A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
A 2019-es európai parlamenti választásra május 23. és 26. között került sor. Az Európai Parlament 751 tagja 28 ország közel 500 millió európai polgárát képviseli. Az Európai Parlament 2018 februárjában hozott határozata alapján az Egyesült Királyság kiválását követően a parlamenti képviselők száma 705-re csökken.
Szabályok[1]1">szerkesztés
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják”[2] A konkrét lebonyolítás módját a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg. Mindössze néhány, az unió összes tagállamára érvényes szabály létezik, ezek közül a legfontosabb, hogy a EP választásnak arányos választásnak kell lennie. Erre a listás választás a legalkalmasabb.
A tagállamok többségében preferenciális szavazást alkalmaznak. Ezen belül is eltérő választási szabályok vannak. Van, ahol egy félig nyitott listára szavaznak, ebben az esetben a választó csak a választáson részt vevő pártok egyetlen általa kiválasztott pártlistán belül szavazhat a listán szereplő egy vagy több jelöltre sorba állítva azokat. A teljesen nyílt listás szavazás esetén a választó különböző listák jelöltjeire is szavazhat.
Más tagállamokban a zárt listás szavazás érvényes. Ebben az esetben a szavazók nem személyekre, hanem csak és kizárólag egy párt listájára szavazhatnak. A listán elfoglalt helyeket a pártvezetés állapítja meg, és ennek megfelelően kerülnek a parlamentbe a képviselők.
Egyedül Írországban alkalmazzák az egyszeri átruházható szavazatok módszerét.
Általában egy-egy ország egy szavazókörzetnek számít,[3] de ez alól is van kivétel. Belgium, Írország, Lengyelország, és Olaszország több szavazókörzetre van felosztva.
Az európai parlamenti választásokra vonatkozó közös szabályok 1976. évi választási okmányának felülbírálatára 2018. június 7-én egy határozattervezetet hagyott jóvá a nagykövetek tanácsa. Ezeknek a módosításoknak a szövegét, miután minden tagállam elkészítette a hivatalos fordítását, az Európai Parlamentnek kell elfogadnia.
A cél, hogy az uniós választásokon növekedjen az európai polgárok aktivitása mind a részvétel, mind a választások jelentőségének tudatosítása területén. Valamint a választások tisztaságának erősítése, a szabálytalan szavazások megelőzése.
A szavazás érvényességnek alsó küszöbértéke kötelezően 5% legyen (a jelenlegi minimális 2% helyett). Ez a módosítás a 2019-es választásokon még csak ajánlás, kötelező csak a 2024-es választásokon lesz.
A tagállamoknak kötelező szankciókat alkalmazni a kettős szavazások kizárására (olyan esetekben, amikor egy uniós polgár egynél több tagállamban szavaz). Ezért kapcsolattartó hatóságokat kell kijelölni, amelyek az olyan polgárokra vonatkozó adatok cseréjéért felelősek, akik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban kívánnak szavazni, illetve jelöltként indulni.
Továbbá ösztönzi a módosítás a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az Unión kívüli harmadik országban lakó állampolgáraik számára, hogy szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. Ez magyar szempontból fontos módosítás, figyelembe véve a határon túli kettős állampolgársággal rendelkezőket.
Az új szabályzás lehetővé teszi, megfelelő feltételek mellett, az internetes szavazást is, valamint az európai pártcsaládok lógóinak használatát a szavazólapokon.
Ország | választás napja |
választási rendszer | jelöltek minimális életkora |
határon túli választók választási lehetőségei | ||
---|---|---|---|---|---|---|
levélben | követségen | interneten | ||||
Németország | május 26 | zárt listás | 18 | |||
Franciaország | május 26 | zárt listás | 18 | |||
Olaszország | május 26 | preferenciális | 25 | |||
Spanyolország | május 26 | zárt listás | 18 | |||
Lengyelország | május 26 | preferenciális | 21 | |||
Románia | május 26 | zárt listás | 23 | |||
Hollandia | május 23 | preferenciális | 18 | |||
Belgium[4] | május 26 | preferenciális | 21 | |||
Csehország | május 23 -május 24 | preferenciális | 21 | nincs rá lehetőség | ||
Görögország[4] | május 26 | preferenciális | 25 | |||
Magyarország | május 26 | zárt listás | 18 | |||
Portugália | május 26 | preferenciális | 18 | |||
Svédország | május 26 | 18 | ||||
Ausztria | május 26 | preferenciális | 18 | |||
Bulgária[4] | május 26 | preferenciális | 21 | |||
Dánia | május 26 | 18 | ||||
Finnország | május 26 | preferenciális | 18 | |||
Szlovákia | május 25 | preferenciális | 21 | nincs rá lehetőség | ||
Írország | május 24 | egyszeri átruházható szavazatok |
21 | nincs rá lehetőség | ||
Horvátország | május 26 | preferenciális | 18 | |||
Litvánia | május 26 | preferenciális | 21 | |||
Lettország | május 25 | preferenciális | 21 | |||
Szlovénia | május 26 | preferenciális | 18 | |||
Észtország | május 26 | preferenciális | 21 | |||
Ciprus[4] | május 26 | preferenciális | 21 | |||
Luxemburg[4] | május 26 | preferenciális | 18 | |||
Málta | május 25 | zárt listás | 18 | nincs rá lehetőség |
A parlament összetételeszerkesztés
A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.
A 2014-es európai parlamenti választásoknak megfelelően az európai pártcsaládok a 2019-es választáson is meg kell, hogy jelöljék listavezetőjüket. Ennek megfelelően a legtöbb szavazattal rendelkező európai párt (pártcsalád) listavezetője foglalhatja el az EU legmagosabb tisztségét, ő lesz az Európai Bizottság elnöke. Ahogy ez történt a 2014. évi választásokat követően Jean-Claude Junckerrel. Az Európai szerződésben nincs kötelező jogi előírás arra, hogy a Bizottság elnökének valamelyik párt listavezetőjét kell megválasztani. Csak az szerepel, hogy az Európai Tanácsnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor kötelező figyelembe vennie az európai parlamenti választások eredményét. A bizottsági elnököt az Európai Tanács javaslatára az újonnan megválasztott parlament szavazza meg.
Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 25 parlamenti képviselő szükséges.