A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nyikolaj Fjodorovics Makarov | |
Született | 1914. május 9.[1] Szaszovo[2] |
Elhunyt | 1988. május 14. (74 évesen)[1] Tula[2] |
Állampolgársága | szovjet[1] |
Foglalkozása | mérnök |
Iskolái | Tulai Állami Egyetem (1936–1944) |
Kitüntetései |
|
Halál oka | hirtelen szívmegállás |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyikolaj Fjodorovics Makarov (orosz betűkkel: Николай Фёдорович Макаров; Szaszovo, 1914. május 22. – Tula, 1988. május 14.) orosz nemzetiségű szovjet fegyvertervező. Legismertebb alkotása a Makarov-pisztoly.
1914. május 22-én született a Rjazanyi kormányzóság Szaszovo nevű városában. Apja vasúti gépész volt. 1929-ben fejezte be a hatosztályos általános iskolát, majd ezt követően Rjazanyban egy gépipari szakiskolában tanult. 1931-ben visszatért szülővárosába, Szaszovóba, és az ottani fűtőházban kezdett el dolgozni esztergályosként. Munka mellett, az ún. dolgozók iskolájában szerzett középfokú végzettséget. 1936-ban beiratkozott a Tulai Műszaki Főiskolára. 1941-ben a diplomamunkája előtti szakmai gyakorlatát töltötte, amikor kitört a második világháború. Ezért a diplomamunka megvédése nélkül, gyorsított eljárással mérnöki oklevelet kapott, amely az esti tagozaton szerzett mérnöki végzettséggel volt egyenértékű. Makarovot Zagorszkba (ma: Szergijev Poszad) vezényelték, az ottani fegyvergyárba, ahol Spagin PPS géppisztolyának sorozatgyártása folyt. Makarov Spagin mellett dolgozott, előbb a gyártás felügyeletével foglalkozott, később Spagin maga mellé vette a tervezőirodába. Makarov későbbi fegyvertervezői pályafutását a Spaginhoz fűződő ismeretsége alapozta meg. 1944-ben formálisan is befejezhette főiskolai tanulmányait, és a Tulai Műszaki Főiskolán gépészmérnöki oklevelet kaphatott.
A háború után a tulai CKB–14 (ma: KBP) tervezőirodában folytatta pályafutását. Az addig igen elterjedt, de a második világháború végére már elavult, nehéz és pontatlan TT pisztoly leváltására 1945-ben írtak ki pályázatot. Makarov 1947-re a pályázatra kétféle változatban készítette el saját konstrukcióját. A TKB–412 a TT-pisztolynál is használt 7,62 mm-es pisztolylőszert tüzelte, míg a TKB–429 változathoz saját, 9×18 mm-es lőszert tervezett. A pályázaton végül a 9 mm-es változat győzött. A külsőre a német Walther PP pisztolyra emlékeztető, de szerkezetileg attól eltérő és sokkal egyszerűbb kialakítású fegyverrel 1949-től intenzív lőtéri próbák kezdődtek. A sikeres tesztelési folyamatot követően 1951-ben a Szovjet Hadsereg PM (Pisztolet Makarova / Пистолет Макарова) típusjellel rendszeresítette a fegyvert. A Makarov-pisztolyból a közel 5 évtizedes sorozatgyártás alatt mintegy 5 millió darab készült a tulai fegyvergyárban és az Izsevszki Gépgyárhoz tartozó Izsevszki Mechanikai Gyárban (Izsmeh).
Makarov másik jelentős fegyvere az AM–23 típusjelű, 23 mm-es repülőgép-fedélzeti gépágyú, amelyet Nyikolaj Afanaszjevvel együtt tervezett. Az AM–23 az 1950–1960-as évek egyik legnagyobb számban gyártott repülőgép-fedélzeti fegyvere volt. Elsősorban bombázó és szállító repülőgépek önvédelmi fegyvereként alkalmazták toronyba építve (mint például a Tu–95 bombázón, vagy az An–12 szállító repülőgépen). A gépágyút 1953-tól 1972-ig gyártották. Makarov később a páncéltörő rakétarendszerek tervezésével foglalkozott. Jelentős szerepe volt a 9M111 Fagot és 9M113 Konkursz rakétarendszerek kifejlesztésében.
1974-ben vonult nyugdíjba. 36 darab, fegyverekkel kapcsolatos szabadalom fűződik a nevéhez. Számos díjat és kitüntetést kapott munkásságáért. Kétszer, 1952-ben és 1967-ben kapott Állami-díjat, egy alkalommal, 1971-ben pedig Lenin-renddel tüntették ki. Nyugdíjba vonulása alkalmából a Szocialista Munka Hőse kitüntetést is megkapta.
1988. május 14-én hunyt el Tulában súlyos betegség következtében.
Jegyzetek
Források
- Vojenno-promislennij Kompleksz Enciklopegyija, II. kötet, Vojennij Parad, Moszkva, 2008, ISBN 978-5-902975-18-2 p. 194–195.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.