A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Vámos Tibor | |
Született |
1926. június 1.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 2021. május 19. (94 évesen)[3][4] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | villamosmérnök |
Iskolái | Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1949) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámos Tibor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vámos Tibor (Budapest, 1926. június 1. – 2021. május 19.) Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Életpályája
Vámos (Weisz) Miklós (1890–1944)[5] banktisztviselő és Rausnitz Ilona fia.[6] 1944-ben a budapesti Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, majd munkaszolgálatosként Fertőrákosra került, ahonnan sikerült megszöknie. 1945 áprilisáig többször elfogták, míg végül visszatérhetett a fővárosba.[7] A Budapesti Műszaki Egyetemen 1949-ben szerzett diplomát. Érdeklődési területe eleinte a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozása volt, később a számítógéptudomány, robottechnika lett. 1950 és 1954 között az Erőmű Beruházási Vállalatnál, majd a Dunai Vasmű építésénél dolgozott építésvezetőként. 1954 és 1958 között rendes aspiráns a Villamosenergetikai Kutatóintézetnél MTA ösztöndíjasként. Kandidátusi disszertációját a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta. Kandidátusi (ma PhD) fokozatát 1958-ban védte meg. 1958-tól 1964-ig az Automatizálási Osztály vezetője. 1964-ben akadémiai doktori disszertációját, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg.
1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. 1974-ben a sikeres működés eredményeképpen alakult meg a vezetése alatt az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével a mai SZTAKI. 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzora. 1964-től 1985-ig az MTA SZTAKI igazgatója, 1986 óta a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet Intézeti Tanácsának elnöke. 1990-től a CEU (Central European University, Budapest) Tudományos Programja mellett működő kuratórium elnökeként dolgozott. 1992–1993-ban a George Mason University, Fairfax/VA Distinguished Visiting professzora, 1993 és 1994-ben pedig a George Mason University Distinguished Affiliate professzora.
1995 februárjában a Magyar Auschwitz Alapítvány elnökévé választották.[8] A szervezetből jött létre a Holokauszt Múzeum és Emlékalapítvány, melynek vezetéséről 2003-ban mondott le.
Munkássága
Az MTA SZTAKI[9] igazgatójaként már a 70'-es években nagy figyelemmel kezelte azokat az Európában is kezdeti szakaszban lévő kutatásokat, melyeknek a távadat-feldolgozás, a távoli számítógéprendszerek összekapcsolása volt a célja. A magyarországi adatkommunikáció szülőatyjaként, a mesterséges intelligencia úttörőjeként tartják számon, aki tevőlegesen részt vett a számítógép-hálózati rendszerek fejlesztésében, használatuk országos programmá szélesítésében. Bakonyi Péter és Csaba László vezetésével 1998-ra egy olyan kapcsolóeszköz került kifejlesztésre, amellyel már lehetőség nyílt az X25-ös[10] protokoll használatával számítógépek összekapcsolására, illetve adatkommunikációra.
Hazánkban első volt abban, hogy összefüggéseiben elemezte az információs társadalom alapkérdéseit, követelményeit és hatását a társadalmi és gazdasági rendszer megújítására, a személyi szabadságjogokra.
Szakterületei: nagy rendszerek folyamatirányítása, tudás alapú rendszerek, tudásreprezentáció, tudáskinyerés, tudáselmélet, robotlátás, alakfelismerés.
Nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et.
Főbb művei
- Nagy ipari folyamatok irányítása, A számítógépes irányítás kezdő lépései[halott link], Akadémiai Kiadó, Budapest (1970)
- Tárgyfelismerési kísérlet nyelvi módszerekkel : Akadémiai székfoglaló (1974)
- Applications of Synactic Pattern Recognition (1977), társszerző
- Progress in Pattern Recognition (1981), társszerző
- Hazánk és a műszaki haladás, Magvető Kiadó, Budapest (1984)
- Computer Epistemology, Számítógépes ismeretelmélet (1991)
- The Neumann Compendium (1995), társszerkesztő
- The Handbook of Applied Expert Systems (1997), társszerző
Publikációk
- Digitális hanghordozók
- A mesterséges intelligencia és a Scotland Yard (Artifical Intelligence and Scotland Yard), CD-ROM multimédiás tankönyv, Szerző: Vámos Tibor és Kozári Hilda
1985–2002
2006
- Gábor Dénes a választott ideál, Fizikai Szemle, 2000/6. 210. o.
