Az eredeti farmernadrág egy bizonyos fajta sávolykötésű pamutszövetből, a denimből (magyarul: farmerszövetből) készül, jellemzően kék színű. A magyaron kívül finnül és szerbül is farmernek nevezik; számos nyelvben ezzel szemben átvették az amerikai jeans elnevezést, esetleg az adott nyelvben alkalmazott kiejtés szerinti átírással, vagy valami más szóval jelölik, aminek jelentése többnyire „cowboynadrág”, vagy erre utaló más kifejezés (pl. „texas”).

A farmernadrág eredete a 19. századra nyúlik vissza, amikor a '70-es évektől az Egyesült Államok nyugati partján munkaruhaként kezdték hordani, de a 20. század második felében – az 1960–70-es évektől – már divatcikk lett és más ruhadarabokat (szoknyákat, női ruhákat, zakó- vagy dzsekiszerű kabátokat), sőt cipőfelsőrészt, táskát stb. is készítettek a farmerszövetből. Ma a szabadidő-ruházat és a hétköznapi viselet szerves részét képezi.

Az eredeti gyártótól, a Levi's-től fennmaradt legrégebbi farmernadrág az 1880-as években készült, és 1998-ban egy ásatásnál került elő Nevadában.^[1]

Története^[2]2">szerkesztés

A kezdetekszerkesztés

A ma farmernadrág néven ismert ruhadarabot eredeti formájában egy favágó megrendelésére Jacob Davis szabómester készítette 1870-ben, aki az ehhez szükséges erős pamutszövetet Levi Strauss San Franciscó-i méteráru-kereskedőtől^{[Jegyzet 1]} vásárolta meg. Annak érdekében, hogy a rávarrott zsebek minél erősebben tartsanak, Davis a sarkaikat szegecsekkel erősítette meg. A nadrágnak a munkások körében olyan nagy sikere volt, hogy egyre több megrendelést kapott rá. Készítésükhöz fehér vitorlavászon-szövetet és kék színű erős vásznat használt, ezeket mindig Strausstól szerezte be. A sikeren felbuzdulva Davis San Franciscóba költözött, társult Strauss-szal és 1873-ban szabadalmaztatták a nadrág kialakítását, különös tekintettel a zsebek szegecses megerősítésére. A kereslet főleg a kék nadrágok iránt mutatkozott, így ez terjedt el „Levi’s” néven (magyarul: Levié, Levi terméke, kiejtése helyesen: ˈlivaɪz). Kezdetben Straussék Európából vásárolták a szövetet, később egy amerikai gyár, az Amoskeag volt az állandó szállítójuk.

A farmernadrág amerikai megjelenése előtt 22 évvel, Magyarországon már sorozatban gyártottak olyan nadrágot, amely a mai értelemben vett farmernadrághoz hasonló volt. 1848-ban olaszok dolgoztak a szegedi várban. Vitorlavásznat gyártottak, amit kékre festettek, és ebből varrtak erős nadrágot a katonáknak.^[3]

A szövetszerkesztés

A nadrágok később „denim”-nek nevezett anyagát már a 16. században is ismerték Európában. Franciaországban, Nîmes városában „serge de Nîmes” (ejtsd: szerzs dö nim) néven gyártották és Angliában is ismert volt ezen a néven. Minden bizonnyal ebből ered a nadrághoz használt szövet elnevezése. Ez eredetileg nyersfehér fonalakból készült sűrű szövésű, sávolykötésű szövet volt, amit utólag színeztek.^{[Jegyzet 2]} A Levi Strauss által kezdetben használt denim barna színű volt, csak később tért át a kékre.

Egy másik szövet, amit Levi Strauss a nadrágokhoz használt, az olaszországi Chieriben készült és a genovai (angolosan: Genoa dʒɛːnoa) kikötőben tették hajóra, hogy Amerikába szállítsák. A feltételezések szerint e kikötőváros nevének eltorzult formája a „jean” dʒiːn.

A denimből erősebb, tartósabb, az egyszínű jeanből olcsóbb munkaruhákat készítettek. Később a jean vesztett népszerűségéből, de neve átszállt a kék denimből készült termékekre is („blue jeans” blu: dʒiːnz, azaz kék jeans^{[Jegyzet 3]}) formában.

A Levi’s nadrágok denimszövete fehér vetülék- és indigóval kékre színezett láncfonalakból, sávolykötésben készült. Fontos ismertetőjelük volt még a szegecsek alkalmazása, majd 1886-tól kezdődően a barna bőrcímke, ill. 1936-ban bevezetett piros címke is.

