A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrexpedícióról szól. Az indulás időpontja: 2011. november 26. A küldetés követhető a Twitteren (marscuriosity) Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. november 23. |
Mars Science Laboratory Curiosity | |
A Curiosity futóműve tesztelés alatt | |
Ország | Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | |
Küldetés típusa | rover |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 2011. november 26. 15:02 UTC[1][2] |
Indítás helye | Cape Canaveral[3] |
Hordozórakéta | Atlas V 541 |
Megérkezés | 2012. augusztus 6. 05:31 UTC |
Időtartam | leszállástól számítva 668 földi nap (686 marsi nap) |
Az űrszonda | |
Tömeg | 900 kg[4] |
Energiaellátás | RTG, 4,8 kg többnyire 238Pu[5] |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Science Laboratory Curiosity témájú médiaállományokat. |
A Mars Science Laboratory nevű NASA küldetés célja, hogy eljuttassa a Marsra a Curiosity nevű (jelentése: kíváncsiság[6]) marsjárót, amely az elődeihez képest nagyobb méretű, és radioizotópos termoelektromos generátorral (RTG) üzemel.[5][7] Az űrszonda 2011. november 26-án indult, és nyolc és fél hónap alatt érte el a Marsot, ahol a tervek szerint egy marsi évig (2 földi évig) üzemel. A Mars felszínén kémiai és biológiai vizsgálatokat végez, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése.
Küldetés
A MSL 2011. november 26-án indult egy 541-es Atlas V rakétával. 44 perccel később már bolygóközi pályán volt.[8] Európai idő szerint 2012. augusztus 6-án kora reggel szállt le a Marsra, ahol a tervek szerint legalább egy marsi évig (23 földi hónap) dolgozik. 2008 novemberében az eredetileg tervezett mintegy negyven lehetséges leszállóhelyet leszűkítették négyre (Eberswalde kráter, Holden kráter, Gale-kráter és Mawrth völgy),[9] majd végül a Gale-kráterre esett a választás.[10]
Tudományos célok
- Biológiai célok
- A Mars felszínén található szerves molekulák mennyiségének és felépítésének meghatározása
- Az élet szempontjából fontos egyéb elemek előfordulásának meghatározása
- Életjelek keresése
- Geológiai és geokémiai célok
- Felszíni és felszínközeli anyagok kémiai, izotópos és ásványtani anyagmeghatározása
- A kőzeteket és a talajt alakító folyamatok értelmezése
- A bolygót alakító folyamatokkal kapcsolatos célok
- Nagy időtartamú légköri folyamatok kutatása
- A víz és a szén-dioxid jelenlegi eloszlásának, állapotának és körzésének felmérése
- A felszíni sugárzással kapcsolatos célok
- A felszíni sugárzás mérése: a galaktikus kozmikus sugárzás, valamint a Napproton és Napneutron-sugárzás mérése.[11]
Tudományos eredmények
- A Marson valamikor léteztek az élethez szükséges feltételek.
- Szerves szénmolekulákat találtak a marsi sziklákban.
- Jelenlegi aktív metán jelenléte a légkörben. A metán mennyisége két hónap alatt a tízszeresére nőtt.
- A felszínen mérhető sugárzás a NASA által (hosszú távon) elfogadhatónak tartott érték fölött van. Ezek egyik forrása a galaktikus kozmikus sugárzás, a másik a Napból eredő, nagy energiájú részecskék.
- Sűrűbb légkör és több víz jelenléte a Mars régmúltjában.[12]
Felépítése
Az űrszonda elődeinél lényegesen pontosabban, 10 kilométer átmérőjű ellipszisen belül szállt le (a korábbi Mars-küldetéseknél ennek mérete 150 km nagyságrendű volt). A nagy sebesség és tömeg miatt 4,5 m átmérőjű hőpajzsos[13] fékezés után kb. 1600 km/h-ra lassulva kinyílt a szuperszonikus ejtőernyő, legvégül az égi-daru-nak nevezett berendezés fékezőrakétákkal tovább lassította a szondát és puhán letette a Mars felszínére.[14] Az égi-daru egy fékezőrakétákkal ellátott platform, melyen a marsjáró kábeleken lógott és amikor a felszínt elérte, akkor a kábelek leoldása után, kicsit odébb repülve a felszínbe csapódott. A módszer kockázata az volt, hogy mivel a rover a kerekeivel éri el először a felszínt, és ha a leszállás keményre sikerül, a futómű megsérülhetett volna, továbbá, hogy ezt a leszállási módszert addig nem alkalmazták.
