Nem tévesztendő össze a következővel: Duna (televízióadó).

Duna Televízió Nonprofit Zrt.
Jelmondat: A nemzet televíziója.
Adatok
Indulás	1992. december 24.
Megszűnés	2015. június 30.
Társaság	Duna Televízió Zrt.
Tulajdonos	Közszolgálati Közalapítvány
Ország	Magyarország
Székhely	1016 Budapest, Naphegy tér 8.
Utód neve	Duna Médiaszolgáltató
Hivatalos oldal

A Duna Televízió 1992 és 2015 között önálló magyar állami műholdas televíziós intézmény volt. 1992. december 24-től sugározza műsorait a magyarországi nézők, valamint a határon túli és a világban szétszóródott magyarság számára, amelyeket 2011. január 1-jétől az MTVA gyárt. A Duna Televízió részvénytársasági formában működött. Fontos feladata volt az ország határain túl élő magyarok vagy magyar származású emberek részére anyanyelvükön készült programok eljuttatása, hiteles tájékoztatás nyújtása a hazai és külföldi eseményekről, kulturális tér képzése a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok számára.

Két televíziós csatornát működtetett: Duna és a Duna World (korábban: Duna II Autonómia, Duna 2). A közmédia 2012-es^[1] átalakulása óta az első televízióadót Duna néven nevezik, a televízió kifejezést nem alkalmazzák. 2011-től ezeket gyakorlatilag az MTVA működteti.

A médiatörvény módosítása miatt önálló szervezetként is megszűnt és 2015. július 1-jével a jogutódja a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., amely a korábbi Magyar Televíziót, Magyar Rádiót és Magyar Távirati Irodát egyesíti. A Duna csatorna 2015 márciusa után, az M1 hírcsatornává válása következtében a nemzeti főadó szerepét tölti be.

Az új szervezet is tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának.

Története

Bővebben: A magyar televíziózás története

Kezdeti évei

Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg 1992. augusztusában Budapesten. A csatorna terve összhangban áll az alkotmánnyal is, amely a 6. paragrafus (3) bekezdésében így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” Ezt követően Csoóri Sándor vezetésével megalakult a Hungária Televízió Alapítvány és megkezdődtek a televízió előkészületei. Kezdetben még a televíziót Hungária Televízió néven említik. A mai név csak az indulás előtt született meg.

Az első tesztadások 1992. október 11–17. között voltak az „Europa Telecom 92” elnevezésű Nemzetközi Távközlési Fórum és Kiállítás keretein belül, amit naponta három órában sugároztak az Antenna Hungária kérésére.^[2]. A rendszeres tesztadások november 1-jén kezdődtek meg napi három órában. A Duna Televízió a multimédia korszakának hajnalán született, műsora 1992. december 24-én indult egy közvetítőkocsiból, s mára öt kontinensen, tizenötmillió nézőhöz jut el, hidat teremtve az anyaország és a határon túli nemzettestek között. Az adás 1992. december 24-én délután 17-órakor indult el. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A Duna TV adását kezdetben a MAFILM Róna utcai telepéről „lőtték át” az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi műholdas állomására, majd 1994 áprilisában egy kormányrendelet értelmében a Mészáros utca 48–54. sz. alatti, egykori NIKEX-irodaházat bocsátották a Duna TV rendelkezésére. A Duna TV itt alakította ki stúdióit, s 2011 végéig ez volt az intézmény székháza. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása után ma az Magyar Televízió új óbudai székházában, a Kunigunda útja 64.-ben készülnek a műsorai. Tölgyesi Ágnes 2000–2004 között forgatta a Duna Televízió történetét bemutató hatrészes sorozatot, mely a műholdas csatorna ötletétől a 2004 végéig tartó folyamatot mutatja be.

