Omar el-Basír
Szudán elnöke
Hivatali idő 1989. június 30. – 2019. április 11.
Előd	Ahmed al-Mirghani
Utód	Ahmed Awad Ibn Auf, mint az Átmeneti Katonai Tanács elnöke
Katonai pályafutása
Csatái	jom kippuri háború második szudáni polgárháború dárfúri konfliktus első kongói háború 2012 South Sudan–Sudan border war
Született	1944. január 1. (79 éves)[1] Hosh Bannaga
Párt	National Congress Party
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Sudanese Military College Egyptian Military Academy
Vallás	szunnita iszlám
Díjak	a Szerb Köztársaság Érdemrendje
A Wikimédia Commons tartalmaz Omar el-Basír témájú médiaállományokat.

Omar al-Bashir

Omar Haszan Ahmad al-Basír (عمر حسن أحمد البشير sz. 1944. január 1. –) szudáni politikus és katonatiszt, 1989 és 2019 között az ország elnöke. 1989-ben ragadta magához a hatalmat a szudáni fegyveres erők segítségével, 1993-ig a katonai junta vezetője volt, majd hivatalosan is államelnök. 1998-ban új alkotmányt elfogadva a Nemzeti Kongresszusi Párt elnökeként vezette az országot 2019. áprilisi elmozdításáig.

Élete

Szegény parasztcsaládban született Kartúmtól 150 kilométerre északra, egy Nílus-parti kisfaluban. 12 éves volt, amikor az addig Egyiptomhoz tartozó Szudán elnyerte függetlenségét. Már 16 évesen belépett a seregbe, majd Kairóban elkezdte a katonai akadémiát, amit végül Kartúmban fejezett be. Ejtőernyős tisztként Egyiptomba vezényelték, s harcolt az 1973-as arab–izraeli háborúban. Folyamatosan haladt előre a ranglétrán, 1981-ben pedig egy ejtőernyős dandár parancsnoka lett.

Amikor 1989. június 30-án^[2] a vezetésével tisztek egy csoportja vértelen puccsal megdöntötte a választott kormány hatalmát, a már ezredesi rendfokozatban lévő Basírt a forradalmi parancsnokság és egyben az ország élére nevezték ki. Bevezette az iszlám törvénykezést, betiltotta a zenét, a táncot, az esküvői ünnepségeket, majd 1991-ben befogadta még Oszáma bin Ládent is.^[3] Katonai kormánya 1993 októberében lemondott és formailag véget vetett az 1989-es államcsíny óta tartó katonai diktatúrának, azonban a hatalmi viszonyok fennmaradtak.^[2] A magát elnökké nyilvánító Basírt az sem érdekelte, hogy az amerikai kormányzat a terrort támogató országok listájára helyezte Szudánt,^[3] s azzal gyanusította meg az afrikai országot, hogy támogatta a New York-i World Trade Center ellen 1993 februárjában elkövetett bombamerényletet, illetve területén menedéket nyújt az Egyiptomban tevékenykedő fundamentalista terroristáknak.^[2]

2004 októberében kormánya tárgyalásokkal véget vetett a második szudáni polgárháborúnak. Ekkor robbant ki a dárfúri konfliktus, mely 200 000 - 400 000 közötti életet követelt.^[4][5][6][7] Elnöksége alatt a Dzsandzsavíd fegyveres brigád és a felkelők csoportja - mint az SPLA vagy az SLA és az Igazság és Egyenlőség Mozgalom JEM gerilla hadviselést folytat Dárfúr régióban. A polgárháború következtében 2,5 millió embert telepítettek ki,^[8] és Csád és Szudán kapcsolata krízis szintre lépett.^[9]

2008 júliusában az ICC Luis Moreno-Ocampo népirtással-, emberiség elleni és háborús bűnökkel vádolta meg al-Bashirt Dárfúrban.^[10] 2009. március 4-én letartóztatási parancsot adtak ki al-Bashir ellen, népirtás miatt.^[11]

2010. április 5-től 12-ig tartották a 2010-es szudáni elnökválasztást, Omar el-Basír indult az elnökválasztáson.^[12]

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Omar Hassan Ahmad Al-Bashir
• Omar Hassan Ahmad al-Bashir
• "Sudanese President Threaten Wars," Sudan Inside, 2007. november 18.
• "A Cautious Welcome for Sudan's New Government"
• Arrest Warrant for Sudan's President Bashir: Arabs Are Leaving Themselves out of the International Justice System
• Playing it firm, fair and smart: the EU and the ICC's indictment of Bashir

Ez a szudáni személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!