Műszerek
- Árbócra szerelt kamera (Mars Science laboratory Mast Camera, MastCam)[15]
- Nagyítós fényképező berendezés (Mars Hand Lens Imager, MAHLI)[16]
- Röntgendiffrakciós kémiai és ásványtani műszer (Chemistry & Mineralogy X-Ray Diffraction, CheMin)[17]
- Lézeres kémiai távérzékelő és mikrofényképező (The Laser-Induced Remote Sensing for Chemistry and Micro-Imaging, ChemCam)[18]
- Minta-analizáló berendezés (Sample Analysis at Mars Instrument Suite, SAM)[19]
- Sugárzásmérő detektor (Radiation Assessment Detector, RAD)[20]
- A neutronok visszaverődését mérő műszer (Dynamic Albedo of Neutrons, DAN) – Az Orosz Űrügynökség fejlesztette ki. A talajt neutronokkal sugározzák be, és mérik a visszavert neutronsugárzás energia-eloszlását. A hidrogénatomok magja a neutronok mozgási energiájának egy részét elnyeli, míg a nehezebb atommagokról a neutronok változatlan energiával visszapattannak. Így az alacsony energiájú neutronok arányából következtethetnek a talajban lévő hidrogénatomok (és ezen keresztül az őket tartalmazó víz) arányára, mintegy fél méteres mélységig. A műszer 0,1%-os víztartalmat is képes kimutatni. Korábban hasonló műszer repült a Mars Odyssey-n és a Lunar Prospectoron is, ezek azonban a kozmikus sugárzás neutronjainak visszaverődését mérték.[21][22]
- Környezetfigyelő állomás (Rover Environmental Monitoring Station, REMS)[23]
- Alpha-Particle-X-ray-Spectrometer
- Mars Descent Imager[24]
A projekt finanszírozási nehézségei és csúszása
A program jelentős, több mint 30%-os költségtúllépéssel küzdött,[25] és a műszaki problémák miatt 2009 helyett 2011-ben indult útnak. A NASA 2008 őszi döntése szerint felgyorsították volna a fejlesztést, még további többletköltségek árán is,[26] azonban 2008 decemberében mégis az indítás 2011-re halasztása mellett döntöttek.[27][28] Elsősorban a szonda futóművének fejlesztése volt késésben, ez pár hét késést okozott, emiatt viszont a szonda sem készülhetett el a 2009-es indítási ablak becsukódásáig. A további csúszás újabb 400 millióval (ez önmagában majdnem annyi, mint a Phoenix űrszonda költségvetése), 2,2 milliárd amerikai dollárra növelte a program költségeit, ami miatt más bolygókutató programoktól kellett pénzt elvonni, valószínűleg emiatt a Juno űrszonda indítása több éves késést szenvedett. A két év késés problémákat okozhat az MSL-lel való kommunikációban, a 2012-es érkezésig a bolygó körül keringő összes orbiter öt-tízéves, és nem volt biztos, hogy még működnek; a kifejezetten erre a célra kifejlesztett Mars Telecommunications Orbitert pedig törölték. Így lehet, hogy csak az MSL felszíni egységén keresztül, sokkal kisebb adatátviteli sebességgel lehet a szondával kommunikálni.[29]
A menetrend tervezési elve
A Mars 2012. március 3-án volt földközelségben (oppozícióban), azóta távolodik.[30] A távközlési eszközöknek ezt a távolságot kell átfogniuk. Ugyanakkor a Curiosity tevékenységének java része olyan időpontra esik, amikor a Mars sokkal közelebb van a Földhöz (2014 áprilisában 0,621 CsE). 2013. április 18-án felső konjuncióban (szembenállásban), tehát a lehető legtávolabb állt.