Konkurenciaszerkesztés

A Levi Strauss & Co. legfőbb versenytársa a H. D. Lee cég volt, amelyet Paul David Lee alapított 1889-ben. A Lee 1913-ban „Union All” néven egybeszabott munkaruhával (kezeslábassal) jelent meg a piacon, amit a „blue jeans”-hez hasonló szövetből készített.

A farmer a 20. századbanszerkesztés

A farmernadrág a 20. század közepéig munkaruha volt, amit nők és férfiak egyaránt viseltek az amerikai gyárakban. Viselték a farmerek és a cowboyok is. A férfiakén elöl, a nőkén a jobb oldalon volt a hasíték. Az 1930-as években John Wayne, Gary Cooper és mások westernfilmjeikben mint a szabadság és függetlenség jelképét viselték.

Az 1950-es években az amerikai tinédzserek és fiatal felnőttek kedvelt viseletévé vált, amivel a megszokott formális öltözködéssel szembeni ellenállásukat, a szabályok elleni lázadásukat akarták kifejezni, oly mértékben kiváltva ezzel az idősebb generáció ellenszenvét, hogy sok színházba, elegáns étterembe be se engedték a farmernadrágot viselő személyeket. Hordták tiltakozásul a fajüldözés ellen, volt a szegények és gazdagok közti ellentét, aztán a vietnámi háborúval való szembefordulás jelképe is; végül a fiatalok körében hódító új zenei irányzat: a rock szimbólumává vált. James Dean, Marlon Brando és Elvis Presley megjelenései farmernadrágban egyaránt népszerűsítette ezt a ruhadarabot. A hippik farmernadrágjaikat saját készítésű virágmintákkal, békejelekkel díszítették. Az 1960-as évek végére azonban már elfogadottabbá vált ez a viselet, Európába is eljutott és hamar nagyon népszerűvé vált. Az 1970-es évekre már széles körben elterjedt, mint szabadidő-öltözet. Az 1980–90-es években fedezték fel a divattervezők is és jelent meg a denim, mint alapanyag Calvin Klein, Giorgio Armani, Versace és mások kollekciójában.

Mára a farmernadrág teljesen elfogadott viseletté vált, de jelentős mértékben át is alakult. Mind anyagában, mind formai kivitelezésében sokféle változatával találkozunk, ma már messze nem csak a hagyományos farmerszövetből készül, hanem annak korszerűsített változataiból is (pl. elasztánfonallal vagy nagy rugalmasságú, terjedelmesített poliamidfonallal rugalmassá tett változatban), és nem is mindig a klasszikus kék színben. Viselik nők, férfiak és gyermekek, minden korosztály. Bár a Levi Strauss és a Lee cég ma is létezik, és termékeik nagyon kedveltek is, rajtuk kívül még igen sok cég gyárt farmernadrágot és farmerszövetből készült egyéb termékeket. A farmernadrágok hallatlan népszerűsége vezetett oda, hogy nagyon sok ruhagyár kezdett foglalkozni ezzel a termékkel, kialakítva saját fazon-specialitásaikat. Nem egy közülük világmárkává nőtte ki magát^[4] (Diesel, Lee Cooper, Levi's, Mustang, Wrangler stb.) és szinte státuszszimbólum volt (sőt a fiatalok körében sokszor még ma is az) kifejezetten ezek „farmerjeit” keresni és hordani.

A legújabb fejlesztések közé tartozik az a farmernadrág, amelynek nyersanyag-összetétele 96% pamut és 4% Dyneema®. Ez az utóbbi szálasanyag nagyon nagy molekulasúlyú polietilénből áll, és rendkívül erős. Ennek következtében az így készült farmerszövet nagyon nagy teherbírású és kopásállóságú, ami alkalmassá teszi például motorosok sportruházatainak készítésére.^[5]

Napjainkban a világon évente mintegy két és fél milliárd méter farmeranyagot dolgoznak fel.^[6] A legnagyobb gyártó kapacitás Kínában van (mintegy 6000 gyártó cég), a kínai farmerruházat exportja meghaladja a világ össztermelésének 50%-át.^[7] Az Európai Unió a legtöbb farmernadrágot Indiából, Bangladesből és Törökországból importálja, 2003-ban ezek összmennyisége 94 millió darab volt.^[8]

A farmergyártás technológiája^[2]szerkesztés

A farmerszövet gyártásaszerkesztés

A hagyományos farmerszövet (denim) pamutszövet, fehér vetülék- és indigókékre színezett láncfonalakból, sávolykötésben készül. A fonal színezését kezdetben természetes indigóval^[9] végezték, később azonban áttértek a mesterséges úton előállított (szintetikus) indigószínezék használatára.^{[Jegyzet 4]}

A farmerszöveteknek mára különféle felhasználási célokra sokféle fajtáját fejlesztették ki (lásd az alábbi táblázatot^[10]).

