A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. november 26. |
Juno | |
A Juno űrszonda a Jupiter mellett (fantáziarajz) | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Tudományos vezető | Dr. Scott Bolton |
Gyártó | Lockheed Martin Space |
Küldetés típusa | Orbiter |
Összköltség | 700 millió USD |
NSSDC ID | [1] JUNO[1] |
Küldetés | |
Célégitest | Jupiter |
Indítás dátuma | 2011. augusztus 5. |
Indítás helye | SLC–41 |
Hordozórakéta | Atlas V–551 |
Megérkezés | 2016. július 4.[2] |
Küldetés vége | 2025 szeptember[3] |
Az űrszonda | |
Tömeg | 3625 kg[4] |
Energiaellátás | 435 watt, 3 darab napelemből[4] |
Pálya | Jupiter körüli poláris pálya, 5000 km magasság |
Periódus | 14 nap |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Juno témájú médiaállományokat. |
A Juno amerikai űrszonda a New Frontiers program második küldetése, melyet 2011-ben indítottak a Jupiter felé. A küldetés költsége 700 millió USD. Eredetileg a JIMO szondát indították volna a Jupiter környezetének vizsgálatára, de a nagy költségek miatt törölték ezt a programot. A Juno poláris pályáról vizsgálja a Jupiter mágneses terét, a bolygó magját és légkörét. Ez az első olyan űrszonda a Jupiterhez, amelynek energiaellátását napelemekkel biztosítják.
Küldetés
A Juno indítására 2011. augusztus 5-én került sor Atlas V hordozórakétával. Indítása időben veszélyesen közel volt a Curiosity űrszondáéhoz, két Atlas V rakétaindítás között legalább 60 napnak kell eltelnie, ennél gyorsabban a jelenlegi létszámmal nem tudnak felkészülni a következő indításra. 2011. augusztus 26-án a kamerát célzó ellenőrzés során 9,5 millió km távolságról lefényképezte a Föld-Hold párost.[5] 2013. október 9-én 558 kilométerre közelítette meg a Földet Dél-Afrika fölött. Nem sokkal az elrepülést követően az Európai Űrügynökség 15 méteres perthi antennája fogta jelzését, mely azt mutatta, hogy automata biztonsági módba állt. A Juno a kutatók szerint az elvártnak megfelelően működött a biztonsági módba lépés folyamán.[6]
Öt évig tartó útja során a szonda 2013-ban egy gravitációs hintamanőver során egyszer repült el a Föld mellett.
2,8 milliárd kilométeres repülés után 2016. július 4-én érkezett meg a Jupiterhez, ahol 35 perces fékezés után (amihez a hajtóművét használta) bolygó körüli pályára állt.[7] A bolygó körül a Galileo űrszondáénál lényegesen alacsonyabb, 4100 km-es, 53 napos periódusú poláris pályára állt levegőfékezéssel.
2016. október 18-án a szonda automatikusan biztonságos üzemmódra váltott. A berendezés adatgyűjtést nem végzett egy ideig, de a földi központtal ez alatt is tartotta a kapcsolatot.[8]
Eredetileg úgy tervezték, hogy a keringési periódust csökkentik 14 napra (és ezzel a pálya magasságát), de ezt elvetették, mert két hélium-szelep miatt a fékezés ilyen eredménnyel nem hajtható végre, mivel azoknak több percig tart a kinyitása, a főhajtóművet viszont csak pár másodpercig kellene üzemeltetni. A magasabb pálya egyik előnye, hogy a szonda rövidebb ideig tartózkodik a Jupiter erős sugárzási övezetében, ami károsítja a berendezéseit. Tudományos előny, hogy a Juno tanulmányozhatja a Jupiter magnetoszféráját, illetve annak távolabbi területét, a „csóváját”, és a magnetopauzát is. Ezek nem szerepeltek az eredeti kutatási tervben. A Juno ezzel a módosítással 2018 júliusáig működtethető marad pénzügyi szempontból is, ez az idő 12 keringésre elég. A 2017 februárjáig elemzett mérések azt mutatják, hogy a Jupiter mágneses tere és aurórája erősebb, mint korábban gondolták.[9]
Tervezett élettartama a bolygó körül 32 keringés (körülbelül két év) volt, mielőtt a légkörbe irányítva megsemmisült volna.[4][10] Később azonban a küldetést meghosszabbították 2025 szeptemberéig.[3]
Tudományos célok
- A Jupiter atmoszférájában található víz mennyiségének pontos meghatározása. Így eldönthető, hogy melyik bolygóképződési teória helytálló.