A leszállóhely kiválasztása
Több mint 50 potenciális leszállóhelyet vizsgáltak meg a legjobb kiválasztása céljából. A helyszín kiválasztásában mintegy 400 tudós vett részt, akik különböző tudományos szempontokat fogalmaztak meg. A viták öt éven át folytak. A lehetséges helyszínek számát először hétre, majd négyre csökkentették, amiket egyenként megvizsgáltak, ezt 2008 szeptemberében végezték el. A négy helyszín: Eberswalde, Gale, Holden és Mawrth. A leszállás megtervezésével foglalkozó csoport több ezer leszállási szimulációt hajtott végre, és mind a négy helyszín megfelelő volt. Az új leszállási rendszernek köszönhetően a leszállás valószínű helyének mérete egy 20 km × 7 km méretes ellipszis volt, ami ötödrésze a korábbi Mars-küldetések leszállási területeinek. Így a rover a geológiailag érdekes hely közelében szállhatott le. Tudományos szempontból igen fontos célpontnak számított a Mount Sharp, azonban ez a lehetséges leszállási helytől 20 km távolságban volt, amit a rover a csigatempójú sebességével egy év alatt tudna elérni. A NASA főhadiszállása gyorsan akart tudományos eredményeket felmutatni, mivel szerintük fennállt a veszélye annak, hogy a rover nem is működik olyan sokáig, hogy a célul kitűzött Mount Sharp alapjait elérje. Ezért a Gale-kráterre esett a választás.
A leszállási hely kiválasztásának szempontjai:
- legfeljebb 30° távolság a marsi egyenlítőtől a szélsőségesen hideg klíma elkerülése miatt
- legfeljebb 1 km-es átlagos szint feletti magasság - hogy a leszállóegység légkörben való lefékeződésére minél minél több idő álljon rendelkezésére
- a környék lejtői legfeljebb 15°-osak legyenek
- ne legyenek 0,5 méternél nagyobb sziklák
- ne legyen jellemző az erős szél, ami éjszaka túlságosan lehűthetné a szondát
- kevés szakadék és sziklacsúcs
- ne legyen túl sok por, ami megzavarhatná a leszállóradart, illetve amiben a rover később elsüllyedhetne
Elsősorban olyan hely kikeresése volt a cél, amelynek geológiája mikroorganizmusok életfenntartására alkalmas lehetett; a második követelmény az volt, hogy a terep a Curiosity számára könnyen megközelíthető legyen; harmadsorban közel legyen olyan vidékhez, ami széles körű tudományos kísérletek elvégzését érdemli, így víz jelenlétére, vagy egykori jelenlétére mutató jeleket kerestek (például kristályvizet tartalmazó kövületeket); olyan terepet, amelyet a robot kis nehézséggel elérhet; és kedvező éghajlati viszonyokkal rendelkezik.
Az Ebersvale kráterben egy kiszáradt folyódelta jelenléte, a Holden kráterben egy kiszáradt tó maradványai, a Mawrth Vallis helyen egy nagy áradás során létrejött hatalmas hasadék nyoma volt vonzó, de a programtervezők legvonzóbbnak a marsi egyenlítőtől kissé délre fekvő Gale krátert ítélték, annak területén látható szedimentációból (geológiai lerakódásból) eredő rétegzett 5,5 km magas hegye miatt. A tervezőcsoport 2011. július 22-én jelentette, hogy választásuk erre esett.
A Gale kráter leszállási pontját a kutatók egyhangúlag Bradbury helynek nevezték el Ray Bradbury amerikai sci-fi-íróról, aki számos témájául a Marsot választotta. A legnevezetesebb könyve a Marsbéli Krónikáknak nevezett elbeszélés-gyűjtemény, ami az 1940-es évektől kezdve jelent meg. Az író közeli kapcsolatban volt a marsi kutatást tervező csoporttal, de nem érte meg a leszállást, mert 91 éves korában, kb. két hónappal a Curiosity érkezte előtt elhalálozott.