A ma gyártott farmerszövetek megtartották ugyan a hagyományos konstrukciót, de nyersanyag-összetételükben, kikészítésükben és színeikben is sokkal nagyobb változatosságot képviselnek. Egyes gyártók a szövet kötésmódját is módosítják, azaz eltérnek a hagyományos egyszerű 3/1-es sávolykötéstől, ezáltal tartósabb, vagy más karakterű szövetet állítanak elő. Megjelentek a vízálló, teflonnal vagy szilikonnal kezelt farmerszövetek téli sportruházati cikkekhez, a hagyományos pamutot egyes típusoknál (ingek, blúzok, könnyű szoknyák és ruhák célját szolgáló farmerszövetek esetében) felváltotta a modál- vagy a lyocell-szál.^{[Jegyzet 5]} Újabban megjelent a „biofarmer”^[11] is, amelyet úgy hirdetnek, mint amit 100%-ban biopamutból gyártanak, a színezése is környezetbarát színezékekkel történik, kókuszdióhéjból készült gombok vannak rajta és hiányoznak róla a fémszegecsek, mert a gombokból és szegecsekből kioldódó nikkel allergiás kontakt dermatitiszt okozhat.^[12] A nagyon testre simuló nadrágok készítésére szolgáló farmerszövetekben rugalmas terjedelmesítésű poliamidfonalat vagy elasztánfonalat is beszőnek (SkinnyJeans^[13]), a túl szoros farmernadrág viselése azonban egészségtelen lehet.^{[14][Jegyzet 6]} Jellegzetes kikészítési eljárás az ún. kőmosás, amelynél a szövet kikészítési folyamatába beillesztett enzimes mosás során a kifejezetten e célra szerkesztett mosógépbe horzsakő-darabokat tesznek, amelyek egyenetlenül koptatják a szövet felületét. A vegyi gyárak azonban kidolgoztak olyan színezékeket is, amelyek valódi horzsakővel történő kezelés nélkül is – jelentős költségmegtakarítást eredményezve – hasonló esztétikai hatást eredményeznek a szöveten. Ezeken kívül számos egyéb felületmódosító kikészítési eljárást is alkalmaznak, aszerint, hogy a mindenkori divat milyen hatásokat igényel.

A Levi's cég 2013-ban bevezette a Dyneema(en)^{[Jegyzet 7]} szálakkal erősített farmerszövetből készült termékét. A 96% pamutból és 4% Dyneemából készült szövet 2,5-szer nagyobb kopásállóságú és 25%-kal erősebb, mint a hagyományos, 100% pamutból készült Levi's 501 farmerszövet.^[15]

A Consumer Research & Testing kutatása szerint farmernadrágok előállítása során a dolgozókat – az elégtelen munkavédelmi körülmények és a helyenként alkalmazott veszélyes technológiák miatt – sok egészségkárosító hatás éri. Egyes cégek farmer termékeiben a megengedettnél több vegyszer (réz, kisebb mértékben nehézfémek) marad, mikor az üzletek polcaira kerül. A felmérés rámutatott a farmernadrágok gyártásából következő környezetterhelésre is, ilyen például a gyapot termesztése során felhasznált víz és vegyszerek, illetve a szállításhoz felhasznált energia.^[16] Mindezen veszélyek ellen biztonságot nyújt, ha a farmerszövetet olyan gyártótól vásárolják, amely azt az egészségre káros anyagoktól való mentesség tanúsítására arra illetékes vizsgáló intézettel megvizsgáltatta. A farmerszövetben esetleg bennmaradt káros anyagok viszont – hosszabb idő alatt – a ruhadarab viselőjére is veszélyesek lehetnek, ezért előnyös olyan terméket vásárolni, amelyen egy ilyen tanúsító címke fellelhető (pl. OEKO-TEX).

