A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
6 (hat) | |
Tulajdonságok | |
Normálalak | 6 · 100 |
Kanonikus alak | 21 · 31 |
Osztók | 1, 2, 3, 6 |
Római számmal | VI |
Számrendszerek | |
Számrendszer | 6-os |
Bináris alak | 1102 |
Oktális alak | 68 |
Hexadecimális alak | 616 |
Számelméleti függvények értékei | |
Euler-függvény | 2 |
Möbius-függvény | 1 |
Mertens-függvény | −1 |
Osztók száma | 4 |
Osztók összege | 12 tökéletes szám |
Valódiosztó-összeg | 5 |
Más nyelveken | |
Előtagként | hexa-, hex- (görögből) sexa-, sex- (latinból) |
Héberül | ו (Vav) |
Arabul | ٦ (szitta) |
Kínaiul | 六 (Liù) |
A 6 (hat) (római számmal: VI) az 5 és 7 között található természetes szám és egyben számjegy is. A számjegy ASCII kódja: 54 vagy 0x0036.
A matematikában
A tízes számrendszerbeli 6-os a kettes számrendszerben 110, a nyolcas számrendszerben 6, a tizenhatos számrendszerben 6 alakban írható fel.
A 6 páros szám, összetett szám. Kanonikus alakban a 21 · 31 szorzattal, normálalakban a 6 · 100 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3 és 6.
A 6 3 faktoriálisa (3!). Prímoriális, ezért ritkán tóciens szám.[1] Az első tökéletes szám (megegyezik valódi osztói összegével). Erősen összetett szám: több osztója van, mint bármely nála kisebb számnak.
Erősen bővelkedő szám: osztóinak összege nagyobb, mint bármely nála kisebb pozitív egész szám osztóinak összege. Szuperbővelkedő szám. Az első olyan természetes szám, amelynek 4 pozitív osztója van. Kiváló erősen összetett szám, egyben kolosszálisan bővelkedő szám. Háromszögszám, középpontos ötszögszám, oktaéderszám, téglalapszám (2 · 3). Ötszögalapú piramisszám.[2]
Tökéletes számként:
- A 6 kapcsolódik a 3 Mersenne-prímhez, hiszen 21(22 − 1) = 6.
- A 6 az egyetlen páros tökéletes szám, ami nem fejezhető ki egymást követő páratlan köbszámok összegeként.[3]
- Tökéletes számként a 6 a 6-osztóösszeg-sorozat gyökerében helyezkedik el, saját magán kívül egyetlen számnak adja ki az osztóösszegét, a 25-nek.
A 6 az első szám, ami 2 különböző szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezért erősen érinthető szám.[4]
Szigorúan nem palindrom szám.[5]
A hat az egyetlen szám, ami felírható három egymást követő egész szám összegeként és szorzataként is.[6]
Nincs köze a 6 tökéletes szám-mivoltához, de 6 hosszúságú Golomb-vonalzó „tökéletes vonalzó”.[7] A hat kongruens szám.
A hat az első diszkrét félprím (2 × 3) és az első eleme a (2 × q) diszkrét félprím-családnak.
A hat a legkisebb természetes szám, ami felírható két nem egész racionális szám köbének összegeként: Száz alatt a többi ilyen tulajdonságú szám: 7, 9, 12, 13, 15, 17, 19, 20, 22, 26, 28, 30, 31, 33, 34, 35, 37, 42, 43, 48, 49, 50, 51, 53, 56, 58, 61, 62, 63, 65, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 75, 78, 79, 84, 85, 86, 87, 89, 90, 91, 92, 94, 96, 97, 98. (A228499 sorozat az OEIS-ben)
A hat unitáris tökéletes szám, osztóharmonikus szám és kiváló erősen összetett szám, ezek közül az utolsó, ami prímoriális.
Az 5 és a 6 mindkét definíció szerint Ruth–Aaron-párt alkot.
A legkisebb nem-Abel-csoport az S3 szimmetrikus csoport, mely 3!=6 elemből áll.
A hatoldalú sokszög neve hatszög, egyike a három szabályos sokszögnek, ami képes a sík hézagmentes kitöltésére. A hatszöget jelképező figurális számok a hatszögszámok (a 6 is köztük van). Mivel a 6 kettőhatvány (21) és Fermat-prím (3) szorzata, ezért a szabályos hatszög szerkeszthető sokszög.
Hat konvex szabályos 4-politóp létezik négy dimenzióban.
Minden háromnál nagyobb prímszám 6n ± 1 alakba írható.
A csillagászatban
- A Messier-katalógus 6. objektuma (M6) a Pillangó-halmaz.
A kémiában
- A periódusos rendszer 6. eleme a szén.
Hattagú csoportok
Az irodalomban
- Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel antológia
A színházban
- Richard Alfieri: Hat hét, hat tánc
Egyéb
Jegyzetek
- ↑ (A036913 sorozat az OEIS-ben)
- ↑ (A002411 sorozat az OEIS-ben)
- ↑ David Wells, The Penguin Dictionary of Curious and Interesting Numbers. London: Penguin Books (1987): 67
- ↑ (A238895 sorozat az OEIS-ben)
- ↑ T. D. Noe, Table of strictly non-palindromic numbers, n, a(n) for n = 1..10001
- ↑ Peter Higgins, Number Story. London: Copernicus Books (2008): 12
- ↑ Bryan Bunch, The Kingdom of Infinite Number. New York: W. H. Freeman & Company (2000): 72
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.