A bolygón tartózkodás története
Leszállás
A leszállás előtt kilenc és fél órával (2012. augusztus 5-én 22 óra, CET) 133 000 km-re volt a Mars felszínétől. Távolsága a Földtől 247 millió kilométer (a bolygó közeledik a felső együttálláshoz). A megtett pályaív hossza: 566 millió kilométer (rövidebb a Hohmann-ellipszisnél). A leszállás sikeres volt, az első képek a felszínről perceken belül megérkeztek.[31]
A NASA irányítócsoport nagy lelkesedéssel fogadta, hogy Curiosity csak mintegy 2,4 km távolságra ért talajt a tervezett 20 km x 7 km-es ellipszis középpontjától.
A leszállás fázisai
A korábbi űrszondáknál sokkal nagyobb súly (900 kilogramm) nem tette valószínűvé, hogy a korábbiakban alkalmazott, légzsákokra érkező, pattogó földetérés kivitelezhető lesz, ezért új módszerre volt szükség. A mérnökök a földi teherszállító helikoptereknél bevált módszert alkalmazták: készítettek egy „égi darut” (ami megfelelt egy helikopternek azzal a különbséggel, hogy itt nem rotorok keltették a felhajtóerőt, hanem rakéták), amiről a rover 7,5 m hosszú, rugalmas kábeleken lógott, amiket egy pontban rögzítettek az „égi daruhoz”. De ez csak az utolsó fázishoz kellett.
Ezt megelőzően az űrhajó fékezésbe kezdett, hogy a hőpajzs a haladási irány szerint alulra kerüljön és lassíthassa a leszállóegységet. A hőpajzs a korábbiaknál nagyobb, 4,5 m átmérőjű volt. A leszállóegység a leszállás során végig apró fúvókákkal korrigálta a leszállási pályát, hogy a célterületen érhessen földet. A pálya hajlásszöge a talajhoz 15,5 fok volt.
Két perc alatt a hőpajzs több ezer fokra melegedett, a rover 15 g lassulást érzékelt. A szonda magassága ekkor 10 km volt, a sebessége 1700 km/h. Kinyílt Viking, Pathfinder és Mars Exploration Rover leszállásoknál bevált, de azoknál nagyobb felületű, 21,5 m átmérőjű, szuperszonikus ejtőernyő. Ezzel a szonda hamarosan 320 km/h-ra lassult, majd a hőpajzs levált.
A Mars Exploration Rover-nél 10%-kal nagyobb felületű ejtőernyő a Pathfinder-énél 40%-kal volt nagyobb felületű.
A leszállóegység fokozatosan 0,75 m/s sebességre lassult a nyolc fékezőrakéta alkalmazásával. A talaj fölött 23 m-rel a rover leeresztette magát rugalmas Vectran kábeleken egy elektromos kábellel együtt, ami a kommunikációt biztosította a rover és a leszállóegység között. Hat kis robbanópatron kinyitotta a rover hat kerekét, amik így a helyükre kerültek. A rover ekkor 7,5 m-es kábeleken lógott a leszállóegység alatt. Amikor a hat kerék leért a felszínre, a leszállóegység érzékelte a súly csökkenését, és elvágta a kábeleket, majd biztonságos távolságra repült és becsapódott a felszínbe.
A rover a légkörbe való belépés után 7 perccel puha leszállást hajtott végre a Mars felszínén.[32]
Első lépések a Marson
A leszállás utáni állapotában a rover nem volt képes sok mindent csinálni. A számítógépeinek memóriái csak azokat a programokat tudták tárolni, amik az odautazáshoz és a leszálláshoz kellettek. Négy napba telt, mire a Marson való tevékenységhez szükséges, 3,5 millió kódsorból álló programot feltöltötték, felülírva, azaz törölve a repüléshez és a leszálláshoz addig szükséges szoftvert.
