A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 Honda | |
 | |
| Teljes név | Honda Racing F1 Team |
| Székhely | Brackley, .svg){kind=small} Egyesült Királyság |
| Jelentős versenyzők |  Richie Ginther John Surtees Rubens Barrichello Jenson Button |
| Motorok | Honda |
| Gumik | D Dunlop, F Firestone, G Goodyear, M Michelin, B Bridgestone |
| Jogelőd | British American Racing (a 2006-os visszatérésnél) |
| Jogutód | Brawn GP |
| Formula–1-es szereplése | |
| Első verseny |  1964-es német nagydíj |
| Utolsó verseny | 2008-as brazil nagydíj |
| Versenyek száma | 96 |
| Konstruktőri világbajnoki címek | 0 |
| Versenyzői világbajnoki címek | 0 |
| Első győzelem |  1965-ös mexikói nagydíj |
| Utolsó győzelem |  2006-os magyar nagydíj |
| Győzelmek | 3 |
| Első rajtkockák | 2 |
| Leggyorsabb körök | 2 |
A Honda Racing F1 Team a japán Honda autógyár volt Formula–1-es csapata, amely 1964 és 1968, valamint 2006 és 2008 között vett részt a sportág versenyein. 1968-as szezon végén kivonultak a sportágból, melyben erősen közrejátszott Jo Schlesser halála. A köztes időben, mint motorszállító működött közre. A Honda aktív részvétele a sportágban 2008-ban ért véget másodjára, amikor a gazdasági világválság hatására az autógyár kiszállt a Formula–1-ből. A versenycsapat azonban tovább működött, 2009-ben Brawn GP néven vett részt a futamokon, és nyert egyéni és konstruktőri világbajnokságot.
A kezdetek (1964–1968)
Érdekes módon a Honda előbb szerepelt Formula–1-es futamokon, minthogy a vállalat személygépkocsikat kezdett volna el gyártani. Már 1962-ben elkezdték az RA271 fejlesztését, mellyel egyidejűleg meglepték az európai csapatokat, hogy az övék teljes egészében japán cég (Ronnie Bucknum és Richie Ginther amerikai versenyzőket kivéve). A Ferrari és a BRM mellett a Honda maga építette motorjait és alvázait, ellentétben a többi csapattal, akik 1962-ben rajthoz álltak.
A Nürburgringen rendezett német nagydíjon Ronnie Bucknummal álltak először rajthoz 1964. augusztus 2-án. A versenyző ugyan egy baleset következtében kiesett, de összesített eredményben tizenharmadikként végzett. Az évad azon futamain, amelyen a Honda részt vett, Bucknum mindkét alkalommal kiesett. 1965-ben a szintén amerikai Richie Gintert kapta csapattársul, akinek az RA272-es autóval sikerült a szezon utolsó futamaként megrendezett mexikói nagydíjon győznie. Az előző évhez képest a csapat sokkal jobban teljesített: mindkettőjük szerzett pontokat, de még mindig sokszor estek ki. Végül tizenegy ponttal a hatodik helyen végeztek. A Ginther-Bucknum páros 1966-ban az új RA273-mal a szezon kilenc futamából csak ötön vettek részt, Bucknum pedig csak az utolsó kettőn versenyzett. Az 1960-as években jellemző volt, hogy a Honda nem szerepelt minden futamon, és voltak olyan versenyek, amelyeken csak az egyik versenyző állt rajthoz.
A szezon végére három pontot sikerült szerezniük, mellyel nyolcadikként végeztek a csapatok között. Az 1966-os Formula–2-es szezonjban motort is szállított Jack Brabham csapatának, amely az összes futamot megnyerte. Az 1967-es és 1968-as szezonban használt RA300-at részben az angol Lola vállalat tervezte az Egyesült Királyságban, és ez azt eredményezte, hogy a szaksajtó a "Hondola" gúnynevet adta az autónak. Az 1967-es évadtól a tapasztalt, 1964. évi világbajnok John Surteest ültették a kormány elé, aki az évad első felében még az előző évi kasztni versenyzett. Surtees és a Honda elindult a szezon összes futamán, a szezonnyitó dél-afrikai nagydíjon egy harmadik helyezéssel mindjárt dobogóra is állhatott, majd Monzában az ott debütáló új RA300-zal első helyezést ért el. Az évadban szerzett húsz ponttal a csapat a negyedik helyen végzett. 1968-ban Jo Schlesser, David Hobbs és Joakim Bonnier is egy-egy futamon a Honda pilótái voltak. Schlessler a július 7-i francia nagydíjon, a Rouen-Les-Essarts-i pályán halálos balesetet szenvedett, Bonnier ötödikként ért célba, míg Surtees másodikként állhatott a dobogóra. Tizennégy pontjával a Honda a szezon végén a hetedik lett. Sokáig az 1968-as évad volt a Honda utolsó szezonja, ugyanis csak közel negyven évvel később, 2006-ban tértek vissza a Formula–1-be.
