A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Pavia
Piazza della Vittoria éjszakai megvilágításban
Pavia címere Pavia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Lombardia
Megye	Pavia (PV)
Polgármester	Alessandro Cattaneo
Védőszent	Syrus of Pavia
Irányítószám	27100
Körzethívószám	0382
Forgalmi rendszám	PV
Testvérvárosok	Lista Betlehem Vilnius Hildesheim (2000–) Besançon Pavia Zákinthosz Vuhu (1988. január 25. – ) Balassagyarmat
Népesség
Teljes népesség	70 636 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1134 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Terület	62 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 11′ 07″, k. h. 9° 09′ 18″45.185280555556, 9.15545.185281°N 9.155000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 07″, k. h. 9° 09′ 18″45.185280555556, 9.15545.185281°N 9.155000°E
Elhelyezkedése Pavia térképén
Pavia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pavia (IPA paˈviːa kiejtése^ⓘ) város az olaszországi Lombardia régióban. Pavia megye székhelye, a Paviai egyházmegye püspöki székvárosa.

Története

• Az eredetileg római város Ticinum i. e. 2. században volt alapítva, pénzverdéje volt (lásd. Pénzverdék a római császárkorban).
• A 452-es hun pusztítás után megújult, és 572–ben Nagy Theodorik idejében az osztrogót birodalom központja.
• A 6. századtól a Longobárd királyság központja. Paviai csata (773)-774,^[2] ekkor I. (Nagy) Károly elfoglalja.

(Lásd. Paviai csata (773))

• Később, az Itáliai Királyság idején is fontos szerepet tölt be, koronázó város rangot kap.
• 922-ben János paviai püspök feladta a várost II. Rudolfnak, amelyet aztán 924-ben a kalandozó magyarok elfoglaltak és feldúltak.
• 1359-től Milánói Hercegséghez volt csatolva .
• 1361-ben a Viscontiak kérésére IV. Károly német-római császár egyetemet alapít a városban.
• 1525-ben itt zajlott le paviai csata, melyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak.
• 1859–től a Szárd Királyság része volt, majd 1861-től az Olasz Királyságé.

Főbb látnivalók

Certosa di Pavia - kolostor 8 km-re a központtól

Szent Péter bazilika - egy 14. századi díszes faragású márványsír őrzi Hippói Szent Ágoston földi maradványait. Az ősi ókeresztény templomot "aranymennyboltos" jelzővel is illetik.^[3]

Híres emberek

Itt született

• Paviai Szent Epifániusz püspök (*Pavia, 438 - †Padova, 497)
• XIV. János pápa (Pietro Campanora)
• Giovanni Antonio Amadeo, szobrász és építész
• Lanfranc (kb. 1005 – 1089), apát és canterburyi püspök
• Gerolamo Cardano (1501–1576), matematikus, fizikus, orvos, asztrológus
• Benedetto Cairoli (1825–1889), kormányfő
• Tranquillo Cremona (1837–1878), festő
• Claudia Muzio (1889–1936), operaénekes

Itt élt

• Tours-i Szent Márton püspök (316-397) a városban nevelkedett
• Ennodius Magnus Felix (474 – 521), püspök, latin egyházi író, szónok, költő - Paviai Szent Epifániusz püspök életrajzírója
• Liudprand (vagy Liutprand) (922 körül, Pavia - 972), krónikaíró és Cremona püspöke
• Alessandro Volta (1745-1827) , fizikus
• Simion Bărnuţiu (1808-1864), filozófus és politikus
• Camillo Golgi (1843–1926), biológus
• Riccardo Pampuri (1897-1930), szent, orvos
• Albert Einstein (1879–1955), fizikus

Népesség

Lakosainak száma 2001-ben 71 214, 2008-ban 70 207 fő.

Lakosok száma

Testvérvárosok

• Vilnius, Litvánia
• Hildesheim, Németország
• Besançon, Franciaország
• Hermel, Libanon
• Zákinthosz, Görögország

Jegyzetek

Források

További információk

• Hivatalos oldal

A Wikimédia Commons tartalmaz Pavia témájú médiaállományokat.