A sikeres leszállás után a marsi adatgyűjtést megelőzően a Curiosity irányító csoportjának a mozgó tudományos laboratórium járművének hatásosságáról kellett meggyőződnie és két és fél héttel a leszállás után egy augusztus 23-i jelentés[33] szerint a jármű a NASA-irányításnak megfelelően, sikeresen elvégzett egy-két kisebb, de lényeges feladatot: előre hajtott kb. öt métert, derékszögben elfordult és elhátrált egy rövid távolságra. Ebből azt következtették, hogy a jármű üzemképes és a laboratórium rövidesen munkába kezdhet.
Következő lépés: a laboratórium 2,1 méter hosszú, mintázó robotkarjának ellenőrzése volt. Ehhez a következők tartoznak: fúró, lapátka, spektrométer és fényképezőgép. Az ötcsuklós robotkar működésének elvét a NASA/JPL-Caltech egyik sematikus videója bemutatja.[34] (12/09/06)
A Curiosity talajra érkezte után észrevették, hogy a szonda REMS (szélsebességet és szélirányt érzékelő) műszerének egyike megsérült (valószínűleg egy felcsapódó kavics miatt). A műszert készítő spanyol tudósokat nem tájékoztatták kellő mértékben arról, hogy a leszállás során a műszereket védett állapotban kell tartani. A műszer hiánya kisebb kellemetlenségnek számít, mert a második jól működik.
Augusztus 19-én NASA irányítással a labor egyik műszere 8000 °C-os lézersugárral elpárologtatott egy közeli szikladarabot, amit három spektrométer analizált.
A napi feladatok összeállítása és végrehajtása
A Spirit és Opportunity szondáknál bevált módszer szerint a rover feladatait minden nap előtt gondosan megtervezik. Az egyes műszerekkel foglalkozó csoportokból kiválasztott egy-egy főből Science Operations Working Group csoportot alakítottak, aminek feladata az, hogy a másnapi tudományos célokat meghatározza. Szűk keresztmetszetnek számít a rendelkezésre álló 110 watt energia, illetve a számítógép adattárolási kapacitása. Amikor a tevékenységek céljait meghatározták, azokat elemi, végrehajtható lépésekre kell bontani. Az összeállításra naponta 5-6 óra állt rendelkezésre, aminek a marsi éjfélig el kellett készülnie, hogy feltölthető legyen a rover memóriájába. A végrehajtás előtt a műveleteket számítógépes szimulációval ellenőrizték.
A rover csak a marsi nappal idején képes mozogni, éjszaka csökkentett energiájú, alvó állapotba tér, amiből reggel ébred. A reggeli ébredés után egy „vételre kész” jelet küld a Föld felé, miután ellenőrizte saját berendezései működését.
A feladatokat kódolt formában a Deep Space Network antennái egyikén töltik fel a roverbe. A jelek a világűrön át a Mars és a Föld kölcsönös helyzetétől függően 13-20 perc alatt érnek el a roverig. Az áttöltés több órát vesz igénybe. A rover egyetlen „vétel rendben” jelzést küld vissza az X-sávban, ha rendben vette az adást, majd kikapcsolja az adóját, hogy energiát spóroljon.
Ezután önállóan végrehajtja az aznapi feladatit, és késő délután, amikor az egyik orbiter elrepül felette, az összegyűjti a Curiosity által küldött adatokat és továbbítja a Föld felé.
Egyes napokon (sol) a rover egyáltalán nem mozgott, helyette az akkumulátorait töltötte, hogy a következő nap feladatait végre tudja hajtani. Más napokon egy adott helyszínt kellett elérnie, ami legfeljebb 120 m távolságra volt. A rover irányítóinak figyelniük kellett rá, hogy a tervezett útvonalon ne legyen 15 foknál nagyobb emelkedés vagy lejtés, és sziklák vagy mélyedések. Ehhez a munkához a Curiosity saját fényképfelvételeit használták, amiket két kamerával vettek fel, így térhatásúak voltak. Időnként a rovert egy kisebb emelkedőre küldték fel, hogy a következő útszakaszra nagyobb rálátásuk legyen. A tervezéshez a Mars Reconnaissance Orbiter felvételeit is felhasználták.
