A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Jan Christian Smuts | |
Jan Smuts 1919-ben | |
A Dél-afrikai Unió miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1939. szeptember 5. – 1948. június 4. | |
Uralkodó | VI. György |
Előd | Barry Hertzog |
Utód | Daniël François Malan |
A Dél-afrikai Unió miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1919. szeptember 3. – 1924. június 30. | |
Uralkodó | V. György |
Előd | Louis Botha |
Utód | Barry Hertzog |
Katonai pályafutása | |
Csatái | |
Született | 1870. május 24. Malmesbury, Dél-Afrika |
Elhunyt | 1950. szeptember 11. (80 évesen) Irene, Dél-Afrika |
Párt | Dél-afrikai Párt Egyesült Párt |
Házastársa | Issie Krige |
Foglalkozás | katona, filozófus |
Iskolái |
|
Vallás | Református |
Díjak |
|
Jan Christian Smuts aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Christian Smuts témájú médiaállományokat. |
Jan Christiaan Smuts marsall (Malmesbury, 1870. május 24. – Irene, Dél-Afrika, 1950. szeptember 11.) jelentős dél-afrikai és nemzetközösségi államférfi, katonai vezető és filozófus.
Számos egyéb kormányzati megbízatás mellett 1919 és 1924, majd 1939 és 1948 között a Dél-Afrikai Unió miniszterelnöke volt. Az első és a második világháborúban is az Egyesült Királyság marsalljaként (angolul field marshall) teljesített szolgálatot.
Élete
1870. május 24-kén született Malmesburyben. A második búr háború idején (1899–1902) a transvaali Dél-Afrikai Köztársaság kommandóit vezette. Az első világháborúban a dél-afrikai hadsereg élén elfoglalta a Német Birodalomtól Német Délnyugat-Afrikát és brit sereget vezetett Német Kelet-Afrikába. 1917 és 1919 között az öttagú brit hadikabinet tagja volt és részt vett a Brit Királyi Légierő (Royal Air Force) létrehozásában. 1919 és 1924 között töltötte be a miniszterelnöki széket, majd Barry Hertzog után 1939-ben újból megválasztották. 1941-ben el nyerte a brit field marshall rangot és rész vett Winston Churchill birodalmi hadikabinetjében. Smuts volt az egyetlen, akinek aláírása az első és a második világháborút lezáró békeszerződéseken is szerepelt.
Miniszterelnökként ellenezte azon afrikánerek törekvéseit, akiknek nyomására Dél-Afrika a két világháború közt de facto apartheid rendszert tartott fenn. A második világháború után részt vett a faji szegregáció eltörlését sürgető Fagan Bizottság létrehozásában. 1948-ban azonban elvesztette a választásokat, mielőtt a bizottság javaslatait életbe léptethette volna, és 1950-ben, amikor de iure is bevezették az apartheidet, meghalt.
Egyik legnagyobb nemzetközi szintű eredménye a Népszövetség tető alá hozása, ami a Smuts által lefektetett elvek alapján jött létre és működött. Később, miután a Népszövetség felbomlott, sürgette az új, a béke megőrzése felett őrködő nemzetközi szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) létrehozását. Smuts írta az ENSZ alapokmányának preambulumát – és az egyetlen személy lett, aki az ENSZ és a Népszövetség alapokmányait is aláírta. Törekvései hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Királyság és gyarmatai újrafogalmazták viszonyukat és modern formájában létrejöjjön Nemzetközösségük.
2004-ben a South African Broadcasting Corporation szavazásán minden idők tíz legnagyobb dél-afrikai személyisége közé választották.
Szerepe a trianoni békeszerződés előkészítésében
Smuts 1917-től több mint két évet töltött Európában. Sokat utazott, többször szemlézte a kontinensen tartózkodó dél-afrikai katonai alakulatokat, ideje jelentős részét pedig a béketárgyalásokra való felkészüléssel töltötte, amelyen mint a Brit Birodalom tagállamának (Dél-afrikai Unió) képviselője vett részt. Sok időt töltött Londonban, ahol több ízben szólalt fel mind az alsó- (House of Commons), mind a felsőházban (House of Lords).
1919 áprilisában Lloyd George miniszterelnök megbízásából hivatalos delegáció élén Budapestre látogatott, amely ekkor Kun Béla és a Tanácsköztársaság ellenőrzése alatt állt. Megjegyzendő, hogy ő volt az első dél-afrikai politikus aki magyar földre lépett. Kun Bélával nem szimpatizált, ám több megbeszélést is folytatott vele. Ezen tárgyalásokon Smuts a magyar-román demarkációs vonal elfogadására és tiszteletben tartására ösztönözte magyar tárgyalópartnereit, cserébe hajlandó lett volna kisebb engedmények kiharcolására ígéretet tenni, ám a kétnapos megbeszélésen nem született eredmény.
A háború utáni rendezést Smuts Wilson amerikai elnökhöz hasonlóan képzelte el, nem támogatta a vesztes államokat sújtó szigorú büntetést. Többször szólalt fel a vesztes Németország és a Monarchia ügyében, ám érvei minduntalan süket fülekre találtak. Véleményét és állhatatosságát jól jelzi, hogy a (németekkel kötendő) versailles-i békeszerződés aláírását megtagadta s csupán Botha dél-afrikai elnök kifejezett utasítására szignálta a dokumentumot. Smuts a tárgyalásokat követően hazautazott, és soha nem tért vissza Európába.
Források
- Hancock, WK and van der Poel, J (eds) – Selections from the Smuts Papers, 1886–1950, (7 vols), (1966–73)
- Spies, SB and Natrass, G (eds) – Jan Smuts – Memoirs of the Boer War Jonathan Ball, Johannesburg 1994
- Pordány László. A búrok és az apartheid (magyar nyelven). Antológia Kiadó. Hozzáférés ideje: 2016. június 5.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.