A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (angolul Anti-Counterfeiting Trade Agreement, röviden ACTA) egy nemzetközi megállapodás, amely hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy az interneten terjedő kalóztartalmakkal szemben a hatékony fellépést tudjanak megvalósítani. Az ACTA hasonló az Interpol-hoz, amely a különböző országok közti, a határokon átívelő nyomozást segítő rendőrségi együttműködés, de amíg az Interpol nem sérti a tagországok polgárainak jogait és nem figyelik meg az összes állampolgár hétköznapi tevékenységeit, az ACTA más természetű. Bár az ACTA-t aláíró tagországoknak jóformán nem is kell módosítaniuk a meglévő törvényeiket, például Magyarországnak sem kell, az ACTA mégis roppant aggályos jelenség. Az ACTA nevében az internetezők adatforgalmát monitoroztathatják, az illegális tartalmakért pedig bárkit a törvény elé citálhatnak, miközben megítélés kérdése, hogy mekkora szigorral tekintik, mi az, hogy illegális tartalom, illetve, hogy mi minden esik ebbe a kategóriába bele. Az új rendszer révén az internet az állami hatóságok ellenőrzése alá kerül.
Az ACTA a hétköznapokban
Hivatalosan az ACTA a hamisított és kalóztermékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége közben kialakult „legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza.
Az ACTA azt jelentheti, hogy bárkinek az internetes adatforgalmát monitorozhatják, és ha a különböző tartalomfelismerő szoftverek segítségével (amilyeneket a YouTube is működtet a jogvédett tartalmak felismeréséhez) jogvédett tartalmakat azonosítanak be, akkor megindulhat a szankció az illető internetes tartalomszolgáltatóval, illetve az illető internetezővel szemben.
Az illegális tartalmak az egyezmény szerint
Az egyezmény általában hamisított tartalmakról beszél, ez is elősegíti, hogy az illetékes hatóságok szabadon értelmezzék, mi az, amit illegálisnak találnak. Ha szerzői jogokat sértő tartalmakról beszélünk, akkor illegálisnak minősül az is, ha valaki másnak a fotóját lementi a gépére, hiszen nem az övé. Ha egy olyan videót ment le valaki, vagy publikál, oszt meg másokkal, ami nem az övé, az is illegális. Ha egy filmet tölt le valaki, illegális. Ha egy mp3-as fájlban átküld valaki egy zenét egy barátjának, illegális. Ha nem vásárolta meg a zene felhasználói jogát, akkor duplán.
Aggályok a szerződéssel kapcsolatban
Az ACTA az első globális hatósági ellenőrzési rendszer, amely kiterjed az internetezők adatforgalmának monitorozására. Az egyezményt Lengyelország kivételével titokban írták alá a tagállamok. Lengyelországban tüntetés tört ki a bejelentés hatására. Általában elmondható, hogy az ACTA egy homályosan és lazán megfogalmazott rendelkezés-komplexum, amely roppant tág teret ad a hatóságoknak azon a téren, hogy megítéljék, mi az, amit törvénybe ütközőnek találnak, azon a téren is, hogy mi kell, legyen a megfelelő szankció, miközben a felhasználóknak, az állampolgároknak nem garantálják a már meglévő elemi jogaikat sem.
Pozitívumai
Az ACTA első tervezetében még szerepelt az, hogy a három csapás elvének érvényesítése révén, akit harmadszor vádolnak meg vétséggel a törvények ellen az interneten, azt a felhasználót, tartalomszolgáltatót „lekapcsolhatják”, kitilthatják az internetről. Az ACTA aláírásakor megnyugtatóan hatott a hír, hogy „nem fogják lekapcsolni az internetezőket” (bár azt, hogy pénzbírságot és börtönbüntetést kiszabhatnak rájuk, továbbra is fontos figyelembe venni).
Története
Az ACTA-ról szóló tárgyalások 2006-ban kezdődtek.[1] A hivatalos előterjesztő Japán A részvevők: a WTO egyes részes államai, az Európai Unió (EU) és tagállamai, továbbá Ausztrália, Kanada, Japán, a Dél-Korea, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok. A megállapodás szövegét tizenegy tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették. A megállapodás 2011. március 31-e óta áll nyitva aláírásra, elsőként 2011. október 1-jén Japán (az előterjesztő), Ausztrália, Kanada, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA írta alá.
Az EU és tagállamai, köztük a Magyarország is, 2012. január 26-án írták alá a megállapodást Tokióban. Magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök 5/2012. (I. 20.) határozatában, bármiféle előzetes társadalmi vita nélkül rendelte el a szerződés aláírását, de előbb még az országgyűlésnek is el kellett volna fogadnia a csatlakozásról szóló törvényt.
Németország, Hollandia, Ciprus, Szlovákia, Észtország, Svájc, Mexikó aláírása azonban az időközben világszerte kirobbant civil tiltakozó megmozdulások miatt késett. 2012 februárjában az Európai Bizottság (EB) kérésére az Európai Közösségek Bírósága vizsgálatot indított,[2] hogy megállapítsa, az ACTA nem ellentétes-e az uniós joggal. Ezután Románia is felfüggesztette a ratifikálását.[3] 2012. július 4-én az Európai Parlament (EP) 478 nem és 39 igen szavazattal elutasította, elsőként élve a lisszaboni szerződésben a nemzetközi szerződések esetére biztosított jogával,[4] 2013 januárjában aztán az EB is visszavonta a bírósági kérelmét,[5] s ezzel lekerült a napirendről.
Jegyzetek
- ↑ WIKILEAKS publikáció
- ↑ Brüsszel felfüggeszti az ACTA ratifikálását – Index, 2012. február 22.