Mivel lehetetlen lenne minden lehetséges veszélyt előre látni vagy a Földről észrevenni, ezért a rover a mesterséges intelligencia, a gépi látás, és robotika alkalmazásával megfigyeli az előtte álló rövidebb útszakaszt, rövid időre megáll, felvételeket készít, majd megállapítja, hogy vannak-e előtte elkerülendő akadályok (például nagy méretű szikla). Ha az útvonal „tiszta”, akkor továbbhalad és újból felderíti a továbbhaladás lehetőségét. Ha akadályt talált, azt megjegyzi, így nem fordulhat elő, hogy körbe-körbe keringjen, ha a tervezett irányban nem tud továbbmenni.
Halad a robot-autó Glenelg célja felé
Szeptember 4-én a Mars mozgó tudományos laboratórium elindult keleti irányban, elsődleges célja a leszállási pontjától kb. 400 m-re fekvő Glenelg-nek elnevezett terület elérése. A SAM (Sample Analyser Mars - „marsi mintaanalizáló készülék”) működésbe lépett és a kutatócsoport szeptember 6-án megkezdte az adatok kiértékelését.
Szeptember végére a NASA két fontos eseményről számolt be. Ezek egyike egy kiszáradt patak medrének felfedezése volt,[35] amiről sima kavicsok és kisebb kövek jelenléte tanúskodik. Az ábrák egyike a marsi meder képét a Földön található terep képével hasonlítja össze.
A másik esemény az volt, hogy Curiosity befejezte a fent említett szikladarabból vett minta elemzését, bár az eredményt eddig még nem hozták nyilvánosságra.
A jármű a leszállási helyétől kb. 50 méter távolságot tett meg a Glenelg terület irányában. Ezt a tervezőcsoport a változatos geológiája miatt (három tereptípus találkozópontja) választotta a robot első fontosabb állomásának.
A francia tudományos online újság, a „MaxiSciences” cikke idézi a NASA „Mars Tudományos Laboratórium” (angolul Mars Science Laboratory) közleményét, amely jelentése szerint kb. három héttel ezelőtt a Mars Tudományos Laboratórium figyelmét a talajról, ill. szikla darabokról az atmoszféra elemzésére terelték és 2012. november 8-án nyilvánosságra hozták a vizsgálatok eredményeit. A talált jelek megerősítették, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott. Az elemzés szerint az atmoszféra jelenlegi összetétele térfogat %-ban kifejezve a következő:
- CO2=95,9
- Ar=2
- N2=1,9
- O2=0,14 és
- CO=0,06
Mars a fejlődése során elvesztette atmoszférája jó részét és egyes elemek könnyebb izotópjait is a nehezebbek előnyére.[36]
Sam Grotzinger, a kiküldetés irányítója egy november 21-i sajtóértekezleten kijelentette, hogy egy nagy jelentőségű felfedezésről fognak beszámolni rövidesen az American Geophysical Union (Amerikai Fizikai Egyesület) december 3-7. között San Franciscóban tartandó ülésén. Ez a beszámoló azonban minden indoklás nélkül elmaradt, aminek okát nem tudjuk.
A NASA jelentések[37] lapjai között találhatjuk a Mars talaj analízisének részletes eredményeit három forrást összehasonlítva (2012 december).
A Sol 200 anomália
A Marson töltött 200. napon a rover „dupla bites hibák”-ra vonatkozó figyelmeztető üzeneteket küldött, ami azt jelentette, hogy a flash-memória egy része meghibásodott. Kiderült az is, hogy a rover nem került éjszaka alvó állapotba, illetve a reggel esedékes feladatok egy részét nem hajtotta végre. Normál működés esetén, ha a számítógép meghibásodik, a szoftver leállítja azt, és átáll a tartalék számítógépre. Azonban ez nem történt meg.
