Ez a szócikk az 1935. évről szól. Az 1935-ös számról szóló cikket lásd itt: 1935 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek

Évek: 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940

Események

Határozott dátumú események

• január 6. – Imrédy Béla távozik a pénzügyi tárca éléről, helyét Fabinyi Tihamér veszi át, mint kereskedelemügyi miniszter.^[1]
• január 9. – Darányi Kálmán váltja Kállay Miklóst a földművelésügyi tárca élén.^[1]
• január 24. – Dimitrije Ljotić vezetésével Zbor (Združena borbena organizacija rada) elnevezéssel fasiszta párt alakul Szerbiában.^[2]
• március 1. – A Saar-vidék népszavazás útján csatlakozik Németországhoz
• március 2. – Horthy Miklós kormányzó fogadja Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki benyújtja lemondását. (A kormányzó ismét Gömböst bízza meg az új kormány megalakításával, és kezébe adja a házfeloszlató legfelsőbb kéziratot, egyben elfogadja az új kormánylistát is.)^[3]
• március 4. – Gömbös Gyula átalakítja kormányát.^[3] (A kabinét korábbi összetételéhez képest csak két miniszteri poszton történik változás, a kereskedelemügyi és a belügyi tárca élén, Bornemisza Géza és Kozma Miklós személyében.)^[1]
• március 16. – Németországban bevezetik az általános hadkötelezettséget, Hitler felmondja a versailles-i békeszerződés katonai cikkelyeit.
• március 23. – Csehszlovákia és Szovjetunió fizetési és kereskedelmi megállapodást ír alá.^[4]
• március 24. – A népligeti Lengyel sétányon felavatják a Lengyel Légionisták emlékművét, Pankotai Farkas Béla szobrát.
• április 4. – Angol-francia külügyminiszteri megbeszélések Prágában a német háborús előkészületekről.^[4]
• április 23. – Lengyelországban elfogadják a demokratikus márciusi alkotmányt felváltó, új, ún. áprilisi alkotmányt. (Ez korlátozza a nemzetgyűlés és a szenátus szerepét, növeli a köztársasági elnök hatalmát, aki ezentúl tetteiért egyedül „Isten és a történelem előtt” felelős. Piłsudski hatalma a hadsereg erején nyugszik.)^[5]
• április 30. – A szudétanémet front nevet változtat, új neve Szudétanémet Párt (Sudetendeutsche Partei – SdP).^[4]
• május 5.
  • Franciaország és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.
  • Aláírják a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződést. (A kölcsönös segítség kötelezettsége akkor lép életbe, ha a támadás áldozatának Franciaország is segítségére siet.)^[4]
  • Jugoszláv parlamenti választások, amely a kormánypárt győzelmével zárul.^[2]
• május 12. – A Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának 300. évfordulóját ünnepli.
  

  Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás bevonulása a Pázmány Péter Tudományegyetem tercenáriumi ünnepségén
• május 12. – Józef Piłsudski halála. (Utóda a hadsereg élén és gyakorlatilag az állam irányításában Eduard Rydz-Smigły tábornok, majd marsall.)^[5]
• május 19. – A csehszlovákiai parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot a Szudétanémet Párt szerzi meg (15,2%). A cseh pártok közül az agrárpárt a szavazatok 14,3%-át, a szociáldemokraták 12,6%-ot, a kommunisták 10,3%-ot szereznek. A magyar pártok kilenc mandátumhoz jutnak.^[4]
• június 4. – Csehszlovákiában az agrárpárti Jan Malypetr alakít újra kormányt.^[4]
• június 24. – Jugoszláviában az uralmi külsőségeiben Mussolinihez igazodó Milan Stojadinović alakít kormányt.^[2]
• június 28. – A német törvényhozás elfogadja a birodalmi büntető törvénykönyv büntetőtörvény-kiegészítését, amely szeptember 1-jén lép életbe. (A kiegészítés alapvetően a férfiak közötti fajtalanságra helyezi a hangsúlyt.)^[6]
• július 25. – Jugoszláv konkordátum a Vatikánnal.^[2]
• augusztus 1. – A Kereskedelemügyi Minisztérium átalakításával létrejön a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium, valamint az Iparügyi Minisztérium. (Az iparügyi tárca élére a korábbi kereskedelemügyi miniszter, Bornemisza Géza került, azonban a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca vezetésével is őt bízta meg Gömbös szeptember 2-áig, ideiglenesen.)^[7][8]
• szeptember 2. – Winchkler István kerül a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca élére. (A minisztériumot Bornemisza Géza irányította mint iparügyi miniszter, ideiglenesen.)^[7]
• szeptember 8. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon a választásra jogosultak mindössze 46,5%-a vesz részt, sőt, a szavazatok egynegyede érvénytelen. (A győzelmet a Kormányt Támogató Pártonkívüliek Blokkja szerzi meg, mely a választások után feloszlik.)^[5]
• szeptember 15. – A német parlament megszavazza az ún. „nürnbergi faji törvényeket”. (A német vér és a német becsület védelméért hozott törvény megtiltja a házasságkötést és a házasságon kívüli nemi kapcsolatot zsidók és nem zsidók között; míg az állampolgársági törvény kimondja, hogy csak német vagy rokon vérből származók lehetnek teljes jogú birodalmi állampolgár.)^[9]
• október 3. – Olaszország megtámadja Etiópiát.
• november 5. – Milan Hodža vezetésével új csehszlovák kormány alakul.^[10]
• november 14. – Németországban törvényben mondják ki, miszerint zsidó származású az, aki legalább három, tisztán zsidó nagyszülőtől származik; „keverék” pedig az, aki legalább két, tisztán zsidó nagyszülőtől származik és a törvény kibocsátásakor zsidó vallásközösséghez tartozott vagy zsidóval házasságban élt. (Így megalkották az „árja”, a „tiszta zsidó”, az „1.fokú keverék” és a „2.fokú keverék” kategóriákat.)^[9]
• november 18. – Az árvízvédelmi telefonok újbóli összekötéséről, újabb vonalak építéséről köt egyezményt Magyarország és Románia.^[11]
• december 8. – Nagy-Britannia a Földközi-tengerrel határos országoknak egy jegyzéket küld, amely nem provokált támadás esetén kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségeket tartalmaz. (Az egyértelműen olaszellenes lépés kedvező visszhangra talált Törökországban, Görögországban és Jugoszláviában.)^[12]
• december 14. – Tomáš Masaryk bejelenti lemondási szándékát és saját utódaként Edvard Benešt jelöli meg. (A bejelentést követően hivatalosan is lemond.)^[10]
• december 18. – A csehszlovák nemzetgyűlésben – 340 szavazattal – Edvard Benešt választják köztársasági elnökké. (A magyar képviselők egy kivétellel szintén rászavaznak.)^[10]
• december 31. – Németországban az állami hivatalokból eltávolítják a zsidó származásúakat.^[13]

Határozatlan dátumú események

• Megalakul francia matematikusokból a Bourbaki-csoport.
• Megindul a közlekedés Moszkva első metróvonalán.

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1935-ben

1935 a tudományban

• május 13. – Carl C. Magee szabadalmaztatja az első parkolóórát.^[14]

1935 a légi közlekedésben

1935 a vasúti közlekedésben

1935 a filmművészetben

1935 az irodalomban

• Radnóti Miklós – Újhold
• Weöres Sándor: A kő és az ember (II. kötete)
• Juhász Gyula: Fiatalok, még itt vagyok c. kötete (szegedi barátai adták ki)

1935 a zenében

• április 8. – 5. vonósnégyes (Bartók) premierje

1935 a jogalkotásban

1935 a sportban

• Az Újpest nyeri az NB1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe.