Első műsorrendje

1992. november 1-jén megindultak a Duna Televízió rendszeres tesztadásai napi három órában, majd december 24-én délután 17-órakor megkezdte rendszeres adását az Eutelsat II F3-as műholdon. A kezdeti időszakban naponta kétszer sugárzott műsor. Délelőtt tíz órától délig tartott az adás, amely a rendszeresen 11:45-től kezdődő híradóval ért véget. A délutáni műsor 16-órától este 22-óráig tartott. A fennmaradó időben a nézők a képújsággal találkozhattak. Eleinte kevés saját gyártású tartalmat sugárzott. Rengeteg film és dokumentumfilm volt látható a Duna TV-n, ezért filmtévének is nevezték. 1993 tavaszára már közel 50 saját gyártású műsora volt annak ellenére, hogy az első éven csak 300 millió forintból működött. Első jelentős közvetítése, amely mindmáig látható a Duna TV-n, a csíksomlyói búcsú közvetítése. Szintén itt találkozhattak a nézők jeles napokon és ünnepek külön tematikus napokkal. A Duna Televízió személyes találkozókat is szervezett, ahol a műsorok készítői személyesen találkozhattak a külhoni nézőkkel. Elnyerte A világ legjobb kulturális televíziója címet is.

Fogadtatása

A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a Duna TV megjelenését, az anyaországi sajtó viszont erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni. Időközben a műsorok egyre népszerűbbekké váltak, és a Duna TV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából olyan erős erkölcsi támogatásra tett szert, hogy létjogosultságát már nem lehetett kétségbe vonni.

További története évszámokban

• 2004-ben Prima díjjal tüntették ki.
• 2006 húsvétján indult új csatornája, a Duna II Autonómia.
• 2008. december 1-jétől elérhető nagy felbontású, HD változata, amely a MinDig TV hálózaton is vehető.
• 2009. október 1-jétől a normál felbontású változat – elsők között Magyarországon – az UPC kábeles és műholdas platformjain szélesvásznú, 16:9-es oldalarányú változatban is megjelent.
• 2011. január 1-jétől önállóságát gyakorlatilag elvesztette, műsorainak gyártását átvette az MTVA.
• 2011. október 3-tól a Duna televízió második, Duna II Autonómia elnevezésű csatornája egy kulturális, művészeti csatornává alakult, az új neve pedig Duna 2.
• 2012. január 1-jétől a Duna 2 Duna World néven folytatja műsorát.
• 2015. március 15-től ide költözik át az M1 műsorainak szinte összese, miután a közszolgálati televízió egyes csatornája hírtelevízióvá alakul át.
• 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesül.

Technikai fejlődése

Műsorait 2007 júniusában magyar felirattal, őszén angol feliratozással is sugározza. A Duna Televízió 2008 novemberétől számos műsorát feliratozza a teletexten a siketek és nagyothallók számára. Egyedülálló, hogy élő hírműsorait látássérültek segítségével feliratozzák. A Duna Televízió a kezdetektől a legtöbbet szeretné nyújtani a világhálón is. A Duna TV internetes videotárában elsőként indult el a beszédfelismerő rendszer. Ez lehetővé teszi a szavak elhangzása utáni automatikus keresést. 2009 novemberétől lehetővé vált a videók beágyazása más portálokra.

2013 óta az MTVA médiafelületeinek közös internetes oldala és teletextje van. A Duna feliratozása a 333. a Duna World feliratozása az 555. oldalon található.

Az MTVA részeként

2011. január 1-től a Duna Televízió mint önálló intézmény gyakorlatilag megszűnt. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása óta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új kaszásdűlői telephelyén, a Kunigunda útja 64-ben készültek a műsorai. A Duna Televízió 2011-ben, a Magyar Rádió 2014-2022 között költözött az új telephelyre.^[3] Alkalmazottainak nagy részét egy időre átvette az MTVA, ettől kezdve az MTVA gyártja a műsorait. Műsorainak egy része megszűnt, csatornát váltott, vagy külső gyártásba került. Második csatornáját többször átalakították, először, mint kulturális csatorna működött, majd 2012-től ide kerültek az M1 és a Duna egyes műsorainak ismétlései is. Az M2 átalakítása után sokszor, napi 6–7 órában átvette a parlamenti közvetítések HD minőségű sugárzását. Hírműsorai gyártásáért az MTI felelt. A műsorok gyártása átkerült az MTVA székházába, saját stúdióinak technikája ide került beépítésre. Megszüntették az önálló teletext szolgáltatását, valamint a műholdas adást átköltöztették a Magyar Televízió (MTV) által bérelt műholdas pozícióba. A földfelszíni sugárzásban az MTV-vel közös frekvenciákra került. 2012. július 27-én a közmédia egységes arculatváltásakor a Duna Televízió logója és arculata is megváltozott. 2015. március 15-e óta a nemzeti főadóként funkcionál. Miután az M1 napi aktuális hírcsatornává alakult át, így a Duna vette át a korábbi műsorait.