A metán sikertelen keresése
A korábbi információkat a metán jelenlétéről a Marson 2013-ban megcáfolták a szonda mérései alapján. A metán jelenléte fontos lett volna, mert az élet lehetőségére is utalhatott volna, bár metán keletkezhet nem csak biológiai úton, hanem geológiai folyamatok során, meteorok légkörbe jutásakor, vagy UV-sugárzás hatására. A metán hiánya nem jelenti az élet lehetőségének kizárását, mivel a Földön több mikróba ismert, amik nem állítanak elő metánt. A Curiosity 2012 októberétől 2013 júniusáig hat alkalommal vett mintát a Mars légköréből és egyik esetben sem mutatott ki metánt a Tunable Laser Spectrometer nevű műszerével (=hangolható lézerspektrométer), még nyomokban sem. A mérések alapján a Mars légkörében a metán mennyisége kevesebb mint 0,0013 ppm. Ez a korábbi becsléseknek körülbelül az 1/6-a. Ismereteink szerint nincs mód arra, hogy az esetleg légkörben lévő metán gyorsan lebomoljon, ehhez legalább több száz év szükséges. A Curiosity műszerének érzékenysége alapján a Mars légkörébe kerülő metán mennyisége legfeljebb évi 10-20 tonna lehet (a Föld légkörébe körülbelül 50 milliószor ennyi metán jut).[38]
Az élethez szükséges feltételek egykori fennállásának bizonyítása
2013-ban a NASA bejelentette, hogy a rover igazolta mindazon elemek egykori jelenlétét a bolygón, amik az élet létrejöttéhez szükségesek lehettek. Ezek: nitrogén, oxigén, foszfor és szén. Ez nem jelenti azt, hogy a Marson létezett élet, csak azt, hogy ennek feltételei egykor fennálltak.[39] [40]
A robot a Mount Sharp hegyen
A NASA 2014. szeptember 17-i jelentése szerint az egyenes út meredeksége, és a robot futóművének meghibásodása okozta kis kerülővel, de két év eltelte után a Curiosity robot elérte rendeltetési helyét az 5500 méter magas Mount Sharp hegyen, a Gale kráter közepén. Odáig összesen csaknem kilenc kilométer távolságot tett meg.
A bolygó körüli keringés alatt felvett fényképeket tanulmányozva vették észre, hogy a Gale kráterben található Mount Sharp réteges felépítésű. A képek azt is mutatták, hogy egy érdekes átmenet van a Mount Sharp alsóbb rétegei és az e melletti kráterfelület között. Ez vezetett ezen rendeltetési hely megválasztásához. Így a talaj, valamint a rétegek megmintázása volt a következő feladat.[41] A talaj évezredek alatt ülepedett számos szedimentációs rétegének analízise a Mars múltjára vethet fényt.
Megtett távolság
A rover Sol 1993-ig 18,4 km távolságot tett meg a Mars felszínén.
A 2654. marsi napig (2020. január 24-ig), amit a rover a Marson töltött, 21,8 km távolságot tett meg.[42]
Jegyzetek
- ↑ Mars Science Laboratory Launch (angol nyelven). NASA. . (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- ↑ NASA's Shuttle and Rocket Launch Schedule (angol nyelven). NASA. (Hozzáférés: 2009. december 21.)
- ↑ Martin, Paul K.: NASA’S MANAGEMENT OF THE MARS SCIENCE LABORATORY PROJECT (IG-11-019). NASA OFFICE OF INSPECTOR GENERAL
- ↑ Mars Science Laboratory: Rover (angol nyelven). NASA. . (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- ↑ a b Mars Science Laboratory Launch Nuclear Safety (angol nyelven). NASA. . (Hozzáférés: 2010. november 25.)
- ↑ Egy hatodikos lány nevezte el az új Mars-járművet. HVG, 2009. május 28. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
- ↑ Sikeresen útnak indult a Marsra a Curiosity – index.hu, 2011. november 26.
- ↑ Mars Science Laboratory: Indítás
- ↑ Frey, Sándor: Leszállóhelyek a Marson, 2008. november 25. (Hozzáférés: 2008. november 25.)