- ↑ Románia is felfüggesztette az ACTA ratifikálását – Index, 2012. február 23.
- ↑ Európában elbukott az ACTA – Index, 2012. július 4.
- ↑ Az EU elutasította az ACTA-t – Index, 2013. január 18.
További információk
- EU signs ACTA, global internet censorship treaty – Infowars.com, 2012. január 27. (angolul)
- Titkos megállapodás az internetről – Népszabadság, 2012. január 27.
- Titokzatos megállapodás Archiválva 2012. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava, 2012. január 26.
- Magyarország aláírta az ACTA-t – Index, 2012. január 27.
- Mit írtunk alá Tokióban? – Index, 2012. január 31.
- ACTA: a kalózok a jogra mutogatnak, a jogalkotók meg a kalózokra – Niklasson Katalin, hvg.hu, 2012. január 30.
- Reszkessenek a fájlcserélők, túl messzire megy az ACTA? – Niklasson Katalin, hvg.hu, 2012. február 6.
- Kérdések és válaszok a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
- 10 Myths About ACTA – Európai Bizottság
- ACTA fact sheet Archiválva 2012. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – EDRI
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Anonim hálózatok
Azonnali üzenetküldés
Bloggerek
Csonkok (internet)
Domain Name System
Fájlcsere
HTML
Internetes protokollok
Árösszehasonlító szolgáltatás
403-as hiba
404-es hiba
Adathalászat
Adatkapcsolati réteg
ADSL
ADSL2+
Alexa Internet
Alkalmazási réteg
Aloha protokoll
Annoying Orange: Kitchen Carnage
Anonymous (csoport)
Aranypajzs projekt
ARPANET
Autonóm rendszer (internet)
Az internetkapcsolatok fajtái
Az IPv4-címek elfogyása
A legnépszerűbb weboldalak listája
Böngészőmotor
Bacn
Banner (hirdetés)
BBCode
Betárcsázós internet-hozzáférés
BookMooch
Bootstrap Protocol
Budapesti felhívás a szabad hozzáférés érdekében
Budapest Internet Exchange
Címkefelhő
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ
Candy Shop (szerver)
Captcha
Chat
Chatroulette
Checkout
Cloaking (internet)
Common Gateway Interface
Cost Per Thousand
CPC
Csomag (informatika)
Datagram
DBpedia
Digitális lábnyom
Digitális Magyarország
Digitális terjesztés
Dinamikus DNS
Dotkomlufi
DrótPostaGalamb
Dynamic Network Services Inc.
E-képeslap
E-könyv
E-könyvek igény szerint
E-mail-levelezőlista
E-tailing
Emodzsi
Escalion
Exim
Favi
Fikablog
FIWARE
Fizetési fal
Flame war
Forgalomcsere
Fotógarancia
Freeware
Gadu-Gadu
Git
Hálózati idő protokoll
Hálózati réteg
Hackergotchi
Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás
Hangulatjel
HBONE
Hiperhivatkozás
Hipermédia
Hiperszöveg
Hoax
Horgonyszöveg
Hosts fájl
Hotspot (Wi-Fi)
ICANN
IETF
IETF nyelvi attribútum
Indavideó
Influenszer
Internet
Internetadó
Internetcenzúra Kínában
Internetes rádió
Internetidő
Internetszolgáltatók Tanácsa
Internettelevízió
Internet Architecture Board
Internet Archive
Internet Research Task Force
IP-telefon
IPv6-cím
IP address spoofing
IRC bot
ISOC
I Am a Ukrainian
Joost
Kék bálna (internetes jelenség)
Képtábla
Közösségi szoftver
Keresőrobot
Kiberhedonizmus
Kiberkultúra
Kibertér
Kiwix
Kliens-szerver architektúra
Kukac (jel)
Kvangmjong
Lánclevél
Láthatatlan web
Landing oldal
Levelezőlista
LibInfo
LibriVox
Linkback
Live streaming
Li Kaj-fu
Locator/Identifier Separation Protocol
Logical Link Control
LOL
Magánhálózat
Massive open online course
Media Access Control
Mikrokiadás
MIME
Mobilinternet
Multipart formátum
Multiprotocol Label Switching
Netlabel
NetMiniszterelnök
Netokrácia
Netpolgár
Netsemlegesség
Networkshop
Ninja (Twitch-közvetítő)
Nyílt proxy
Offtopic
OneWebDay
Online
Online banki ügyintézés
Online identitás
Online kaszinó
Online sportfogadás
Online vitarendezés
OpenID
OVirt
P2PTV
Partnerprogram
Pay per click
PDTV
Pingback
Podcasting
Point-to-Point Protocol
Popunder
PPCnetwork
Proxyszerver
Quoted-printable
Real-time Transport Protocol
ReCAPTCHA
Referer
Referer spam
ResearchGate
RFC
Robert Tappan Morris
Secure Shell
Servlet
Servlet containerek listája
Session Initiation Protocol
Sexting
Silk Road (online feketepiac)
Simple Authentication and Security Layer
Simple Service Discovery Protocol
Slashdot-hatás
SMILEY (szó- és ábrás védjegy)
Socket
Spam
Starlink (műholdprojekt)
Stop Online Piracy Act
Szállítási réteg
Szülői felügyelet (informatika)
Szemantikus web
Szimbolikus írásbeliség
TCP/IP
Tethering
Te (Az év embere)
The Annoying Orange
Tipografikus zenei videó
TL;DR
Trackback
Troll (internet)
Twitter-forradalom
UCoz
Vint Cerf
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.