Konfekcionálás, kikészítésszerkesztés

A farmernadrágok konfekcionálása (szabása és varrása) lényegében a szokásos konfekcionálási műveletekkel történik.^[17] Vannak azonban a farmernadrágokon speciális – a szokványos nadrágoktól eltérő – megoldások, amelyekhez a varrógépgyárak célgépeket fejlesztettek ki. Egy farmernadrág alkatrészeinek egy részét – sok esetben automata gépeken – előre elkészítik (pl. a különböző zsebeket, az övtartókat, derékpántot). Korszerű nagyüzemi konfekcionálási technológia és munkaszervezés mellett egy nadrág varrása átlagosan kb. 13 perc munkaidőt (ún. normaidőt) igényel.

A konfekcionálást enzimes mosás követi. Ennek célja, hogy a nadrág anyagát puhítsa, fogását kellemesebbé tegye, színét kissé világosítsa és optikailag kiemelje a jellegzetes varratokat.

Gyakori eljárás, hogy a kőmosást is a már készre konfekcionált nadrágokon végzik el. Erre a célra speciális mosógépeket fejlesztettek ki, amelyekbe itt is horzsakő-darabokat raknak és amelyekben egyszerre akár 140 nadrág is kezelhető.

Ha a nadrágot már új korában teljesen elhasználódottnak, rongyosnak akarják láttatni - mint ahogy ezt a divat sok esetben igényli -, különlegesen drasztikus kezeléseknek vetik alá: az eredeti szín vegyszeres fakításának, gyűrésnek, erőteljes fémtűs kefélésnek, csiszolópapírral történő dörzsölésnek, homok ráfúvásának stb. Vannak nadrágok, amelyeket előre megszaggatnak. Mindezek a műveletek természetesen jelentős munkaráfordítással járnak, időszükségletük többszörösen meghaladja a tisztán varrási munka normaidejét, így természetesen erőteljesen megemelik a késztermék árát is.

Farmergyártás Magyarországonszerkesztés

A farmer-divat hazánkat is elérte, de eleinte csak turista importból kerülhettek az országba ezek a nadrágok. Kezdetben rendkívül drágán lehetett csak hozzájutni egy-egy darabhoz. Az 1970-es évek végén a hazai textiliparban is megindultak a kísérletek a farmerszövet gyártására.^[2] Először a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi gyárában kísérleteztek vele, de sikertelenül, majd a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyára folytatott vele – immár sikeres – kísérleteket. A gyártás 1978-ban indult. A cég pályázatot hirdetett a szövet elnevezésére és a beérkezett javaslatokból a „Trapper” nevet választották. 450 g/m² területi sűrűségével a szokványos farmerszövetek körébe tartozott (v.ö. a fenti táblázattal). 1979-ben a Trapper farmerszövet díjat nyert a Kiváló Áruk Fórumán. A nadrágokat a hazai konfekcióipar állította elő és azokat részben a hazai piacon értékesítették (volt olyan év, amikor több mint egy millió darabot), részben az akkori KGST országaiban, főleg a Szovjetunióban. Nemcsak a hagyományos „farmerkék” színben készítették, hanem drapp, barna, khaki és fekete színben is. Később láncirányban csíkos és keresztirányban rugalmas szerkezetű farmerszövetet is gyártottak. 1981-ben a Buda-Flax kooperációs szerződést kötött a Lee Cooper céggel, megvásárolta annak gyártási licencét és annak alapján folytatta a gyártást – akkor már nem Trapper, hanem Lee Cooper néven. A nadrágokat az EKISZ Ruházati Szövetkezet ózdi üzemében gyártották ebből az anyagból.^[18] 1993-ig állt fenn ez az együttműködés, ekkor – a rendszerváltás következtében – a Buda-Flax elvesztette kelet-európai piacait és később már itthon sem volt versenyképes a termékével. 2005-ben a Trapper farmert újra gyártani kezdték az eredeti szabásminták alapján, de már külföldről beszerzett szövetből. Azóta farmerszövet-gyártás Magyarországon nem folyik.

Említésre méltó, hogy a Pamuttextilművek székesfehérvári gyára (a későbbi Alba Color) az 1980-as évek végén egy ún. „márványmosási” eljárást fejlesztett ki és szabadalmaztatott a farmerszövetek kikészítésére.^[19] Ugyanitt egy lézertechnikával működő berendezéssel mintákat tudtak a farmerszövetre „égetni”.