Film
- Reformgondolatok, magyar dokumentumfilm (1984), szereplő
- A döntés[halott link], DEGA Filmstúdió, kortörténeti tanulmány (1998), szereplő
Előadások
- Digitális közmű, MTA (2009)
Interjúk
Szervezeti tagságai
- Az MTA levelező tagja (1973)
- Az MTA rendes tagja (1979)
- Az MTA irányító testületének tagja (1980)
- A Nemzetközi Automatizálási Szövetség (IFAC, International Federation of Automatic Control), elnöke (1981–1984)
- A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke (1978–1985)
- Institute of Electrical and Electronics Engineers Inc. (IEEE) Fellow tagja (1986–)
- A Tallinni Műszaki Egyetem díszdoktora (1986–)
- Az IFAC életfogytiglani tanácsadója (1987–), Life Time Advisor
- Az NJSZT Tiszteletbeli elnöke (1987–)
- Osztrák Számítógép Társulat (1992), tiszteletbeli tag
- Osztrák Kibernetikai Kutató Társulat (1994)
- Magyar Ókortudományi Társaság tiszteleti tagja (1999)
- A TMTT, Technika-, Mérnök- és Tudománytörténet Doktori Iskola Szakmai Doktori Tanács tagja (2002)
- Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság
- Informatikai Bizottság
- Magyar Tudomány (szerkesztőbizottság)
Díjai, elismerései
- A Műszaki tudományok kandidátusa (1958)
- A Műszaki tudományok doktora (1964)
- Állami Díj (1983) Az ipari robotok hazai kutató-fejlesztő rendszerének létrehozásáért, tudományos életünk egészét eredményesen szolgáló, irányító, iskolateremtő tevékenységéért.
- IFAC-érem (1990)
- Chorafas-díj, Svájci Akadémia (1994)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
- A XIII. kerület díszpolgára (2003)
- Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díj (2005) (A díjjal együtt a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) vezetőitől egy különleges ajándék is társult: az Auriga (Szekeres) csillagkép egyik tagja ezentúl Vámos Tibor nevét viseli.)[11]
- Neumann János emlékplakett (2006): tudományos életművéért
- Széchenyi-díj (2008)
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2009)
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ Meghalt Vámos Tibor (magyar nyelven)
- ↑ Elhunyt Vámos Tibor, a SZTAKI alapítója (magyar nyelven)
- ↑ Vámos Miklós halotti bejegyzése a szőnyi polgári halotti akv. 68/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 401/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ „Bizonyos mértékig szemtelenek voltunk” Interjú Vámos Tibor akadémikussal (PDF). (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)
- ↑ „Kuratóriumi ülés”. Új Élet (Magyarország) 50 (4), 2. o. (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 24.)