Anyagi helyzete, finanszírozása

A Duna Tv megalakulása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Felröppentek pletykák a megszűnésről is. A televízió működését megnehezítették a különböző támadások, melyek megkérdőjelezték a csatorna szükségességét. Ezek a támadások elsősorban a kezdeti időkben voltak erősebbek. A Duna Tv 1993 végéig nem sugárzott reklámot, de az államtól kapott pénz kevésnek bizonyult, ezért maximálisan négy percben korlátozták a reklámok mennyiségét. Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a Duna tévé jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Jellemző volt az első időkben a szervezetlenség, a Duna TV-nek nem volt önálló vezetése, az alkalmazottak közvetlenül a kuratórium alá tartoztak. Jelentősen változott a helyzet, amikor többéves harc után, 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette. Az állami támogatáson, valamint a reklámbevételeken kívül a külföldön élő magyaroktól érkeztek támogatások, valamint a Duna Tv műsorait tartalmazó DVD-k árusításából folyt pénz a Duna Tv kasszájába.

2015. július elsejétől a Duna Médiaszolgáltató Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság része.

Összefogás a Duna Televízióért

A Duna Televízió nézőinek bizalmát, ragaszkodását fejezi ki az Összefogás a Duna Televízióért mozgalom létrejötte is. A felhívásban arra kérik a mindenkori magyar kormányt és a tulajdonos Országgyűlést, hogy megfelelő támogatással garantálja a Duna Televízió biztonságos, perspektivikus jövőjét. Az intézmény mellé álltak egyházi méltóságok, Kossuth-díjas művészek, Széchenyi-díjas akadémikusok és a határon túli magyarok vezetői.

Regionális stúdiók

A Budapesti központi stúdión kívül közvetítések voltak láthatóak korábban Romániából a kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, illetve Szlovákiából a pozsonyi, Szerbiából a szabadkai, Ukrajnából az ungvári és más helyeken található regionális stúdiókból.

Az MTVA költséghatékonysági intézkedések miatt szinte felszámolta a Magyar Televízió és a Duna Televízió regionális illetve határon túli stúdióit, ettől fogva a vidéki tudósításokat helyi médiumoktól szerzik be.

Csatornái

A Duna logója

Duna

Bővebben: Duna (televízióadó)

A Duna a Duna Televízió 1-es csatornája. 2006-ig egyet jelentett magával a Duna Televízióval. Kezdetben csak nappal sugárzott műsort, éjszaka pedig Képújságot. Ma napi 24 órában fogható Európa csaknem egész területén. 2015. március 15-től az MTVA televíziós csatornáinak főadója.

2015. március 15-től elsősorban a határon belül élő magyarság informálása, szórakoztatása a fő célja. A Duna csatorna a közszolgálati médiumok tévécsatornái közül a legfontosabb, általános csatorna. Saját gyártású műsorai, sorozatai és vásárolt tartalmai mellett a tematikus közszolgálati csatornák műsoraiból is válogat. Az M1 Híradóiból hármat is közvetít: reggel 7 órakor 20 percben, délben 40 percben, míg este 6 órakor fél órában. A Petőfi TV fiataloknak szóló tudósításai helyet kapnak itt is. A retró tartalmakat az M3-ról több műsor is tartalmazza, például a Hogy volt?! vagy az Önök kérték!. Az M4 Sport közvetítéseiről pedig a Híradók után tájékozódhatnak a nézők egy rövid összefoglalóból.

