A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Pop | |
Stíluseredet | Rock and roll, jazz, folk, dance, rock |
Kulturális eredet | Amerikai Egyesült Államok és Egyesült Királyság 1950-es évek |
Hangszerek | Elektromos gitár, basszusgitár, akusztikus gitár, fúvós hangszerek, dobok, szintetizátor, billentyűs hangszerek, dobgép, sequencer, sampler, vokál. |
Népszerűség | Az 50-es évek óta világszerte |
Leszármazott stílusok | |
Avant-pop - Baroque pop - Bastard pop - Bubblegum pop - Dance-pop - Electropop - Girly-pop - Diszkó - Indie pop - K-pop - Manufactured pop - Noise pop - Operatic pop - Power pop - Sophisti-pop - Space age pop - Sunshine pop - szintipop - Teen pop | |
Társműfajok | |
Country pop - Dream pop - House-pop - Jangle pop - Pop folk - Pop punk - Pop rap - Pop-rock - Psychedelic pop - Technopop -Urban pop |
A popzene manapság az egyik leggyakrabban használt összefoglaló kifejezés a népszerű könnyűzene, illetve a szórakoztató zene modern stílusirányzataira. Nem tartozik a fogalma alá:
- a népzene, de a folknak nevezett irányzat (például Joan Baez, Bob Dylan korai számai) igen;
- a klasszikus zene átdolgozása általában (például Swingle Singers), de bizonyos feldolgozások (például Bartók Béla Allegro Barbaro című műve vagy Muszorgszkij Egy kiállítás képei című ciklusa az Emerson, Lake & Palmer előadásában (Pictures at an Exhibition), vagy akár Johann Sebastian Bach műveinek elemei a Procol Harum vagy az Ekseption előadásában) igen.
A popzene kialakulása Amerikában
A popzene a 20. század ötvenes éveiben, a rock and roll kialakulásával az Egyesült Államokban létrejövő szórakoztatóipari ág, a popkultúra része és paradox módon annak létrehozója. Újdonság, hogy a gyártás, a terjesztés, az eladás szakaszában egyaránt minden addiginál tudatosabban számol a lehetséges célcsoport(ok) gyorsan változó igényeivel, mi több, igyekszik formálni azt. A popzene a fiatalokat is komoly szokásokkal rendelkező, addig nem látott keresletet generáló fogyasztóknak tekintette, átalakítva ezzel az addig csak felnőttekre alapozott szórakoztatóipart. A kifejezés utal a populuxe-ra is, amely az Amerikai Egyesült Államokban az 1950-es évek elejétől az 1960-as évek elejéig vezető stílusirányzat volt és amely az ipari formatervezés és az ergonómia eredményeinek elterjesztésével elérhető áron, korszerű árukhoz kívánta juttatni a kisembert is.
A műszaki fejlődés és a popzene globalizációja
A 20. században folyamatos volt a fejlődés a hangrögzítés terén. A hanglemez, a fonográf megjelenése és elterjedése a rádió korszakában már a távol levő előadó zenéjének határokon túli terjesztését is lehetővé tette. A hanglemezek fejlődése lehetővé tette, hogy 3-4 perc helyett akár másfél órai zenei anyagot is rögzítsenek. A magnetofon volt az első eszköz, amely lehetővé tette a rádióban elhangzott zene másolását, a hanglemez megvásárlása nélkül (ezt a kazettás magnetofon még praktikusabbá tette). A televíziózás is segítette a zene terjedését. Mindez az 1950-es évek végére a zene globalizációjához vezetett, vagyis az újonnan alkotott zeneszámok szinte azonnal elérhetővé váltak a világ nagy részében. A 2005-ös alapítású YouTube videómegosztó webhely, és a 2006-os alapítású Spotify zene-streamelő szolgáltatás teljesen átalakította a zeneipart, mivel egyre gyakoribbá válik, hogy a zenei előadók már az új albumaik megjelenése előtt közvetlenül publikálják dalaikat ezeken a webhelyeken.
A popzene és a klasszikus zene
A felsorolt műszaki vívmányok a klasszikus zene (komolyzene) terjedése számára ugyanúgy kedvezőek voltak, mint a szórakoztató célú zene számára. A nagyközönség azonban a szórakoztató zenét szélesebb körben igényelte és a marketing is ezt a zenét célozta meg.
A popzene a vasfüggöny korszakában
A jaltai világrend Európában mind jobban szétválasztotta az országok fejlődését. A vázolt műszaki lehetőségek az Elbától keletre csak az 1950-es évek végétől javultak.