- Az atmoszféra összetételének felderítése, hőmérsékletének megállapítása, a felhőmozgások feltérképezése
- A bolygó mágneses terének mérése, hogy a belső szerkezetét "feltárhassuk"
- A magnetoszféra részletes vizsgálata a sarkoknál, sarki fények figyelése, és az atmoszférára gyakorolt hatásuk felderítése
Felépítés
Napelemek
A Galileo űrszondával ellentétben a Juno napelemtáblákat használ radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG) helyett. Ennek oka a továbbfejlesztett és hatékony napelem-technológia. Az RTG-k korlátozták volna az élettartamát. A Juno az első szonda, melyet napelemes energiaellátással a Naprendszer külső részére küldenek. A három napelemből összesen 435 wattnyi energiát nyerhet Jupiter körüli pályán.[4]
Műszerei
- Microwave Radiometer (MWR)[11]
- Jovian Infrared Auroral Mapper (JIRAM)[12] (Az Olasz Űrügynökség hozzájárulása a projekthez.)[13]
- Fluxgate Magnetometer (FGM)
- Advanced Stellar Compass (ASC)
- Jovian Auroral Distribution Experiment (JADE)
- Jovian Energetic Particle Detector Instrument (JEDI)
- Radio and Plasma Wave Sensor (WAVES)
- Ultraviolet Imaging Spectrograph (UVS)
- JunoCam[14]
A műhold védelme
Mivel a Juno űrszonda keringési pályája alacsonyabb elődjénél, erősebb védelmet igényelnek az érzékeny elektronikus műszerei a nagy erejű töltött részecskékkel és a Jupiter erős mágneses terével szemben. Erre a célra a jól árnyékoló ólom helyett a jobb mechanikai tűrésű titánt választották (hogy biztosan elviselje a kilövés rázkódásait). Összesen 200 kg titánt használtak fel. Bizonyos elektromos berendezéseket volfrámból készítettek, és olyan is akad, amelynek van saját sugárvédelmi "doboza".[15]
Nevének eredete
Juno neve a római mitológiából származik. Jupiter főisten felhőkbe burkolózik, hogy azok elrejtsék a csínytevéseit, azonban Juno istennő, a felesége képes rá, hogy átlásson a felhőkön és felfedje Jupiter igazi természetét.[16]
Galilei-lemez és Lego minifigurák
Galileo Galilei tiszteletére a Juno egy lemezt visz magával, melyet az Olasz Űrügynökség (Italian Space Agency ) ajánlott fel. A 7,1×5,1 centiméteres, 6 gramm tömegű alumínium lemez Galilei önarcképét ábrázolja, és a tudós kézírásos feljegyzését 1610-ből, amikor felfedezte a Jupiter négy holdját, melyeket később Galilei-holdaknak neveztek.[17]
Az űrszonda három LEGO minifigurát is szállít, melyek Galileit, Jupiter római istent és feleségét, Junót ábrázolják. Jupiter figurája villámokat tart a kezében, Juno pedig nagyítóüveget, az igazság keresésének jelképét. Galilei a teleszkópját vitte magával az útra.[18] A szokásos műanyag helyett ezek a figurák alumíniumból készültek, hogy elviseljék az űrutazás extrém körülményeit.[19]
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
- NASA Selects New Frontiers Concept Study: Juno Mission to Jupiter Archiválva 2011. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The Juno Mission to Jupiter
- Juno Website
- Frey, Sándor: Juno a Jupiterhez. Űrvilág.hu, 2008. november 26. (Hozzáférés: 2008. november 26.)
- Juno Armored Up to Go to Jupiter Archiválva 2021. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
- ↑ Juno (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
- ↑ Juno website. NASA. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
- ↑ a b Mission Name: Juno. NASA's Planetary Data System, 2020. július 1. . (Hozzáférés: 2021. január 9.) Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
- ↑ a b c d Juno Mission to Jupiter. NASA. . (Hozzáférés: 2010. november 13.)
- ↑ A Jupiter-szonda lencsevégre kapta a Föld-Hold párost. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 31.)
- ↑ Ismét megfelelően működik a Jupiter-szonda. . (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- ↑ Success: NASA’s Juno probe enters orbit around Jupiter. Washington Post. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
- ↑ Leálltak a Jupiter körül keringő űrszonda berendezései (magyar nyelven). atv.hu, 2016. október 20. (Hozzáférés: 2016. október 20.)
- ↑ NASA's Juno to Remain in Current Orbit at Jupiter, 2017-02-17
- ↑ Clark, Stephen: Juno probe on target for 2011 departure to Jupiter (angol nyelven). Spaceflight Now, 2009. szeptember 24. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- ↑ Microwave Radiometer (angol nyelven). NASA. . (Hozzáférés: 2009. július 25.)
- ↑ The Jupiter InfraRed Auroral Mapper (angol nyelven). NASA. . (Hozzáférés: 2009. július 25.)
- ↑ Juno. ASI. (Hozzáférés: 2010. november 13.)
- ↑ JunoCam (angol nyelven). NASA. . (Hozzáférés: 2009. július 25.)
- ↑ Juno Armored Up to Go to Jupiter. NASA. . (Hozzáférés: 2010. november 13.)
- ↑ Witness Juno's Arrival at Jupiter Live from JPL 2016-05-06
- ↑ Juno Jupiter Mission to Carry Plaque Dedicated to Galileo. NASA, 2011. augusztus 3. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 5.)
- ↑ Juno Spacecraft to Carry Three Lego minifigures to Jupiter Orbit. NASA, 2011. augusztus 3. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 5.)
- ↑ Peter Pachal. „Jupiter Probe Successfully Launches With Lego On Board”, PC Magazine, 2011. augusztus 5.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.