A Május 1 Ruhagyár 1977-ben a Levi Strauss céggel kötött kooperációs szerződést eredeti farmernadrágok gyártására. A gyártás a vállalat Marcaliban létesített gyárában folyt és ott évente mintegy 800 ezer Levi’s farmernadrágot gyártottak, aminek mintegy egyharmadát belföldön értékesítették.^[20] A Levi Strauss cég később, 1989-ben Kiskunhalasra, a volt Halasi Kötöttárugyár egyik épületébe költöztette farmernadrág-gyártó üzemét és a marcali üzemet a német Mustang Jeans farmergyártó cég vette át. Itt 2008 márciusáig folyt ez a munka, ekkor a Mustang megszüntette a magyarországi gyártást és az üzemépületet eladta a Videotonnak.^[21]

A kiskunhalasi gyár csak egyike volt a Levi Strauss gyárainak, ezen kívül Lengyelországban, Törökországban, Dél-Afrikában és a Fülöp-szigeteken voltak termelő üzemei. Az USA-ban az 1990-es évtized végén zárta be a gyárát, 2008-ban a Fülöp-szigeteken is megszüntette a gyártást, 2009-ben tehát csak Magyarországon, Lengyelországban, Törökországban és Dél-Afrikában készültek Levi's farmerek. A kiskunhalasi Levi Strauss Magyarország Kft.-nél a gyár virágkorában mintegy 1500-an dolgoztak és évente 2‑2,5 millió darab farmernadrágot állítottak elő, ami az európai termelés (ami a világtermelésnek kb. felét tette ki) 10–15%-át jelentette. 2009-re azonban a Levi Strauss úgy ítélte meg, hogy ‑ részben a nagyon erős konkurencia következtében is ‑ termelését csökkentenie kell, mert a világban túltermelés van a farmernadrágok terén. Ezért úgy döntött, hogy magyarországi gyárát bezárja, mert épp az itt termelt mennyiség az, amennyivel kapacitását le kell építenie.^[22] Ennek folytán Kiskunhalason 2009 júniusában sajnos megszűnt ez a nagyon korszerű gépekkel felszerelt, kitűnően szervezett, igen sokféle farmernadrág-típust előállító gyár.^[22][23][24]

Ma egyébként számos magyar kis- és közepes vállalkozás foglalkozik farmernadrágok és más, farmerszövetből készült termékek gyártásával, de ehhez mindig külföldről beszerzett alapanyagot használnak.

A farmer és a divatszerkesztés

A 20. században viselt farmernadrágok már nem olyanok, mint amivel Jacob Davis és Levi Strauss megindította ennek a viseletnek a pályafutását, sőt ahhoz képest is sokat változtak, amit az 1950-es években a divat felkapott. Az azóta eltelt évtizedek alatt sokat változott a formai kivitele: volt csőnadrág formája, később a csípőtől lefelé bővülő ún. trapéznadrág, vagy éppen a csípőtől lefelé bővülő, majd a térdtől lefelé ismét szűkülő forma volt divatos. Volt időszak, amikor a térd fölött szoros, a térd alatt bővülő nadrágszár formát kedvelték. Egyszer a nadrág dereka feljebb került, máskor teljesen a csípőre simult. A nadrág mellett az 1970-es években megjelentek a farmerszövetből készült szoknyák, nadrágszoknyák, kötényruhák, mellények, dzsekik, sapkák, táskák, övek, cipőfelsőrészek is, amelyek nemcsak anyagukban, hanem kidolgozásukban, konfekcionálásukban, a varrások megoldásaiban, az alkalmazott díszítőelemekben is többnyire a hagyományos farmernadrágét idézték (fémgombok, fémcsatok, ringlik stb.). A hagyományos „farmerkék” mellett készülnek más színekben is, igazodva a mindenkori divat által diktált színösszeállításokhoz, bár kétségtelen, hogy változatlanul a kék szín dominál.

A klasszikus farmernadrág hasítéka fémgombokkal záródott, ezt sok esetben ma is megtartják, de elterjedten használják a cipzáras záródást is.

Amíg a farmernadrágokat nem kezdték el a gyártási folyamatba beépítve mosni, azok kemények, merevek voltak. Ezen a (főleg fiatal) vásárlók úgy segítettek, hogy az új nadrágban beleültek egy kád vízbe, majd onnan kiszállva hagyták magukon megszáradni a nadrágot, amely a vizes áztatástól megpuhult és egyúttal felvette viselőjének formáját, így kényelmesebbé vált a viselése.

• Változatok a farmer öltözékre
• 
  Farmer dzseki
• 
  Melltartószerű felsőrész farmerszövetből
• 
  Farmer miniszoknya
• 
  Farmer miniszoknya
• 
  Csípőnadrág
• 
  Gyermek kertésznadrág
• 
  Táska farmerszövetből
• 
  Sportcipő piros farmerszövetből^forrás?

