A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Ferenc pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
 | |||||
| Ferenc pápa címere | |||||
| Miserando atque eligendo (Megkönyörült és kiválasztotta) | |||||
| Eredeti neve | Jorge Mario Bergoglio | ||||
| Született |
1936. december 17. (86 éves) Buenos Aires | ||||
| Nemzetisége | argentin | ||||
| Megválasztása | 2013. március 13. | ||||
| Beiktatása | 2013. március 19. | ||||
 | |||||
| Ferenc pápa aláírása | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc pápa témájú médiaállományokat. | |||||
Ferenc pápa (latinul: Franciscus PP., olaszul: Papa Francesco, született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17.[1] – ) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266. pápája.[2] A bíborosi testület március 13-án választotta a Római egyházmegye püspökévé, pápává,[3][4] ünnepélyes székfoglaló miséjére március 19-én került sor.[5] A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le. Ferenc az első jezsuita egyházfő,[6] az első pápa az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.
1992-től 1997-ig a Buenos Aires-i főegyházmegye segédpüspöke, majd 1998-ig koadjutor érseke, onnantól – egészen pápává választásáig – érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa.[1] A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.[7][8]
Életútja
A pápává választásig
Apja, Mario José Bergoglio 22 évesen érkezett szüleivel Olaszországból Argentínába, kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később pedig könyvelőként dolgozott; anyját, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Ferenc az elsőszülött öt gyermekük közül. Két öccse (Óscar Adrián, Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina, María Elena) született még. Egy fiatalkori légúti betegség miatt eltávolították tüdejének egy részét, mivel akkor még – megfelelő antibiotikum híján – ez az életmentő lehetőség állt csak rendelkezésre.[9]
Buenos Airesben szerzett vegyésztechnikusi oklevelet, majd a papi szolgálat mellett döntött, belépett a Villa Devotó-i szemináriumba, és huszonkét évesen, 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben.[10][11] Humán tanulmányokat folytatott Chilében, majd hazatérve, 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. 1964–65-ben a jezsuiták Santa Fé-i Szeplőtelen fogantatás Gimnáziumában, majd 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát.[10][12] 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. 1970–71-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probációs[13] időt; örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le.
1972–73-ban novíciusmesterként szolgált, majd 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. Ebben az időszakban, az argentin katonai diktatúra idején, annak ellenzékét sok atrocitás érte, többek között két jezsuita pap – a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio – elrablása is. Ezzel kapcsolatban többen megvádolták Bergogliót, hogy részt vett az emberrablásban, vagy legalábbis nem tett ellene eleget. 2005-ben per is indult ellene az ügy miatt; a vádakat végül ejtették, de szerepe a történtekben a mai napig vitatott.[14] Jálics Ferenc Bergoglio pápává választása után úgy nyilatkozott, hogy nem miatta hurcolták el őket, illetve abban, hogy a történtekben Bergoglio milyen szerepet játszott, nem tud állást foglalni. Jálics és Bergoglio az események után több évvel tudott találkozni egymással, hogy megbeszéljék a történteket. Ezt követően közös szentmisét mutattak be.[15][16][17][18]
1980 és 1986 között San Miguel szemináriumának rektora és egyidejűleg plébános volt. Közben néhány hónapot Németországban töltött: itt dolgozott a kiemelkedő jelentőségű, olaszból németté lett katolikus teológus-filozófusról, Romano Guardiniről írt doktori disszertációján, amelyet azonban nem tudott befejezni, mert rendje hamarabb hazahívta.[19] Ezt követően Córdobában szolgált gyóntatóként és lelkivezetőként.[1][10]
1992. május 20-án kinevezték szülővárosa segédpüspökévé és Auca címzetes püspökévé; június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érseke, 1998. február 28-án érseke lett. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.[1]
II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.[1]
2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson a kiszivárgott hírek szerint Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot:[6] egy bíboros névtelen feljegyzései alapján akkor az első választási fordulóban 10, a másodikban 35 és a harmadikban 40 szavazatot kapott, mielőtt Ratzingert pápává választották volna a negyedik körben.[20]
Pápasága
A XVI. Benedek lemondása következtében összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban választották meg pápának közép-európai idő szerint 19:06 órakor.[21][22] Megválasztásának hírét Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter Bazilika áldások erkélyéről, a „Habemus papam!” („Van pápánk!”) felkiáltással.[23] Pápaként a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére – nyilatkozata szerint azért, mert olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében[24][25] – így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott.[26] Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amelyen előtte még senki.[27] Megválasztásának hírét Buenos Airesben meglepődve, de örömmel fogadták.[2]
| „ | Testvéreim, jó estét!
