A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A György[1] (
kiejtése✩) férfinév a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius formájából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó. Női párja: Georgina, Györgyi, Zsorzsett.[2]
Rokon nevek
- Györe:[1] a György régi magyar becenevéből önállósult[2]
- Györk:[1] a György régi magyar becenevéből önállósult[2]
- Györke:[1] a György régi magyar becenevéből önállósult[2]
Gyakorisága
A 15. században a 3. leggyakoribb férfinév volt, és később is a 4-5. helyen állt. Budapesten a 19. század végén a 17., a század közepén a 6. legnépszerűbb név volt. A 20. század közepére a 9. helyen állt. 1967-ben országosan a 16., a 80-as években a 29. leggyakoribb férfinév volt.[3] Az 1990-es években a György gyakori név volt, a Györe, Györk, Györke szórványosan fordult elő, a 2000-es években a György a 60-77. leggyakoribb férfinév, a többi nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]
Névnapok
György, Györe, Györk, Györke:
- február 21.[2]
- március 9.[2]
- március 12.[2]
- április 23.[2]
- április 24.[2]
- május 9.[2]
- május 25.[2]
- július 27.[2]
- november 17.[2]
- december 9.[2]
Április 24-e, Szent György napja a tavasz kezdete, a kikelet ünnepe volt. Erre utal a gyerekdal:
Süss fel nap,
Szent György nap,
kertek alatt a kisbárány,
majd meg fagy.[3]
Ezen a napon hajtották ki a telelő jószágot a legelőre, ekkor szegődtek el a pásztorok, kocsisok, cselédek. Ez a nap volt a falusi tisztségviselők megválasztásának a napja is.[3]
Idegen nyelvi változatai
- George (angol)
- Giorgi / გიორგი (grúz)
- Giorgio (olasz)
- Georges (francia)
- Georg, Jörg, Jürgen, Jörgen (német)
- Georg (svéd)
- George, Gheorghe, Iorgu (román)
- Georgij / Георгий (orosz)
- Heorhij / Георгий (ukrán)
- Jerzy (lengyel)
- Jiří (cseh)
- Joris (holland)
- Jorge (spanyol, portugál)
- Juraj (szlovák, horvát)
- Jurij (orosz, szlovén)
- Đorđe (szerb)
- Jordi (katalán)
- Chorche (aragóniai)
- 게오르기오스 (koreai)
Híres Györgyök
Egyéb Györgyök
Vezetéknévként
Családnévként sok formája van, főleg becenévképzővel képzett alakokkal: Györgye, Györgyes, Györgyi, Györgyice, Györk, Györke, Györkő, Györkös, Györök, Györe, Györce[3]
Szólások
- Szent György napja van nálunk, mondják azok, akik költözködnek
- Szent György-nap után kalapáccsal se lehetne visszaverni a füvet, azaz április végén már gyorsan nő a fű
- Húzza-vonja, mint Gyurka az ajtót, mondják az értelmetlenül tevékenykedő emberre
A népnyelvben
- györgytallér, amulett, amit a katonák a 16. századtól viseltek évszázadokon át, hogy megóvja őket. Az amulett ezüstpénz volt, aminek az egyik oldalán Szent György képe volt.[3]
- gégegyurka, a nagy ádámcsutkájú ember neve[3]
- habrinkagyuri, ruhagyuri, a rendezetlen ruhájú és beszédű ember neve[3]
- gyurkázik, a lány, aki udvaroltat magának[3]
- kisgyurka a kisujj neve tréfásan[3]
- fagyurka a kulacs neve tréfásan[3]
A biológiában
- gyurkafa, az ördögcérna (Lycium) neve[3]
- kevélygyurka, a rézvirág (Zinnia) neve[3]
- gyurkószilva, egy magvaváló szilvafajta[3]
- szentgyörgye, a gyöngyvirág Vas megyei neve[3]
- szentgyörgyvirág, a gyöngyvirág neve a Dunántúl más részein[3]
- szentgyörgyike, a tavaszi kankalin neve Eger környékén, máshol Szent György virága a neve[3]
- gyura, gyuri, gyurka, a kakas neve sok helyen[3]
- gyuri a kis termetű disznó neve, györgy a hízó disznó neve[3]
Az irodalomban
Móricz Zsigmond A boldog ember című regényének főszereplője Joó György.
Földrajzi névként
- Csíkszentgyörgy, település Romániában, Hargita megyében
- Bácsszentgyörgy, település Bács-Kiskun megyében
- Györe, Györköny, települések Tolna megyében
- Tápiógyörgye, Hévízgyörk, települések Pest megyében
- Balatongyörök, település Veszprém megyében
- Györgytarló, település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
- Sepsiszentgyörgy, város Romániában, Kovászna megyében
- Szentgyörgyvölgy, település Zala megyében
- Tótgyörk, Galgagyörk neve
Jegyzetek
- ↑ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Ladó-Bíró, 63. old.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Fercsik-Raátz, 145. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
- Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévkereső adatbázisa (béta verzió). (Hozzáférés: 2019. március 5.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.