A farmer a popzenébenszerkesztés

Az angol beat-együttes, a The Swinging Blue Jeans a farmernadrágról kapta a nevét. Több dalszerzőt is megihletett a ruhadarab, az amerikai kultúra részévé váló farmer a popzene elengedhetetlen eleme lett. Énekelt róla Madonna, Janis Joplin, Billy Joel, Bruce Springsteen és Jon Bon Jovi is.^[25] Magyarországon Somló Tamás és Laux József „Kék farmer”^[26] és Delhusa Gjon „Mindenem a farmerem” címmel írt róla dalt. De valószínűleg még híresebb-hírhedtebb a Skorpió együttes „A folyóparton ülve” című számának ez a sora (Papp Tamástól): „Farmergatyám vége belelóg a vízbe.”^[27]

A farmer a szépirodalombanszerkesztés

Dániel Anna Hiányzik Szecső című 1973-as ifjúsági regényében Lujzi arról beszél Katának, hogy az apja utálja a hosszú hajú barátját, majd ezt mondja: „Egy másik srác ellen az volt a kifogás, hogy farmerben jött. Hát miben jöjjön. Frakkban?”.

Vészi Endre 1983-as hangjátékának címe Jóisten farmerban. A műben valóban a farmert és piros garbót viselő Isten (a hangjátékban: fiatal férfi) jelenik meg a haldokló Róza kórházi ágyánál.^[28]

Jegyzetekszerkesztés

1. ↑ A Németországból Amerikába kivándorolt Strauss két testvérével 1853-ban alapította meg a Levi Strauss & Co. céget, amely vitorlavásznak és sátorponyvák forgalmazásával foglalkozott.
2. ↑ A színezés a textilipari szaknyelvben nem azonos a festéssel. Míg festésnél csak az anyag felületét látják el valamilyen színes bevonattal, addig a színezés az anyag (jelen esetben a gyártáshoz felhasznált szálasanyag) teljes anyagát színessé teszi. A textíliáknál ez az utóbbi eljárás a szokásos módszer.
3. ↑ A jean többes számú alakja (jeans) valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az angolban a nadrág jelentésű szavak mindegyike – a nadrág két szárára utalva – mindig többes számban használatos.
4. ↑ A természetes indigót egy növényből (az Isatis tinctoria-ból vagy az Indigofera-ból vonták ki. 1865-ben Adolf Baeyer írta le az indigó kémiai képletét és ennek alapján sikerült 1878-ban a kék színű indigót mesterséges úton is előállítani. A nagyüzemi gyártás 1897-ben indult meg a német BASF (Bayerische Anilin- und Soda-Fabrik) cégnél. Ma már kizárólag szintetikus indigószínezéket használnak, amit természetesen több más vegyi gyár is előállít.
5. ↑ A modál a viszkózszál egy módosított változata, amely nedves állapotban kevésbé veszt a szakító szilárdságából, mint a viszkóz. A lyocell szintén a viszkózhoz hasonlító száltípus, amelynek gyártása azonban sokkal kevésbé környezetszennyező, mint a viszkózé, és ugyancsak erősebb nedves állapotban, mint a viszkóz. (Lásd bővebben a Műselyem szócikkben.)
6. ↑ A szűk farmerviselet a férfiak spermaszámának csökkenését, súlyosabb esetben sterilitását okozhatja.
7. ↑ A Dyneema anyaga rendkívül nagy molekulasúlyú polietilén (Ultra-High-Molecular-Weight Polyethylene, UHMWPE). Kiemelkedő tulajdonsága, hogy nagyon könnyű, de nagyon erős. Fajlagos sűrűsége 0,95 g/cm³, fajlagos szakítóereje 2,4 GPa (247,4 cN/tex).

Forrásokszerkesztés

További információkszerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz jeans témájú médiaállományokat.

• A Levi Strauss Múzeum. 2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
• Farmertörténelem. 2008. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
• Milliók áldják a nevét – A farmer a világ egyik legnépszerűbb ruhadarabja^{[halott link]}
• Az örök divat: a farmer. 2009. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
• Igazifarmer (Egy valamikori ifjú visszaemlékezése)^{[halott link]}
• A farmernadrág gyártása (angol nyelven)
• Férfi- és női farmernadrágok mérettáblázata (bolgár nyelven)
• Farmarnadrág és -dzseki mérettáblázat (angol nyelven)
• Jeans Lexikon (német nyelven). 2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
• How to make your own distressed jeans