- ↑ Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Intézet
- ↑ Internet kisokos
- ↑ Csillag az év tudósának[halott link]
Források
További információk
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Arató András (villamosmérnök)
Arató Péter
Arató Péter (villamosmérnök)
Bálint Lajos (villamosmérnök)
Bársony István (villamosmérnök)
Balczó Zoltán
Bankó Miklós (villamosmérnök)
Barakonyi Károly
Barta István (villamosmérnök)
Bejczy Antal
Benedikt Ottó
Benkó Sándor
Berceli Tibor
Berceli Tibor (villamosmérnök)
Berecz Frigyes
Biró Károly Ágoston
Bognár Géza (villamosmérnök)
Bokor József (villamosmérnök)
Botond-Bolics György
Bucsánszki Csaba
Csáki Frigyes
Cséfalvay Klára
Csóti György
Csabai Dániel
Csermely István
Csikós Béla
Csurgay Árpád
Dávid László (villamosmérnök)
Erő János
Földiák Péter
Földi Tivadar
Farkas György (elektronikai mérnök)
Farkas István (villamosmérnök)
Ferencz Csaba (űrkutató)
Ferencz Orsolya
Ferencz Orsolya (űrkutató)
Fodor István (villamosmérnök, 1856–1929)
Fodor István (villamosmérnök, 1943)
Font Sándor
Forgó László (villamosmérnök)
Gábor Dénes (fizikus)
Gödölle István
Gali Ádám
Geszti Pál Ottó
Gordos Géza
Hegedüs András (tájfutó)
Heinrich Gyula
Herpy Miklós
Hidas Miklós
Hoór-Tempis Móric
Holló Imre (villamosmérnök)
Holler László
Horányi Özséb
Hutter Ottó (villamosmérnök)
Hutter Ottó (villamosmérnök, 1930)
Imecs Mária
Jakobovits Dániel
Jodál Endre
Juhász Miklós (villamosmérnök)
Julesz Béla
Kálmán Rudolf Emil
K. Szabó Zoltán
Kalinovszky Dezső
Kalmár Ferenc (politikus)
Kelemen Árpád
Kelemen András (villamosmérnök)
Keller László
Kesztner Zoltán
Keviczky László
Kishonti István
Klupathy Jenő
Kocsis Károly (villamosmérnök)
Kolos Richárd
Korda Dezső
Korondi Péter
Kovács Győző (informatikus)
Kovács István (villamosmérnök)
Kovács Károly Pál
Kovács Levente (villamosmérnök)
Kozma László (villamosmérnök)
Lévai András (energetikai mérnök)
Lajtha György
Laufer Tamás
Lelkes György
Leslie L. Vadász
Liska József
Lukács József (villamosmérnök)
Mándi Andor
Márki-Zay Péter
Máthé Balázs
Mécs Imre
Magyar Gábor (villamosmérnök)
Martos Balázs
Molnár Gábor (villamosmérnök)
Molnár Lombár László
Mondl Ferenc
Monostori László
Murányi Levente
Nádasi András
Náray Zsolt
Nagyházi Csaba
Nagy Elemér (fizikus)
Nagy István (villamosmérnök)
Nagy Péter (villamosmérnök)
Nagy Tamás (politikus, 1946)
Nemes Tihamér
Oberst László
Oláh József (mérnök)
Orosz László (fizikus)
Pál László (politikus)
Pásztorniczky Lajos
Pécsi L. Dániel
Padányi Árpád
Papp Elek
Pap László (villamosmérnök)
Patrubány Miklós
Preitl István
Pusztai Kálmán
Rapcsák András (politikus)
Ratkovszky Ferenc
Reményi Károly (mérnök)
Roska Tamás
Rozinek Artúr
Söpkéz Sándor
Sallai Gyula (villamosmérnök)
Schönherz Zoltán
Sebestyén János (villamosmérnök)
Seidner Mihály
Simonyi Károly
Sinkó Ottó
Sisak Ferenc
Stark Lipót
Sugár András (üzletember)
Székely Gyula (villamosmérnök)
Székely Vladimír
Székely Vladimír (villamosmérnök)
Széles Gábor (üzletember)
Szépfalusy Péter
Szabó Ferenc (fizikus)
Szentgyörgyi László
Szepesi Endre
Szigeti György (fizikus)
Szilvási László
Sztojánov István
Sztrókay István
Tárcza László
Tófalvi Gyula
Taky Ferenc
Tihanyi Kálmán
Tuschák Róbert
Uzsoky Miklós
Vágó István (villamosmérnök)
Vámos Tibor (villamosmérnök)
Vajda György (mérnök)
Valkó Iván Péter
Valter Ferenc (villamosmérnök)
Varga István Attila
Vecsei Géza
Verebélÿ László (villamosmérnök)
Veszelovszki Zsolt
Vigh Bertalan (mérnök)
Vukovics Gyula
Zipernowsky Károly
Zollman Péter
Zoltán István
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.