jelöli.
  • Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -o, -i, vagy -ø.
  • Sajátos szókincs: mirall, noi, escombra, llombrígol' stb.

Az egységesített irodalmi nyelv a középső katalán nyelvjáráson, a keleti dialektusok egyikén alapul. A főnyelvjárások további alnyelvjárásokra oszthatók. Ezek az alábbiak:

A valenciain kívül más beszélők is szeretnek különálló ibizai, illetve mallorcai nyelv-ről beszélni, s különösebb megalapozottság nélkül óhajtják ezen nyelvjárások külön nyelvként történő elismerését.

Nyelvtan

Kiejtés és írás

Bővebben: Katalán ábécé és Katalán kiejtés

Névelők és főnevek

A főnevek lehetnek hím- vagy nőneműek, ugyanis mint a többi újlatin nyelv, a katalán is ismeri a nyelvtani nem fogalmát. Hímnemű például az el llibre 'a könyv', nőnemű a la taula 'az asztal'.

A latin illeből és unusból származtatott névelők a jobb oldalon látható alakokat vehetik föl. A felsorolt alakok az irodalmi nyelvváltozatban használatosak – néhány nyelvjárásban más alakokra is rá lehet bukkanni. Például Nyugat-Katalóniában a hímnemű névelők el és els formája helyett a lo és los használatos. Még meglepőbb, hogy Baleár-szigeteken a határozottak egészen máshonnét erednek: egy latin kifejezésből, az ipseből, ami megközelítőleg "az az egy" jelentéssel bír. Ennek megfelelően az ottani dialektusban a következők a határozott névelők: es, s´ (E/hn), sa, s´ (E/nn), ses (T/hn), ses (T/nn).

A nyelvtani nem a katalánban megkülönböztető szereppel bír. Azok a szavak, amik egy nem-katalánnak csupán egy szó hím- és nőnemű módosulatainak tűnnek, valójában akár teljesen mást is jelenthetnek: el cap 'a fej' – la capa 'a réteg'; el roc 'hitregebeli óriásmadár' – la roca 'a szikla'. Vannak köztük olyanok is, amelyek a névelőn kívül semmiben sem különböznek egymástól, például el pols 'a pulzus' – la pols 'a por'.

Igék

Az ige cselekvést, létezést vagy történést fejez ki, illetve funkcionálhat kopulaként is. A katalán igéknek van igeideje. Egy igeidő jellemezhető annak módjával (kijelentő, kötő, valamint felszólító), idejével (múlt, jelen, továbbá jövő), és aspektusával. Az aspektus a cselekvés vagy történés időtartamára utal, például különbséget tesz a pillanatnyi és folyamatos műveletek között.

Az igéket ragozni kell mindezek kifejezéséhez. Az igéket háromféle csoportba lehet osztani ez alapján. Az első igeragozás azokon az igéken érvényesül, amiknek a végződése főnévi igenévként -ar (például cantar 'énekelni'), a második a -re vagy -er végűeké (például batre 'ütni'), míg a harmadik az -ir végűeké (például sentir 'érezni'). Ahogy más nyelvekben is, a katalánban is vannak rendhagyó igék, de még ezek is viszonylagosan igazodnak a ragozási paradigmákhoz.

Az első igeragozásra látható egy tömör példa a jobb oldali táblázatban.

Nyelvi példák

Néhány mondat és kifejezés

Néhány mondat és kifejezés a katalán irodalmi változatából (középső nyelvjárás):

• Katalán: Català
• Szia!: hola
• Viszlát!: adéu (egyes szám); adéu siau (többes szám)
• Kérlek: si us plau sisˈplaw
• Köszönöm: gràcies ˈgrɑsiəs; mercès mərˈsɛs
• Sajnálom: perdó pərˈðo, ho sento u ˈsentu
• Az (mutató nm.): aquest əˈkɛt (hímnemű); aquesta əˈkɛstə (nőnemű)
• Mennyi?: quant val? ˈkwɑmˈbɑl; quant és? ˈkwɑnˈes
• Igen: sí ˈsi
• Nem: no ˈno
• Nem értem: No ho entenc ˈno wənˈteŋ
• Hol van a fürdő?: on és el bany? ˈonˈezəlˈβaɲ; on és el lavabo? ˈonˈezəlˈləˈβɑβu
• Egészségedre!: salut! səˈlut;
• Beszélsz angolul?: Que parla l'anglès? kə ˈparlə lənˈglɛs
• Beszélsz katalánul?: Que parla el català? kə ˈparləl kətəˈlɑ

Hangmintaszerkesztés

Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

Tots els éssers humans neixen lliures i iguals en dignitat i en drets. Són dotats de raó i de consciència, i han de comportar-se fraternalment els uns amb els altres.
„Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Ésszel s lelkiismerettel bírván, egymással testvéri szellemben kell, hogy viselkedjenek.”

• Barcelonai nyelvjárásban: Sergi Giménez Palomo
• Valenciai nyelvjárásban: Margarita Gracia Sanz

Külső hivatkozásokszerkesztés

Tekintsd meg a Wikipédia katalán nyelvű változatát!

Nézd meg a Kategória:magyar-katalán szótár címszót a Wikiszótárban!

Intézményekszerkesztés

• (katalánul) Institut d'Estudis Catalans
• (katalánul) Acadèmia Valenciana de la Llengua
• (katalánul) Direcció General de Política Lingüística (DGPL)

A katalán nyelvrőlszerkesztés

• (angolul) Az Ethnologue a katalánról
• (katalánul) (angolul) Katalán anyagok a világhálón
• (katalánul) Gramàtica essencial de la llengua catalana (Katalán nyelvtan)

Kapcsolódó szócikkekszerkesztés

• Gramàtica del català contemporani
• Valenciai nyelv