A Duna Televízió mindkét csatornájának a közmédia arculati megújításától Kőszegi Ákos és Györgyi Anna volt a hangja.^[4] A csatorna új hangjai 2015. március 15-től a korábbi főadón, az M1-en ismert Rátóti Zoltán és Pikali Gerda lettek. Az ő hangjuk hallható a műsorajánlók alatt, a korhatár besorolás és a közérdekű információk alatt is.

A régi Duna Televízió meghatározó arcai voltak: Asbóth József, Banner Géza, Baráth Edina, Barkó Judit, Borsa Miklós, Ciprusz Éva, Csáky Zoltán, Erdélyi Claudia, Farkas Beatrix, Gáspár Mónika, Horváth Kálmán, Jegyes-Tóth Kriszta, Kalocsai Andrea, Károlyi Gabriella, Klement Zoltán, Lengyel Judit, Marosi Péter, Mucsányi János, Névai Melinda, Szántó Georgina és sokan mások. A Kívánságkosárban történt baki révén a világ minden pontján találkoztak a Duna Televízióval, amelyet más változatokkal együtt már több, mint 2,5 millióan néztek meg.^[5]

A Duna World logója

Duna World

Bővebben: Duna World

A Duna World a Duna Televízió második csatornája. 2006-ban Duna II Autonómia néven indult. 2011 októberétől Duna 2 néven sugárzott kulturális tartalmakat, majd 2012. január 1-től pedig Duna World néven működik nemzetközi adóként. Műsora szinte az egész világon fogható műholdról. Műsoridejének 24 órásra való bővítése után felváltotta a tengeren túli sugárzásban a Duna csatornát.

A közmédia átstrukturálása óta a Duna World a világon szétszóródott magyarok számára nyújt tévézési lehetőséget. Főleg az M1 aktuális csatorna hír- és közéleti- valamint a Duna szórakoztató- és kulturális műsoraiból válogat. Az M1 Híradói közül a 13 órait és a 21 órait közvetíti. Ezen túl kétszer is: éjfél után, illetve délelőtt 10 órakor megismétli a Hungary reports című angol nyelvű hírműsort is.

A Duna World csatornahangjai 2012 óta Kőszegi Ákos és Györgyi Anna.

A Duna World indulásakor a csatorna arca Klement Zoltán volt, aki azóta is feltűnik ebben a szerepkörben, ha az adás vételét érintő változást jelentenek be.^[6]

Műsorai

A Duna TV feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Főműsoridőben sugároz olyan objektív hírműsorokat, amelyek egyetlen párt vagy csoportosulás szolgálatában sem állnak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, bemutatja a tudomány eredményeit, foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, a gyermekekkel és az ifjúsággal, segíti az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódását, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, segíti a közbiztonságot, egyházi és hitéleti műsorokkal elégíti ki a hívő nézők igényét. 2001-ig az éjszakai műsorszünet idején láthatóak voltak az úszkáló akváriumi halak zenei aláfestéssel.

A Duna World műsorai

Jelenleg a Duna World műsorstruktúrája a Duna, az M1 és az M5 műsorainak válogatásából áll, a világ magyarságának tévézési szokásaihoz igazodott időpontokban vetítve. Egykori kulturális magazinja az Éjjeli őrjárat hiányát a Duna különböző műsorai pótolják.

