A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Mars Reconnaissance Orbiter | |
Az MRO a Mars mellett | |
Ország | Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Lockheed Martin |
Küldetés típusa | Orbiter |
Összköltség | 720 millió USD |
NSSDC ID | 2005-029A |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 2005. augusztus 12. |
Indítás helye | SLC–41 |
Hordozórakéta | Atlas V–401 |
Pályára állás | 2006. március 10. |
Meghosszabbítás | 2010. december[1] |
Az űrszonda | |
Tömeg | 2180 kg (hajtóanyaggal) |
Energiaellátás | 2000 w |
Pálya | Mars körüli |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Reconnaissance Orbiter témájú médiaállományokat. |
Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (rövidítve: MRO, magyarul: Marsi Felderítő Orbiter) űrszonda fő feladata nagy felbontású képek készítése a Mars felszínéről és leszállásra alkalmas helyek keresése későbbi leszállóegységek számára.
Küldetés
Két egymást követő, 24 órás halasztás után a Mars Reconnaissance Orbiter 2005. augusztus 12-én indult Atlas V rakétával Cape Canaveralból.[2]
2006. március 10-én állt pályára a Mars körül. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült.[3]
Levegőfékezéssel alakította ki a végleges pályáját. 2006. augusztus 30-án begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent.[4]
2009. február 23-án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a kozmikus sugárzás egy nagy energiájú részecskéje, amely hibás mérést eredményezett.[5] A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni.[6][7]
A küldetés tudományos szakasza 2008 novemberéig tart, ezt először 2010-ig hosszabbították meg.
2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.[8]
Az űrszonda
Az MRO űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoriumában (Sugárfizikai Laboratórium) fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 hajtóműből áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű antenna áll rendelkezésre. Két napelemtábla 1000 W energiát biztosít, amelyet két akkumulátor tárol. A fedélzeti számítógép RAD750 (133 MHz, 32 bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 GB adat tárolására képes.
Tudományos műszerek
- High Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE): kamera, nagy felbontású képeket készít.
- Context Imager (CTX): kamera, kisebb felbontású képek készítése a HiRISE képeinek környezetéről.
- Mars Color Imager (MARCI): színes képalkotó berendezés, színes képek készítése és az időjárás vizsgálata.
- Compact Reconnaissance Imaging Spectrometers for Mars (CRISM) : optikai/infravörös spektrométer, a felszín ásványtani térképezését végzi.
- Mars Climate Sounder (MCS): infravörös radiométer, méri a légkör különböző tulajdonságait (hőmérséklet, nyomás stb.).
- Shallow Subsurface Radar (SHARAD): radar, a Mars poláris sapkáinak szerkezetét határozza meg.
- Gravity Field Investigation Package: a gravitációs tér változásait méri.
- Atmospheric Structure Investigation Accelerometers: légsűrűség mérésére használható akcelerométerek.
Jegyzetek
- ↑ Frey, Sándor: MRO: az első két év vége. Űrvilág.hu, 2008. december 12. (Hozzáférés: 2008. december 12.)
- ↑ MRO – új keringőegység halad a Mars felé Archiválva 2007. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mars Society, 2005. augusztus 22.
- ↑ Mars körüli pályán az MRO, Űrvilág, 2006. március 11.
- ↑ Az MRO elérte végleges pályáját, Űrvilág, 2006. szeptember 2.
- ↑ Frey, Sándor: Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-szonda. Űrvilág.hu, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
- ↑ http://spaceflightnow.com/news/n0903/04mro/ MRO resumes normal science operations around Mars NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: March 4, 2009
- ↑ Kereszturi, Ákos: Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda. [Origo] Világűr, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ Prolific Mars Orbiter Completes 50,000 Orbits Archiválva 2017. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben nasa.gov
További információk
Magyar oldalak
Külföldi oldalak
Lásd még
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.