Tizenegy több, mint három
1976-os magyar televíziós film
Rendező	Nemere László
Alapmű	Galgóczi Erzsébet
Műfaj	filmdráma bányászballada
Dramaturg	Jánosi Antal
Főszerepben	Koltai Róbert Monori Lili Polgár Géza Dajka Margit
Narrátor	Zách János
Zene	Bányászhimnusz
Operatőr	Bornyi Gyula Kameramann: Lukin Sándor
Vágó	Hertzka Vera
Hangmérnök	Kovács Péter
Jelmeztervező	D. Forgó Teréz
Díszlettervező	Nagy Vilmos Berendező: Boros Gábor Építész: Csák Miklós
Gyártásvezető	Szenteczky András Felvételvezető: Somosi Péter
Gyártás
Gyártó	MTV
Ország	Magyar Népköztársaság
Nyelv	magyar
Játékidő	56 perc
Képarány	4 :3
Forgalmazás
Forgalmazó	MAFILM
Bemutató	1976. december 29.
Eredeti adó	MTV
További információk
IMDb PORT.hu NAVA
Sablon • Wikidata • Segítség

Tizenegy több, mint három egy 1976 végén bemutatott magyar fekete-fehér tévéfilm, Nemere László rendezésében, Galgóczi Erzsébet hasonló című drámájából. A valóságos eseményekre épülő történetet az írónő a „bányászballada” alcímmel látta el. A cselekmény egy kis bányászváros közösségében játszódik. Tragikus szerencsétlenség nyomán előállt erkölcsi csapdát, emberi válsághelyzetet dolgoz fel egyszerű, dokumentarista eszközökkel.

Cselekmény

„Aki bányász, tudja, hogy bármelyik percben ráomolhat a föld. A felesége is tudja, de a gyerekei is.” A történet egy kis magyar bányászvárosban játszódik. A sorkatonai szolgálatból leszerelt Mányoki Vendel ide tér haza, és hogy ismét munkába álljon a szénbányában. Az összetartó, bajtársi közösségen belül megismerkedik egyik barátjának és brigádtársának, Szenicei Albertnek fiatal és szép, de szomorú feleségével, Arankával. Egymásba szeretnek, de Aranka nem akarja elhagyja férjét Vendelért. Vonzalmuk a kisvárosban hamar kitudódik, Szenicei válaszút elé állítja Arankát, aki már közös gyermeküket várja, a férjét választja. Vendel kilép Szenicei brigádjából és a bányamentőkhöz csatlakozik.

Eltelt néhány év. A bányában tűz üt ki. A mentőcsapatot Vendel vezeti, csapatával életét kockáztatva sorra hozza ki a lent rekedt bajtársakat. A tűz azonban terjed, az utolsó tizennégy bányász, két csoportra szakadva csapdába kerül. Vendelnek döntenie kell, a tűz irányának „megfordításával” tizenegy társa életét megmentheti, három élet feláldozásával. Vendel meghozza a kegyetlen döntést annak ellenére, hogy a a három között van haragosa, Szenicei is.

A bánya vezetői kezdetben egyetértenek Vendellel, helyes és észszerű döntést hozott, nem dönthetett volna másként. Amikor azonban Vendel visszatér az özvegyen maradt Arankához, hogy feleségül vegye, a közösség ellene fordul. Arankát kikezdik, hogy viszonya van férje gyilkosával. Vendelt a bányamentők kitaszítják maguk közül. Vizsgálat indul ellene, meggyanúsítják, hogy megölte vetélytársát, hogy megszerezhesse annak feleségét. Vendel megdöbbenten védekezik: nem befolyásolták személyes érzelmei, döntése megfelelt a bányamentők írott szabályainak is, és az szigorú, íratlan bányászerkölcsnek is, amely azt kívánja, hogy minél kevesebb élet vesszen oda. Amikor visszakérdez, hogy másképpen kellett volna döntenie, a bizottság meghátrál, de felrója neki, miért nem adta át a döntés felelősségét valaki másnak. Végül felmentik a szándékosság alól, de feltételként szabják, hogy mondjon le Arankáról, mert a két tett egymással erkölcsileg összeférhetetlen.

Vendel elköltözik a városból. Az özvegy Aranka kész vele menni bárhová. De Vendel, akit mardos az önvád Szenicei miatt, egyedül utazik el. Nincs kiútja az erkölcsi csapdából: „Most már őt (Arankát) is, meg magamat is az áldozatok közé számíthatom. Mégsem tehettem másként: tizenegy ötnél is több.”

Szereposztás

A történet valós háttere

1961. augusztus 9-én az Oroszlányi Szénbányák 3-as aknájának egyik vágatában bányatűz ütött ki. 15 bányász rekedt a mélyben. A mentők parancsnoka, Hegedűs Lajos főaknász tragikus döntésre kényszerült, egy 12 főnyi csoportot csak úgy menthetett meg, ha megfordítja a légáramlást, vele a tűz terjedési irányát, és feláldozva egy vakvágatba szorult másik három bajtársát, akiknek maradványait csak hetekkel később, a tűz elfojtása után tudták felhozni. A szerencsétlenségről és a mentési erőfeszítésekről a korabeli napilapok rendszeresen hírt adtak. A három áldozat: Juhász Attila, Bartalics Sándor és Csontos József neve Oroszlányban, az életüket vesztett bányászok emlékművén olvasható.

Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas írónő mintegy 10 évvel később ezt a történetet dolgozta fel, és tette művének kiinduló helyzetévé. „Tizenegy több, mint három” címmel tévéjátékot, saját megjelölése szerint „bányászballadát” írt belőle. A történet egyik szála az emberi hősiesség, helytállás, bajtársi összetartás és áldozatkészség tisztelete. A szerelmi szálat, a kegyetlen szükségszerűség és az emberi erkölcs kikerülhetetlen ütközését már Galgóczy építette rá a valós alaptörténetre.

2008-ben az Oroszlányi Televízió munkatársai, Forgács József szerkesztő és Suta László operatőr dokumentumfilmet készítettek a még élő résztvevőkkel, szemtanúkkal. Modern grafikák segítségével részletesen bemutatják a helyszínt, a történéseket. A filmben látható a Népszabadság 1961. augusztus 15-i cikke is, a mentés állásáról. A dokumentumfilm Helyi Érték-díjat kapott.^[2]

Jegyzetek

Források

• A magyar irodalom története. Az emberavatás nemzedéke. Galgóczi Erzsébet (1930–1989). A hetvenes évek gazdag termése.. Arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
• Tizenegy több, mint három (1976). Snitt.hu. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
• Tizenegy több mint három (Duna World TV műsorán). Mediaklikk, 2020. november 3. (Hozzáférés: 2020. november 14.)

További információk

• Tizenegy több, mint három a PORT.hu-n (magyarul)
• Tizenegy több, mint három az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Tizenegy több, mint három a Box Office Mojón (angolul)
• Tizenegy több, mint három (teljes film). VIDEA (video.hu). (Hozzáférés: 2020. november 14.)
• Tizenegy több, mint három (teljes film). STB.hu. (Hozzáférés: 2020. november 14.)^{[halott link]}