A békés egymás mellett élés meghirdetése – bár országonként különböző mértékben – teret engedett a „nyugati” zenének a keleti blokk országaiban is. Az Aczél György-féle TTT kultúrpolitika „tiltjuk” kategóriájából lassanként „tűrjük” kategória lett Magyarországon is. 1956 után a Szabad Európa Rádió keletre irányuló adásaiból és a Radio Luxembourg adásaiból egyre több akkori popzenét lehetett megismerni. Ám mivel az adásokat műszaki eszközökkel zavarták, ez sokáig lehetetlenné tette a jó minőségű magnófelvételek készítését. Jellemző, hogy a Magyar Rádiónak az 1960-as években megindított adása, Komjáthy György műsora, a „Csak fiataloknak!” címet viselte ami később – többek között – Ambrus Kyri által vezetett „Magnósok, figyelem!” műsorral is bővült.
Az 1960-as évek elejének bizonyos fokú enyhülése közepette a vasfüggöny mögött is megalakultak és egyre népszerűbbekké váltak a hivatalosan táncdalnak vagy tánczenének nevezett stílust játszó együttesek. A klasszikus triók közé tartoznak: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, illetve az Illés-együttes, a Metro és az Omega, amelyet jellemző módon nyugati koncertjeiken Omega Red Star néven hirdettek. Ezek a könnyűzenei formációk többnyire a korabeli divatos beatzenét hozták Magyarországra. Számukra a Magyar Televízióban 1962-ben indított Ki mit tud?, és az 1966-tól indult Táncdalfesztivál című műsor jelentette az ismertté válás egyetlen lehetőségét. A szórakoztató vagy kereskedelmi célú konkrét popzene az 1970-es évek végén kezdődött diszkókorszakkal együtt terjedt el, majd az 1980-as évek szintipop világában teljesedett ki.
Kapcsolódó cikkek
További információk
- Pop.lap.hu – linkgyűjtemény
- Pop Radio Stations Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tardos Péter: Beat – pop – rock; Zeneműkiadó, Bp., 1972
- Könnyűműfaj '81. Popzene és környéke egy tanácskozás tükrében; szerk. Burger András, Pethes Sándor; KISZ Budapesti Bizottság Politikai Képzési Központja, Bp., 1981
- Pop periszkóp '87; szerk. Czippán György; Ifjúsági Rendező Iroda, Bp., 1987
- Juhász Előd: Popközelben. "Könnyű" zenészek "komoly" tükörben. Beszélgetések hazai popművészekkel, 1-2.; International World Line, Bp., 1992
- Raoul Hoffmann: Rocksztori. A rock- és a popzene három évtizede Presleytől a punkig; ford. Fráter Zoltán Tamás; Gondolat, Bp., 1987
- Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon; szerk. Havasréti József, K. Horváth. Zsolt; Artpool–Kijárat–PTE BTK Kommunikációs Tanszék, Bp.–Pécs, 2003
- Rockcirkusz. A magyar beat-pop-rock művészet 45 éve; Szaktudás–Zoltán és Tsa. Bt., Bp., 2005
- Wilpert Imre: Dübörög a basszus. Egy popmenedzser emlékiratai; Duna, Bp., 2008
- Csatári Bence: Az ész a fontos, nem a haj. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája 1957–1990; Jaffa, Bp., 2015
- Csatári Bence: Jampecek a Pagodában. A Magyar Rádió könnyűzenei politikája a Kádár-rendszerben; 2. jav. kiad.; NEB, Bp., 2016
- Made in Hungary. Studies in popular music; szerk. Barna Emília, Tófalvy Tamás; Routledge, New York–London, 2017 (Routledge global popular music series)
- Populáris zene és államhatalom. Tizenöt tanulmány; szerk. Ignácz Ádám; Rózsavölgyi–MTA BTK, Bp., 2017
- Tóth Eszter Zsófia–Poós Zoltán: Csemege ajándékkosár. Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban; Scolar, Bp., 2019
- Ignácz Ádám: Milliók zenéje. Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon; Rózsavölgyi, Bp., 2020
- A magyar populáris zene története(i). Források, módszerek, perspektívák; szerk. Ignácz Ádám; Rózsavölgyi, Bp., 2020
- Lakatos György–Szűts István: Hogyan születtek? A legendás magyar slágerek; Alexandra, Pécs, 2022
- Volt egyszer sok fesztivál. A Beatkorszak Projekt, a Hangőr Egyesület és a Miskolci Kulturális Központ 2023. június 9-én a Diósgyőri Popfesztivál 50 éves jubileumának tiszteletére szervezett konferenciájának anyagai; szerk. Bajnai Zsolt; Öröm a Zene Nonprofit Kft., Bp., 2023
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.