Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Osztóösszeg-függvény
 
A szigmafüggvény grafikonja (pontdiagramja n=250-ig, kék színnel), nagyságrendi referenciaként feltüntetve az y=n+1 (lila), az y=2n (sárga) és az y=3n (világoskék) egyeneseket is.

A számelméletben általában σ(n)-nel jelölt osztóösszeg-függvény avagy szigmafüggvény[1] a természetes számok halmazán értelmezett számelméleti függvény, melynek értéke az argumentum osztóinak összege (az 1-et és magát a független változóként vett számot is beleértve). Képlete tehát

.[2]

Például σ(12) = 1 + 2 + 3 + 4 + 6 + 12 = 28; különleges (elfajult) esetekként σ(0) = 0; σ(1) = 1.[3] További példákat lásd lentebb.

Az osztóösszeg-, latinul summis divisorum-függvény, ∫ n-nel jelölve, már Leonhard Euler egy 175060-as évek-as években írt dolgozatában is szerepelt, a rá vonatkozó kanonikus képlettel együtt.[4]

Értékei kis számokra

n 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
σ(n) 1 3 4 7 6 12 8 15 13 18 12 28 14 24 24 31 18 39 20 42
n 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
σ(n) 32 36 24 60 31 42 40 56 30 72 32 63 48 54 48 91 38 60 56 90
n 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60
σ(n) 42 96 44 84 78 72 48 124 57 93 72 98 54 120 72 120 80 90 60 168
n 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80
σ(n) 62 96 104 127 84 144 68 126 96 144 72 195 74 114 124 140 96 168 80 186
n 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100
σ(n) 121 126 84 224 108 132 120 180 90 234 112 168 128 144 120 252 98 171 156 217

Tulajdonságok

Algebrai-számelméleti tulajdonságok

Értékei prímhatványokra

Ha α>0 természetes szám és pN prímszám, akkor

.

Ennek speciális eseteként

.

A második egyenlőség a prímszám definíciójának is egyszerű következménye, hiszen egy p prímnek pontosan két osztója van: 1 és p, ezek összege p+1. Az első egyenlőség a számelmélet alaptételéből következik, ugyanis pα osztói pontosan a pβ alakú számok, ahol 0≤βα és βN; tehát az osztók rendre 1, p, p2, …, pα, egy α+1 tagú, 1 kezdőelemű és p hányadosú mértani sorozat elemei, melynek összegképlete pont a fent írt egyenlőséget adja.

Kanonikus kiszámítási mód

A multiplikativitást és az előző tulajdonságot felhasználva, az argumentum kanonikus alakja ismeretében a szigmafüggvényt kiszámító képlet adható. Eszerint ha az n>1 természetes szám prímtényezőkre bontása (kanonikus alakja)

(α1, …, αg, gN+ és p1, …, pg prímszámok);

akkor érvényes:







A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.