A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1 (szám)
1 (egy) | |
Tulajdonságok | |
Normálalak | 1 · 100 |
Kanonikus alak | – (definíció szerint) |
Osztók | 1 |
Római számmal | I |
Számrendszerek | |
Bináris alak | 12 |
Oktális alak | 18 |
Hexadecimális alak | 116 |
Számelméleti függvények értékei | |
Euler-függvény | 1 |
Möbius-függvény | 1 (megállapodás szerint) |
Mertens-függvény | 1 |
Osztók száma | 1 |
Osztók összege | 1 hiányos szám |
Valódiosztó-összeg | −1 |
Más nyelveken | |
Előtagként | mono- (görögből) uni- (latinból) |
Héberül | א (Alef) |
Arabul | ١ (wáHid/wáHed) |
Kínaiul | 一 (ji ( )) |
Koreaiul | 하나 (Hana) 일 (Il) (sino-koreai) |
Japánul | 一 (Icsi) |
Az 1 (egy) a 0 és 2 között található természetes szám, s egyben egy számjegy is. A számjegy ASCII kódja: 49, vagy 0x0031.
A matematikában
- Az 1 az első Bell-szám, az első és a második Fibonacci-szám.
- 0 és 1 faktoriálisa egyaránt 1.
- A szorzásra nézve neutrális elem, azaz egységelem minden számkörben:
- Minden nullától különböző szám 0-dik hatványa 1.
- Az üres szorzat értéke definíció szerint 1.
- Az 1 nem prímszám és nem is összetett szám, hanem egység. Korábban egyes matematikusok prímszámnak tekintették, ami komplikációkat okozott a számelmélet alaptételénél, így a modern definíciók már nem tekintik prímnek.
- Az 1 bármilyen fajta figurális számból az első, így az első sokszögszám és középpontos sokszögszám is bármilyen n-szögre nézve.
- Az 1 kifejezhető a 0,999… végtelen tizedestört alakjában is.
- Triviálisan szigorúan nem palindrom szám.[1]
- A számelméletben a Legendre-állandó értéke, melyet 1808-ban Adrien-Marie Legendre vezetett be a prímszámláló függvény viselkedésére. Legendre sejtése szerint a konstans körülbelül 1,08366,[2] de 1849-ben Pafnutyij Lvovics Csebisev bebizonyította, hogy pontosan 1.[3]
A tudományban
- A periódusos rendszer 1. eleme a hidrogén.
- A Messier-katalógus 1. objektuma (M1) a Rák-köd.
Kulturális vonatkozások
- A kínaiak szerint az 1 szerencsétlen szám.
- A görög monosz szóból eredő mono- jelentése: „egy, egyes” (pl. monokróm = egyszínű, monoteizmus = egyistenhit)
- A labdarúgásban hagyományosan a kapus kapja az egyes számú mezt.
Kapcsolódó szócikkek
1-es számjelek
-
1-es rovásjel
Jegyzetek
- ↑ T. D. Noe, Table of strictly non-palindromic numbers, n, a(n) for n = 1..10001
- ↑ Legendre, A.-M.. Essai sur la théorie des nombres. Courcier, 394. o. (1808)
- ↑ Edmund Landau. Handbuch der Lehre von der Verteilung der Primzahlen, page 17. Third (corrected) edition, two volumes in one, 1974, Chelsea 1974
Források
- Tim Glynne-Jones: The Book of Numbers. London: Arcturus Publishing Limited. 2007. ISBN 978-0-572-03331-6
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz 1 (szám) témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1_(szám)
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.