A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Fritz Lang | |
1969-ben | |
Született | Friedrich Christian Anton Lang 1890. december 5. Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt | 1976. augusztus 2. (85 évesen) Los Angeles, Kalifornia, USA |
Állampolgársága | |
Házastársa | Lisa Rosenthal (1919 - 1921) Thea von Harbou (1922 - 1933) Lily Latté (1971 - 1976) |
Foglalkozása | filmrendező, forgatókönyvíró és producer |
Tisztsége | a Cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Lang témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fritz Lang, születési nevén Friedrich Christian Anton Lang (Bécs, 1890. december 5. – Beverly Hills, 1976. augusztus 2.) osztrák származású német filmrendező, forgatókönyvíró és producer. A német filmgyártás egyik legmeghatározóbb egyénisége. Filmjei által a német film széles nemzetközi közönséget hódított meg, és a hollywoodi filmek komoly vetélytársává vált.
Élete
Apja nyomdokaiban építészetet tanult. 1911-ben kétéves világkörüli útra indult. Párizsban festészetet tanult, és rajzok készítéseiből tartotta fenn magát. Az első világháború kitörésével bevonult az osztrák hadseregbe. A fronton megsebesült. 1918-ban Berlinbe költözött, ahol forgatókönyveket írt, és 1919-től rendezőként dolgozott. 1920-ban feleségül vette a híres írónőt, Thea von Harbout, ezt követően az összes német filmjét feleségével közösen írta. A kriminálpszichológia iránti vonzódása már a Dr. Mabuse, a játékos (1922) című filmjében megmutatkozik. Ebben a filmben a főhős egy gonosz, ám zseniális tudós, aki korlátlan hatalmat akar birtokolni a társadalom felett. Mabuse könnyen manipulálja az értéktőzsdét, csábítja a nőket, és pszichikai terrort vet be annak érdekében, hogy tehetős áldozatai tönkremenjenek. Elkerülhetetlen bukását egy nő okozza, aki a tébolyba kergeti Mabusét, méghozzá úgy, hogy látomásait, melyben Istennek képzelte magát, maga ellen fordítva azt képzeli, egykori áldozatai feltámadtak, hogy őt felelősségre vonják. A nibelungok (1924) és a Metropolis (1926) nemzetközi közönség számára készített monumentális filmeposzok voltak. Csodálatos képi és mesterséges világuk meggyőző ereje miatt figyelemre méltó alkotások. A Siegfriedben és A nibelungok első részében meghatározóak a geometriai formák, ellentétben a Kriemhilda bosszújával melyben az aszimmetria teljes káosza dominál. Lang első hangosfilmjében, az M-Egy város keresi a gyilkostban (1931), Peter Lorre gyermekgyilkost alakít, aki rettegésben tartja az egész várost, sorozatban követi el a rémtetteit. A rendőrség és az alvilág jeleneteinek képeit egymásba vágta, hangsúlyozva ezzel a két szervezet erőviszonyait, a köztük fennálló versengést, hogy elfogják a személyt, aki mindkettejük érdekeit megsértette. A náci cenzúra nem engedte a Dr. Mabuse végrendeletének (1932) bemutatását. Lang elmondása szerint Joseph Goebbels magához hívatta, aki a filmről szinte nem is beszélt, viszont közölte, hogy Hitler azt akarja, hogy Lang legyen a náci filmipar vezetője. Lang azonnal elhagyta Németországot és Párizsba menekült. Elvált Theodorától, aki szimpatizált az új rezsimmel.