- ↑ A Gale-kráterben landol majd az új marsi robot. . (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Science Objectives (angol nyelven). 2008. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Mission Results
- ↑ Heavy-duty heat shield prepares for launch to Mars (2011-05-18)
- ↑ Mars Science Laboratory (angol nyelven). YouTube-videó, 2007. május 11. (Hozzáférés: 2008. október 20.)
- ↑ Science Instruments: MastCam (angol nyelven). 2008. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Science Instruments: MAHLI (angol nyelven). 2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Science Instruments: CheMin (angol nyelven). 2008. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Science Instruments: ChemCam (angol nyelven). 2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Science Instruments: SAM (angol nyelven). 2007. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Science Instruments: RAD (angol nyelven). 2008. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Science Instruments: DAN (angol nyelven). 2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Schirber, Michael: A Divining Rod for Mars (angol nyelven). Astrobiology Magazine, 2008. november 13. (Hozzáférés: 2009. május 24.)[halott link]
- ↑ Science Instruments: REMS (angol nyelven). 2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Science Instruments: In-situ Instrumentation. angol. 2008. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 4.)
- ↑ Chang, Alicia: Future of Flagship Mars Mission Up In the Air (angol nyelven). SPACE.com, 2008. október 7. (Hozzáférés: 2008. október 8.)
- ↑ Frey, Sándor: Mars Science Laboratory: mégis 2009-ben. Űrvilág.hu, 2008. október 11. (Hozzáférés: 2008. október 12.)
- ↑ Frey, Sándor: Mars Science Laboratory: 2011-re halasztva. Űrvilág, 2008. december 5. (Hozzáférés: 2008. december 5.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Két év halasztás a legnagyobb marsjárónak. [Origo] Világűr, 2008. december 4. (Hozzáférés: 2008. december 5.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: More details on the delay of Mars Science Laboratory (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. december 4. 2010. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
- ↑ A 2007-es Mars oppozíció | Magyar Csillagászati Egyesület. mcse.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
- ↑ NASA - Multimedia - Video Gallery. nasa.gov, 2011. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
- ↑ Entry, Descent, and Landing
- ↑ Archivált másolat. 2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
- ↑ http://www.nasa.gov/multimedia/videogallery/index.html?collection_id=18895&media_id=149830861
- ↑ http://www.maxisciences.com/rover-curiosity/mars-curiosity-a-trouve-des-traces-d-039-un-ancien-ruisseau_art26804.html
- ↑ http://www.maxisciences.com/rover-curiosity/curiosity-l-039-atmosphere-martien-a-change-depuis-la-formation-de-la-planete_art27395.html
- ↑ http://www.nasa.gov/mission_pages/msl/index.html
- ↑ NASA Curiosity Rover Detects No Methane On Mars 2013-09-22
- ↑ Létezhetett élet a Marson, 2013
- ↑ Rover Finds Conditions, 2013
- ↑ http://www.maxisciences.com/rover-curiosity/mars-curiosity-a-atteint-son-ultime-destination-le-mont-sharp_art33494.html a francia cikk képeivel
- ↑ Where is Curiosity?
Forrásokszerkesztés
Magyar oldalakszerkesztés
- Horvai, Ferenc: Kiválasztották a Mars Science Laboratory műszereit. Űrvilág.hu, 2005. február 9. (Hozzáférés: 2008. október 12.)
- ↑ Létezhetett élet a Marson, 2013: Létezhetett élet a Marson – index.hu, 2013. március 12.
Külföldi oldalakszerkesztés
- A Mars Science Laboratory hivatalos lapja a NASA weboldalán
- A NASA animációs filmje a robot tervezett működéséről
- A Curiosity építését időnként élőben közvetítő webkamera
- ↑ Rover Finds Conditions, 2013: NASA Rover Finds Conditions Once Suited for Ancient Life on Mars – A NASA bejelentése az élethez szükséges elemek megtalálásáról, jpl.nasa.gov, 2013. március 12. (angol)
- Rob Manning, William L. Simon: Mars Rover Curiosity - An Inside Account from Curiosity's Chief Engineer, 2014, Smithsonian Books, Washington DC, ISBN 978-1-58834-474-8
További információkszerkesztés
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.