Születések

• január 7. – Valerij Nyikolajevics Kubaszov szovjet űrhajós († 2014)
• január 8. – Elvis Presley amerikai énekes († 1977)
• január 12. – Claudio Undari olasz (szicíliai) színész († 2008)
• január 13. – Medgyesi Mária Jászai Mari-díjas magyar színésznő, rendező
• január 20. – Balassa Sándor Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a nemzet művésze († 2021)
• január 27. – Chochol Károly magyar fotográfus, fotóriporter
• január 29. – Juhász-Nagy Pál magyar ökológus († 1993)
• január 31. – Óe Kenzaburó japán író, irodalmi Nobel-díjas
• február 17. – Jan Bouzek cseh régészprofesszor, ókortörténész († 2020)
• március 20. – Kévés György magyar építész
• március 23. – Kun Szilárd olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok magyar sportlövő († 1987)
• április 3. – Czeizel Endre magyar orvos-genetikus († 2015)
• április 3. – Melocco Miklós Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze
• április 15. – Venetianer Pál magyar biológus, az MTA tagja
• április 21. – Charles Grodin amerikai színész († 2021)
• április 27. – Őze Lajos Kossuth-díjas magyar színművész († 1984)
• május 2. – B. Nagy Pál olimpiai bajnok magyar vívó
• május 5. – Megyeri Lajos, magyar zeneszerző, zenepedagógus, karmester
• május 9. – Bertha Bulcsu magyar író, költő († 1997)
• május 16. – Ember Judit Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, kiváló művész († 2007)
• május 21. – Karátson Gábor festő, író, műfordító († 2015)
• június 6. – Alföldy Géza magyar ókortörténész, az MTA külső tagja († 2011)
• június 21. – Almási Ágnes világbajnok asztaliteniszező († 2020)
• június 23. – Sári József zeneszerző
• június 23. – Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, a nemzet sportolója († 2020)
• július 1. – David Prowse, angol színész († 2020)
• július 11. – Vadim Petrovics Hetyman, ukrán közgazdász, bankár és politikus, 1992–1993 között az Ukrán Nemzeti Bank elnöke († 1998)
• július 29. – Montágh Imre logopédus, tanár († 1986)
• július 31. – Antal Imre magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista († 2008)
• augusztus 3. – Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnok magyar öttusázó
• augusztus 12. – John Cazale amerikai színész († 1978)
• augusztus 15. – Jim Dale angol színész, zeneszerző
• augusztus 17. – Szőke Katalin kétszeres olimpiai bajnok magyar úszó († 2017)
• augusztus 18. – Baráth Lajos magyar író († 2006)
• augusztus 18. – Papp Lajos Németországban élő magyar zeneszerző († 2019)
• augusztus 21. – Dégi István színész († 1992)
• augusztus 29. – Garai László kutató pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora († 2019)
• augusztus 30. – Vissy Károly magyar meteorológus († 2011)
• szeptember 1. – Ozava Szeidzsi japán karmester
• szeptember 11. – German Sztyepanovics Tyitov orosz űrhajós, a légierő vezérezredese († 2000)
• szeptember 20. – Aradszky László magyar táncdalénekes († 2017)
• szeptember 21. – Vekerdy Tamás magyar pszichológus, tanár († 2019)
• szeptember 29. – Jerry Lee Lewis amerikai énekes, zongorista, dalszövegíró, zeneszerző († 2022)
• október 2. – Paul Goma román író († 2020)
• október 8. – Kasztori Rudolf szerbiai magyar agrármérnök, növényfiziológus, az MTA tagja
• október 9. – Melihate Ajeti koszovói színésznő († 2005)
• október 12. – Luciano Pavarotti olasz operaénekes († 2007)
• október 25. – Komlós Péter, kétszeres Kossuth-díjas magyar hegedűművész († 2017)
• október 30. – Kristóf Ágota Kossuth-díjas magyar író († 2011)
• november 8. – Alain Delon francia színész
• november 11. – Bibi Andersson svéd színésznő († 2019)
• november 14. – Huszejn jordán király († 1999)
• november 14. – Kampis Miklós Kossuth-díjas magyar építész, a nemzet művésze († 2020)
• november 15. – Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok magyar vívó
• november 17. – Toni Sailer osztrák síbajnok, olimpiai bajnok, színész, slágerénekes († 2009)
• november 17. – Kertész Alíz olimpiai bajnok magyar tornász, edző
• november 20. – Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész († 2011)
• november 23. – Törőcsik Mari háromszoros Kossuth-díjas magyar színművésznő, a nemzet színésze és a nemzet művésze († 2021)
• november 23. – Fejes László magyar Balázs Béla-díjas fotóriporter, fotóművész († 1985)
• november 23. – Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971)
• november 24. – Gyurkó Henrik Jászai Mari-díjas magyar színész, bábjátékos
• december 1. – Woody Allen amerikai filmrendező
• december 2. – Turi-Kovács Béla ügyvéd, politikus, volt miniszter
• december 2. – Nicolae Labiș román költő († 1956)
• december 6. – Bertók László Kossuth-díjas magyar író, költő († 2020)
• december 19. – Ranschburg Jenő magyar pszichológus († 2011)

Halálozások

• január 14. – Gubányi Károly vasútmérnök, utazó, író (* 1867)
• február 19. – Csárics József, a Vendvidéken élő horvát plébános, aki részt vett a Szlovenszka krajina létrehozására tett tervezet létrehozásában (* 1866)
• március 16. – Aaron Nimzowitsch, orosz sakk-nagymester (* 1886)
• április 5. – Vecsey Ferenc, hegedűművész (* 1893)
• április 14. – Emmy Noether, német matematikusnő, a modern algebra egyik megalapozója (* 1882)
• május 12. – Józef Piłsudski lengyel tábornagy, a második Lengyel Köztársaság első államfője (* 1867)
• május 19. – Ecsedi István magyar etnográfus, múzeum igazgató (* 1885)
• július 1. – Arthur Arz von Straussenburg, erdélyi szász származású magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes (* 1857)
• július 12. – Alfred Dreyfus, francia katonatiszt, akit a Dreyfus-ügy tett híressé (* 1859)
• szeptember 19. – Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij, orosz rakétatudós, pedagógus, író (* 1857)
• szeptember 26. – Persa Iván katolikus pap és író (* 1861)
• szeptember 28. – W.K. Dickson, amerikai feltaláló, filmrendező (* 1860)
• november 25. – V. Ijaszu etióp császár, II. Menelik etióp császár unokája (* 1897)
• november 30. – Fernando Pessoa, portugál költő (* 1888)
• december 25. – Paul Bourget, francia író, kritikus (* 1852)
• december 30. – Tomcsányi János magyar műfordító, publicista, tanár (* 1873)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992) 
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1935 témájú médiaállományokat.