Motorszállótóként (1983–1992)
A Honda 1983-ban visszatért a Formula–1-be, és motorbeszállítóként 1992-ig különböző csapatoknak gyártott motorokat. 1983-ban a Spiritnek és 1987-ig a Williamsnek is, 1987 és 1988 között a Lotusnak, 1988-tól 1992-ig a McLarennek, valamint 1991-ben a Tyrrellnek is beszállított. A megbízható motoroknak köszönhetően a különböző csapatok 1992 végéig összesen hetvenegy futamgyőzelmet arattak, ez idő alatt Ayrton Senna három, Nelson Piquet és Alain Prost pedig egy-egy világbajnoki címet szerzett. A Super Aguri csapatnak egészen a 2008-as megszűnéséig szállított motorokat.
A Honda visszatérése a BAR-ral (2000–2005)
Eredetileg a Honda azt tervezte, hogy az új évezred kezdetére – mint ahogy az 1960-as években – ismét néhány monopostót küldenek versenybe. 1999-ben a holland Jos Verstappen tesztelt egyszer ebből a prototípusból, de a projekt vezetőjének, Harvey Postlethwaitenek a halála után a Honda elvetette ezt a tervet. Ehelyett 2000-ben a British American Racing (BAR) motorbeszállítójaként tért vissza a Formula–1-be. A versenyzőknek, Jacques Villeneuve-nek és Jenson Buttonnak nem sikerült az élvonalba jutnia. A BAR legjobb évadja a 2004-es volt: a két versenyző – Jenson Button és Szató Takuma – több dobogós helyezést és egy pole-pozíciót szerzett a csapatnak, de futamot nem sikerült nyerniük. A Honda-motoros BAR száztizenkilenc pontjával második lett a konstruktőr-világbajnokságban. 2005-ben a Honda megvette a BAR negyvenöt százaléknyi részesedését. A British American Tobacco elnevezésű dohányvállalat, a BAR tulajdonosa, az Európai Unió által egyre jobban kiterjesztett dohányreklám tilalom miatt lassan felszámolta Formula–1-es érdekeltségét. 2005 katasztrofális évnek bizonyult a csapatnak. Szabálytalan üzemanyaghasználat miatt két futamra szóló eltiltást kaptak, így a spanyol és a monacói nagydíjon nem versenyezhettek. A szezon második felében Button eredményesen versenyzett, s minden futamot pontszerzőként fejezett be, de Szató sikertelen szereplése csak a hatodik hely elérésére volt elegendő a konstruktőrök között. 2001-ben és 2002-ben a BAR mellett a Honda a Jordannek is szállított motorokat.
Honda Racing F1 (2006-2008)
2006
2006. január 1-jén a Honda átvette a BAR fennmaradó részesedését, így tehát Honda Racing F1 Team néven 1968 óta először szerepelt önálló csapatként a Formula–1-ben. 2006-ban a BAR még megmaradt fő-és névadó szponzornak, ám végül visszavonult a sportágtól. Harmincnyolc év után az első Honda-párt a BAR-Honda volt versenyzője, Jenson Button és a Ferraritól átszerződött Rubens Barrichello alkotta. A magyar nagydíjon Button megszerezte mind a Honda 2000-es visszatérése óta, mind élete első futamgyőzelmét. A csapat a szezonban igen jól szerepelt, nyolcvanhat ponttal negyedikek lettek.
2007
2007-ben meglehetős furcsasággal állt elő a Honda: az autók reklámmentesen indultak, a kötelező feliratok (csapatnév, gumimárka) mellett egy, a Földről készült űrképet festettek a kocsikra. A Honda ezzel kívánta figyelmeztetni az embereket a klímaváltozásra. Utoljára három évtizede fordult elő, hogy egy csapat nem adott helyet autóin szponzorok feliratainak.
A szezon közepéig a Honda versenyzői a szintén az ő motorjaikat, de más kasztnikat használó Super Aguri mögött voltak, de az évad végére sikerült megelőzniük őket. A szezonban sokkal gyengébben teljesítettek, mint ahogy azt elvárták volna. A sok motorprobléma ellenére Button hat pontot szerzett, ám Barrichellónak egyet sem sikerült összegyűjtenie, így tehát mindössze azzal a hat ponttal nyolcadikak lettek a konstruktőrök között.
