A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Sárosi Gábor | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1931. március 24. Mándok |
Elhunyt |
2005. szeptember 14. (74 évesen) Budapest[1] |
Pályafutása | |
Iskolái |
Színház- és Filmművészeti Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Aktív évek | 1954–2005 |
Híres szerepei |
Higgins Shaw–Lerner–Loewe: My Fair Lady Kapitány Sándor Mátyás |
IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárosi Gábor névváltozatai: Sárossy Gábor, Sárosy Gábor (Mándok, 1931. március 24. – Budapest, 2005. szeptember 14.) magyar színész.
Élete
1954-ben harmadéves korában eltanácsolták a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról.
„Nagypolgári ficsúr, de tehetséges – ez volt a hivatalos véleménye tanáromnak a Színművészeti Főiskolán 1954-ben. Hogy ficsúr voltam-e, nem tudom, polgári voltomat viszont vállaltam, vállalom ma is, és színészként is polgári jegyekkel éltem végig a pályámat, amely érdekes és színes volt.”
1956-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója is volt. Nagyon rövid ideig a Magyar Rádió bemondója volt, mert még 1954-ben a Fővárosi Operettszínház szerződtette. 1956-tól a kecskeméti Katona József Színház bonvivánja lett. 1960-ban a Petőfi Színház, 1962-től ismét Fővárosi Operettszínház foglalkoztatta. 1964-től a győri Kisfaludy Színházban, majd még abban évben Svájcban vendégszerepelt, előbb Luzernben, 1966-tól pedig Bernben lépett színpadra. 1968-tól ismét Győrben és Kecskeméten játszott és vendégként Szabadkán. 1975-től 1991-es nyugdíjazásáig a Bartók Gyermekszínházban, (Budapesti Gyermekszínház) illetve a jogutód az Arany János Színházban szerepelt. Eztán a szekszárdi Német Színház egyik alapító tagjaként, majd az Evangélium Színház művészeként láthatták a nézők.
„Rengeteget utaztam, mert közben még vendégszerepeltem Bécsben, Dortmundban, Duisburgban, Kijevben…Közben alapító tagja voltam a szekszárdi Deutsche Bühnének, felsőfokú nyelvkurzust végeztem Boppartban, ebben a tündéri, Rajna menti városban megismertem és ismerhettem a német irodalmat Heinétől Enzensbergerig, megtanultam becsülni a svábokat, jó szerepeket játszottam a Brémaitól a Koldusoperáig, s csak az volt a baj, hogy mindez Szekszárdon volt, messze. Aztán egyszer elmentem a BM Duna Palotába, és beleszerettem az Evangélium Színházba. Ez 1993-ban történt, és azóta csodálatos prózai szerepeket játszottam – Márai Sándor: Kassai polgárok, Németh László: Galilei, Sík Sándor: István (Vazul), sőt még azt is megértem, hogy Herczeg Ferenc-darabban, a Hídban játszhattam, így nyugodtan érezhettem mint polgár, aki a színi pályán töltötte az életét, hogy hazaérkeztem egy érdekes és színes életpálya után.[2]”
Fontosabb színházi szerepei
- Vaszy Viktor–Baróti Géza–Dékány András: Dankó Pista.... Dankó Pista
- George Bernard Shaw–Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady.... Higgins
- Sardou–Émile de Najac: Váljunk el!.... Des Prunelles
- Maugham–Nádas–Szenes: Imádok férjhez menni.... Jack
- Shakespeare: Othello.... Rodrigo
- Eisemann Mihály: Fekete Péter.... Lucien
- Jacobi Viktor: Leányvásár.... Tom Migles
- Horváth Jenő: Péntek Rézi.... Lorenzo
- Lionel Bart: Oliver.... Mr. Bumble
Filmszerepek
Játákfilmek
- Felhőjáték (1984)
- Apám kicsi alakja (SS katona) (1980)
- Kísértés (1977)
Tévéfilmek
- Szomszédok (1987)
- Egy gazdag hölgy szeszélye (Szállodaigazgató) (1987)
- Linda (1984)
- Különös házasság (1984)
- Osztrigás Mici (Ceremóniamester) (1983)
- Atlantisz (Katona) (1982)
- A világkagyló mítosza (1981)
- Bábel tornya (VII. szolga) (1981)
- Tündér Lala (Parancsnok) (1981)
- Gulliver az óriások országában (Matróz) (1980)
- Aelita (Elnöki titkár) (1980)
- Szetna, a varázsló (Szolga) (1980)
- A Fejenincs Írástudó – avagy a titokzatos haláleset (Kocsmáros) (1980)
- Sándor Mátyás (Kapitány) (1979)
- Forró mezők (1979)
- Kalaf és Turandot története (Brigella) (1978)
- Abigél (1978)
- Hungária Kávéház, 6. rész: Az ötlet (1977) (a bank cégvezetője)
- Tizenegy több, mint három (Orvos) (1976)
- Egy óra múlva itt vagyok…: Az ünnepség (Koller, asztalos) (1971)
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ Napkút - Sárosi Gábor
Források
- Kortárs Magyar Színészlexikon, Magazin Kiadó 1991. ISBN 963 7764 01 1
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Sárosi Gábor (magyar nyelven). Napkút Kiadó. . (Hozzáférés: 2018. június 24.)
További információk
- Sárosi Gábor (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. június 24.)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.