Amerika
1934-ben az MGM szerződést ajánlott fel neki. Hollywoodba költözött és 1936-tól 20 éven át huszonkét amerikai filmet készített, szinte mindig más stúdiónál. Az MGM-szerződés előtt behatóan tanulmányozta az amerikai kultúrát. Megállapította, hogy az amerikai közönség hétköznapi embereket kedvel a vásznon. Elkészítette a Téboly című filmjét, amiben egy férfit tévedésből tartóztatnak le és gyanúsítanak meg egy gyermek elrablásával és meggyilkolásával. Lang német filmjeiben a nézők jóval tájékozottabbak, mind a szereplők. Ez a fajta „mindentudás” eltűnik amerikai filmjeiből, ahol a közvetett bizonyítékok fontos szerepet játszanak, és a látszat ugyanúgy megtéveszti a szereplőket, mint a nézőket. Néhány szokatlan western és náciellenes filmsorozat után Lang három filmet forgatott Joan Bennet főszereplésével. A Nő az ablak mögött (1944) sikere után Bennet férje, Walter Wangen producer társult Langgal, aki így még két film noirt készíthetett, melyben végzetszerű álomképeket jeleníthettek meg félreérthetetlenül pszichoanalitikus megközelítésben: a Scarlet Streetet (1945), mely Jean Renoir A szuka (1931) című filmjének átdolgozása, és a Titok ajtó mögöttet (1947). Lang ötvenes évekbeli filmjeiben élesen bírálja az amerikai médiát. Figuráit fokozott távolságtartással mutatja be, hogy a néző ne azonosulhasson velük a szokásos módon, és inkább a film felépítésével, vágásokkal, mise-en-scène-effektekkel befolyásolja a közönséget. E periódusban a legsikeresebb alkotása A búcsúlevél (1953), ami kizárólag Gloria Grahame és Lee Marvin zseniális alakításának köszönhetően nem vált teljesen személytelenné.
Ismét Németországban
Lang rövid időre visszatért Németországba, ez idő alatt három filmet készített: Az esnapuri tigrist (1959), A hindu siremléket (1959) és egy harmadik Mabuse filmet, Dr. Mabuse ezer szemét (1960). Ezek a filmek tele vannak régebbi filmjeiből vett utalásokkal. 1963-ban saját maga alakította Jean-Luc Godard Megvetés (1963) című filmjében a rendezőt, aki kitart amellett, hogy kifejezésre juttathassa vízióját a filmvásznon.
Utolsó évek
Nyugdíjas éveire visszatért Hollywoodba. Forgatókönyveket írt, de többet nem rendezett.
Válogatott filmjei
- Az aranytó, A pókok I. része (Die Spinnen 1.: Der Goldene See, 1919)
- A gyémánthajó – A pókok 2. része (Die Spinnen 2.: Das Brillantenschiff, 1920)
- Az éjféli vándor (Der Müde Tod, 1921)
- Dr. Mabuse, a játékos (Dr. Mabuse, der Spieler, 1922)
- A Nibelungok (Die Nibelungen – Siegfried, 1924) (1. rész)
- A Nibelungok – Kriemhilda bosszúja (Die Nibelungen – Kriemhields Rache, 1924) (2. rész)
- Metropolis (1927)
- Kémek (Spione, 1927)
- A Hold asszonya (Frau im Mond, 1929)
- M - Egy város keresi a gyilkost (1931)
- Dr. Mabuse végrendelete (Des Testament der Dr. Mabuse, 1932)
- Liliom (Liliom, 1934)
- Téboly (Fury, 1936)
- Csak egyszer élünk (You Only Live Once, 1936)
- Te és én (You and Me, 1938)
- Jesse James visszatér (The Return of Frank james, 1940)
- Wastern Union (1940)
- Embervadászat (Main Hunt, 1941)
- A hóhér halála (Hangmen Also Die, 1942)
- A rettegés minisztériuma (Ministry of Fear, 1944)
- Nő az ablak mögött (The Women in the Window, 1944)
- Scarlet street (1945)
- Titok az ajtó mögött (Secret Beyond the Door, 1947)
- Rancho Notorius (1951)
- A búcsúlevél (The Big Heat, 1953)
- Emberi vágy (Human Desire, 1954)
- Moonfleet (1955)
- Amíg a város alszik (While the City Sleeps, 1955)
- Minden kétséget kizáróan (Beyond a reasonable Doubt, 1956)
- Az esnapuri tigris (Der Tiger von Eschnapur, 1959)
- A hindu síremlék (Das Indische Grabmal, 1959)
- Dr. Mabuse ezer szeme (Die Tausend Augen des Dr. mabuse, 1960)
Jegyzetek
- ↑ 10.5749/j.ctt5hjjmt.18, 2023. szeptember 7.
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
További információk
- Fritz Lang a PORT.hu-n (magyarul)
- Fritz Lang az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Fritz Lang az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Fritz Lang a Rotten Tomatoeson (angolul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.