2008
2007 szeptemberében a Honda szintén Buttont és Barrichellót szerződtette 2008-ra, valamint Nick Fry utódjaként a korábban a Ferrarinál dolgozó Ross Brawn elfogadta a csapatfőnöki tisztséget is. 2008. január 10-én ismertté vált, hogy a szezonban Alexander Wurz lesz a Honda teszt- és tartalékpilótája. Az első versenyen Button kiesett, Barrichellót pedig kizárták, miután a csapat rosszkor hívta ki kerékcserére, és emiatt piros lámpánál kényszerült elhagyni a boxutcát. Malajziában a csapat nem szerzett pontot, de mindkét autó célba ért. A bahreini nagydíjon Button ütközött Coultharddal és kiesett, Barrichello 11. lett. Spanyolországba továbbfejlesztett autókkal érkezett a csapat. Button 6. lett a futamon, saját maga és a Honda első 2008-as pontjait szerezve. Barrichello az egyik biztonsági autós időszak alatti kavarodásban letörte az első légtertelő szárnyát, ami más alkatrészeket is magával rántott; a versenyt fel kellett adnia. A török nagydíj inkább az ünneplésről szólt: a 258. nagydíjára nevező Rubens Barrichello lett minden idők legtapasztaltabb Formula–1-es versenyzője.[1] A futamon csak a 14. lett, Button 11.-ként ért célba. Az esős monacói nagydíjon Barrichello hosszú idő után ismét pontot szerzett, Button csak a 11. lett. Kanadában Button a boxból rajtolt, Barrichello a kilencedik helyről. Utóbbi egykiállásos stratégiával a hetedik lett a versenyen, Button nem tudott pontszerző helyre felzárkózni. A francia nagydíjon Button a 16., Barrichello váltócsere miatt csak az utolsó, 20. helyről indulhatott. A verseny egyetlen kiesője Button lett, aki a célegyenes előtti kanyarban kicsúszott és összetörte az autója elejét. Barrichello a 14. helyre tudott fölzárkózni, körhátrányban. A konstruktőrök között a csapat továbbra is nyolcadik maradt.[2] Angliában Button kiesett, Barrichello azonban a jó gumiválasztásnak köszönhetően a 16. helyről a 3. helyre hozta fel a Hondát. A német nagydíj időmérőjén Button a 14. Barrichello a 18. helyet szerezte meg. Végül az angol az utolsó, 17. helyen ért célba, Barrichello az 50. körben azonban kiesett. Button első futamgyőzelmének helyszínén tizenkettedik, csapattársa 16. lett.
2008. december 5-én Takeó Fukui, az Honda vezérigazgatója bejelentette, hogy a gyár nem kíván tovább részt venni a Formula–1-ben. A versenycsapatot a csapatfőnök, Ross Brawn vásárolta meg, és 2009-ben Brawn GP néven nevezte be a világbajnokságra.[3]
Ismét motorszállítóként
A turbókorszak visszatérésével a Honda is jelezte nevezési szándékát, ám ezúttal nem önálló csapattal, hanem a nyolcvanas évek legendás párosítását felelevenítve a McLaren motorszállítójaként.
Eredmények a Formula–1-ben
Összefoglaló
| Szezon | Név | Modell | Gumi | Motor | Üzemanyag | Versenyzõk | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1964 | Honda R & D Company
|
Honda RA271 | D | Honda V12 | BP | Ronnie Bucknum
|
– (0 pont) |
| 1965 | Honda R & D Company
|
Honda RA272 | G | Honda V12 | BP | Ronnie Bucknum Richie Ginther
|
6. (11 pont) |
| 1966 | Honda R & D Company
|
Honda RA273 | G | Honda V12 | BP | Ronnie Bucknum Richie Ginther
|
8. (3 pont) |
| 1967 | Honda R & D Company
|
Honda RA273 Honda RA300 |
F | Honda V12 | BP | John Surtees
|
4. (20 pont) |
| 1968 | Honda R & D Company
|
Honda RA300 Honda RA301 Honda RA302 |
F G |
Honda V12 Honda V8 |
BP/Shell | David Hobbs Jo Schlesser John Surtees Joakim Bonnier
|
6. (14 pont) |
| 1969-től 2005-ig a Honda nem vett részt csapatként a Formula–1-ben | |||||||
| 2006 | Lucky Strike Honda Racing F1 Team
|
Honda RA106 | M | Honda RA806E V8 | ENEOS | Rubens Barrichello Jenson Button
|
4. (86 pont) |
| 2007 | Honda Racing F1 Team
|
Honda RA107 | B | Honda RA807E V8 | ENEOS | Jenson Button Rubens Barrichello
|
8. (6 pont) |
| 2008 | Honda Racing F1 Team
|
Honda RA108 | B | Honda RA808E V8 | ENEOS | Jenson Button Rubens Barrichello
|
9. (14 pont) |
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}