A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból[1]) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében.[2] A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban,[3] Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben.[4] Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur für Naturforscher und Aerzte”[4]) már címével jelzi a mai értelmét.
A modern biológia különböző szakterületekből áll, melyek lényegét az alábbi öt axióma foglalja össze:
- A sejtek az élet alapvető egységei.
- Az öröklődés alapvető egységei a gének.
- Az új fajok és öröklött jellemzőik az evolúció eredményei.
- Egy szervezet úgy szabályozza belső környezetét, hogy fenntartsa stabil és állandó állapotát.
- Élő szervezetek energiát fogyasztanak és alakítanak át.
Története
Áttekintés
A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis[5], probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis[5] néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.).[6] A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia vagy idiobiológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai.[6] Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.
Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:
- az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.
- a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.
- több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.
- a genetika foglalkozik az öröklődéssel az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.
- a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.
- a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.
- az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.
- az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia illetve az ökológia.
Híres biológusok
- Hippokratész (Kr. e. 460? – Kr. e. 375?)
- Theophrasztosz (Kr. e. 371 – Kr. e. 287)
- Caius Plinius Secundus (23 – 79)
- Galénosz (129 – 201)
- Albertus Magnus (1193 – 1280)
- Andreas Vesalius (1514 – 1564)
- Conrad Gessner (1516 – 1565)
- William Harvey (1578 – 1657)
- Carl von Linné (1707 – 1778)
- Georges-Louis Leclerc de Buffon (1707 – 1788)
- Jean-Baptiste Lamarck (1744 – 1829)
- Georges Cuvier (1769 – 1832)
- Alexander von Humboldt (1769 – 1859)
- Richard Owen (1804 – 1892)
- Charles Darwin (1809 – 1882)
- Gregor Mendel (1822 – 1884)
- Louis Pasteur (1822 – 1895)
- Thomas Henry Huxley (1825 – 1895)
- Ernst Haeckel (1834 – 1919)
- Ivan Petrovics Pavlov (1849 – 1936)
- Szent-Györgyi Albert (1893 – 1986)
- Linus Pauling (1901 – 1994)
- Konrad Lorenz (1903 – 1989)
- Francis Crick (1916 – 2004)
- David Attenborough (1926 –)
- Czeizel Endre (1935 – 2015)
- James D. Watson (1928 –)
- Lynn Margulis (1938 - 2011)
- Richard Dawkins (1941 –)
A biológia főbb ágazatai
Azokat a tudományágakat, amelyek az élő természettel foglalkoznak, biológiai tudományoknak nevezzük. Az általános biológia az élő természet fejlődéstörvényeit foglalja össze.
- Aerobiológia
- Anatómia (bonctan)
- Asztrobiológia vagy exobiológia
- Állattan (Zoológia)
- Entomológia (rovartan)
- Biofizika
- Biogeográfia (életföldrajz)
- Bioinformatika
- Biokémia
- Biomatematika
- Bionika
- Biotechnológia
- Elméleti biológia
- Embertan (Antropológia)
- Etológia (viselkedésbiológia)
- Evolúcióbiológia
- Élettan (Fiziológia)
- Fejlődésbiológia
- Egyedfejlődéstan
- Embriológia
- Törzsfejlődéstan (filogenetika)
- Genetika (örökléstan)
- Hidrobiológia
- Limnológia (édesvizek biológiája)
- Idegtudományok (neurológia, neurobiológia)
- Immunológia
- Individuális vagy idiobiológia
- Járványtan (Epidemiológia)
- Mikológia (Gombatan)
- Mikrobiológia
- Molekuláris biológia
- Morfológia (alaktan)
- Növénytan (Botanika)
- Növénykórtan (fitopatológia)
- Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik)
- Onkológia (a rákkal foglalkozik)
- Őslénytan (Paleontológia)
- Populációbiológia
- Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika)
- Sejtbiológia (Citológia)
- Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia)
- Származástan
- Szociobiológia
- Szociálpatológia (a társadalmi viselkedési szabályokkal való beteges szembenállást vizsgáló tudományág.)
- Szövettan (hisztológia)
- Szupraindividuális vagy szünbiológia
- Biotika, florisztika, faunisztika
- Cönológia (társulástan)
- Szünfenobiológia
- Ökológia
- Természetvédelmi biológia (konzervációbiológia)
- Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik)
- stb.
További információk
- Biological Journals
- Ecology WWW page
- BiologyBrowser
- CABI Archiválva 2007. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Applied Ecology and Environmental Research
- Biológiai idézetek
Kapcsolódó szócikkek
Galéria
Jegyzetek
- ↑ Erich Meyer, Karl Zimmerman: Lebenskunde. Lehrbuch der Biologie für Höhere Schulen. Erfurt, Kurt Stenger, 1939 ff.
- ↑ Michael Christoph Hanow: Philosophiae naturalis sive physicae dogmaticae: Geologia, biologia, phytologia generalis et dendrologia. 1766.
- ↑ Thomas Junker: Geschichte der Biologie. München, C. H. Beck Verlag, 2004. ISBN 978-3-406-50834-9
- ↑ a b Lorande Loss Woodruff: History of Biology, The Scientific Monthly, 1921, 3. szám, 253-281.
- ↑ a b Christian Friedrich Harless: Grundzüge der allgemeinen Krankheitslehre: mit den Elementen der allgemeinen Biologie und der Physiologie des Menschen insbesondere. Leipzig, Weidmannsche Buchhandlung Verlag, 1817.
- ↑ a b Szacsky Mihály: Az orvostudomány, PALATINUS Élettudományi sorozat, 2006.
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.