Sugárzása

A csatorna indulása után a műsort műholdon sugározták, a kábeltelevíziós és AM-Mikro szolgáltatások mellett, földi sugárzása sosem volt. 1997-től az M2 földi műsorszórása megszűnése után mindkét adást csak műholdról továbbították. Műholdon az adás eredetileg csupán Európa területén volt fogható, majd 2004 karácsonyán Észak-Amerikában és Ausztráliában is lehetővé tették a vételét. Európában az Eutelsat 9A, Észak-Amerikában a Galaxy 19, Dél-Amerikában az NSS 806, Ausztráliában és Új-Zélandon az Optus D2 műholdról sugározták, de 2009. július 22. óta az amerikai és ausztráliai sugárzásban felváltotta testvércsatornája, jelenlegi nevén a Duna World. A Duna Televízió 1. csatornája így most ismét csak Európában műholdról, ill. Magyarországon és a határ közelében a (MinDig TV) platformon érhető el. Az összes kábeltelevízió szolgáltatási csomagjában megtalálható. Számos műsora elérhető az interneten – a csatorna honlapjáról stream video formájában.

Jelenlegi európai műholdas (HD) vétel

• Műhold: Eutelsat 9A, Keleti 9 fok
• Frekvencia: 11957,64 MHz
• Polarizáció: V (függőleges)
• Szimbólumsebesség: 27500
• FEC érték: 2/3
• Moduláció: MCPC, 8PSK, DVB-S2
• Képtömörítés: MPEG-4 H.264 AVC
• Hang: AC3, AAC

Egykori műholdak

• 1992–1998 – Eutelsat II F3 (33-as tp., 16 fok Kelet, 11,5959 GHz, horizontális)
• 1998 – 2003. december – Eutelsat Hot Bird 4
• 2003. december – 2010. március 31. – Eutelsat Hot Bird 6
• 2010. március 18. – 2011. október 24. – Thor 5
• 2011. október – Eutelsat 9A (az összes közszolgálati csatornával közösen)

Díjai

A Nemzet Televíziója működésének 20 éve alatt közel 200 díjat és kitüntetést kapott. Az elnyert díjak közül néhány:

• Magyar Örökség díj (1996)
• UNESCO Camera-díj (1999) (e szerint a Duna Televízió a világ legjobb kulturális televíziója)
• Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma Díja (1996, 2002)
• Európai Újságírók Szövetségének Európa Díja (1999)
• Aranypálma díj (2006) (Duna II. Autonómia csatorna beindításáért)
• Román Kulturális Intézet Média-díj (2007)
• Ilyas Efendiyev-díj (2007) (Azerbajdzsán népszerűsítéséért)
• Premio per la Cultura (2008) (az olasz kultúra igényes közvetítéséért)
• Ex Libris Díj (2009) (a magyar kultúrkincs megőrzéséért)
• Eutelsat-Hot Bird Közönségdíj (2006, 2008, 2009)
• Báthory-díj (2010)^[7]
• Prima díj (2014) (a Fölszállott a páva című műsor)

Vezetői

• 1993. június – 2000. június 30.: Sára Sándor (✝2019) (főigazgató-elnök)
• 2000. július 1. – 2000. szeptember 21.: Lugossy László (alelnök, megbízottként)
• 2000. szeptember 22. – 2004. szeptember 21.: Pekár István (elnök)
• 2004. szeptember 22. – 2005. február 16.: Szekeres László (alelnök, megbízottként)
• 2005. február 17. – 2010. július 22.: Cselényi László (elnök)
• 2010. július 22. – 2010. november 18.: A. Szabó Magda (ügyvezető alelnök)
• 2010. november 18. – 2011. szeptember 21.: Ókovács Szilveszter (vezérigazgató)
• 2011. szeptember 21. – 2015. június 30.: Dobos Menyhért (vezérigazgató)^[8]

Jegyzetek

Források

• Duna Televízió - Magyarország a XX. században III. kötet, Kultúra, művészet, sport és szórakozás / VIII. Művészet és kultúra ISBN 9639015709^[1] (Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000, Magyar Elektronikus Könyvtár)
• 2^{[halott link]}
• 3 – A Duna Televízió indulása
• 4 – A Duna TV története
• 5 – Fejezetek a DTV történetéből
• A Duna TV honlapja
• Duna II Autonómia Amerikában
• 6
• Műholdas vételi adatok

1. ↑ Barta Róbert, Gyarmati György, Püski Levente - Magyarország a XX. században III. kötet (lira.hu adatlap)