Tudjátok, hogy a konklávé kötelessége, hogy püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, a bíboros testvéreim a világ másik végére mentek el érte, de itt vagyunk. Köszönöm a fogadtatást. A római egyházmegyei közösségnek megvan a püspöke: köszönöm! Először is imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte együtt, hogy az Úr megáldja és a Szűzanya oltalmazza. (...) Most pedig induljunk el ezen az úton: a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévő bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen. Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körű testvériség valósuljon meg. |
” |
| – Az új pápa első szavai a hívekhez[28] | ||
A pápai szolgálat ünnepélyes megkezdésére március 19-én került sor.[29] A szertartáson az 1054-es nagy egyházszakadás óta először vett részt a konstantinápolyi pátriárka, Bartholomaiosz személyében.[30]
2013-ban a Time magazin Ferencet választotta az év emberévé.[8]
2014. november 25-én Ferenc pápa az Európai Unió parlamentjében, a 28 tagállam több mint 500 millió állampolgárához szólhatott.
| „ | Kedves európai parlamenti képviselők! Elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Európa vállalja bátran múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert; biztos és szilárd talajon halad, értékes viszonyítási pontot jelentve az egész emberiségnek. |
” |
| – Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben (részlet)[31] | ||
2016. május 6-án a legjelentősebb európai kitüntetésnek számító Károly-díjat vehette át az aacheni polgármestertől.[32]
2022. Ukrajna orosz invázióját és az orosz-ukrán háború eszkalációját követően februárban, Ferenc pápa felkereste az orosz szentszéki nagykövetséget Rómában.[33] Március elején Ferenc pápa két magas rangban lévő bíborost is küldött Ukrajnába (Konrad Krajewski és Michael Czerny bíborosokat).[34] Ezek a kezdeményezések rendkívül szokatlannak számítottak a vatikáni diplomáciában.[35] Ferenc pápa felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát a Szűzanyának 2022. március 25-én.[36]
Ferenc pápa vezette XVI. Benedek temetési szertartását és mondott homíliát 2023. január 5-én. A gyászmisét azonban a hagyományoknak megfelelően a Bíborosi Kollégium dékánja, Giovanni Battista Re bíboros celebrálta.
Címere, jelmondata
Ferenc pápa címerét 2013. március 18-án tették közzé a Vatikán honlapján.[37] A címerpajzs hasonló a korábbi bíborosi címeréhez: kék alapon felül a jezsuita rend szimbóluma látható (sugárzó napkorongon 'IHS' Jézus-monogram,[38] fölötte kereszt, alatta Jézus keresztrefeszítésére utaló három szeg), a pajzs alját bal oldalon Szűz Máriát, az Egyház édesanyját jelképező sárga (arany) nyolcágú csillag, jobb oldalon pedig Szent Józsefet, az Egyház patrónusát szimbolizáló nárdusvirág díszíti.[39] A pajzs hátterében Szent Péter kulcsai keresztezik egymást, fölötte egy püspöki süveg látható három vízszintes és egy függőleges arany csíkkal, melyek az egyházfő hatalmára utalnak. A püspöki süveg az előző pápa, XVI. Benedek címeréből származik, míg a kulcsok Szent II. János Pál pápáéval egyeznek meg.
A címer alatt olvasható jelmondata is ugyanaz, mint bíboros korában. A latin nyelvű Miserando atque eligendo idézet Szent Béda bencés szerzetes egyik szentbeszédéből való, melyben Máté evangélista meghívását magyarázza: „Vidit ergo Iesus publicanum et quia miserando atque eligendo vidit, ait illi Sequere me” magyarul: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!” (Mt 9,9). Ez a homília a pápa életére nagy hatással volt: 1953-ban Szent Máté ünnepén, tizenhét éves korában érintette meg Isten kegyelme, amely meghívta a vallásos életre és elindította Loyolai Szent Ignác nyomában.[40]
Első intézkedései a Római Kúriában
2013. március 13-án bejelentette, hogy a Római Kúria addigi vezetőit ideiglenesen megerősíti hivatalukban. [41] Személyi titkárává Alfred Xuereb, máltai római katolikus papot nevezte ki.[42] Április 6-án kinevezte José Rodríguez Carballo, spanyol ferences szerzetest a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja titkárává; a pozíció a kinevezés előtt hónapokig betöltetlen volt. [43] Ferenc pápa eltörölte azon további juttatásokat, amelyeket a vatikáni alkalmazottak az új pápa megválasztása alkalmával kapnak, helyette a több millió eurós összeget rászorulóknak adományozták. [44] Eltörölte továbbá a Vatikáni Bank Felügyelőbizottságában szolgáló bíborosok évi 25,000 eurós illetményét is. [45] 2013. április 13-án egy nyolc bíborosból álló testületet hozott létre, hogy segítsék őt a Római Kúria strukturális átszervezésében. A testület tagjai között több olyan bíboros volt, akik nyíltan kritizálták a Vatikán egyes lépéseit, a megbízott bíborosok közül pedig csupán egy volt a Római Kúria tagja. [46] A tanácsadó testület kinevezett tagjai: Giuseppe Bertello, a Pápai Bizottság elnöke; Francisco Javier Errazuriz Ossa, chilei; Oswald Gracias indiai; Reinhard Marx német; Laurent Monsengwo Pasinya kongói; George Pell ausztrál; Seán O'Malley amerikai; és Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros volt. A testület titkárává Marcello Semearo olasz püspököt nevezte ki, az első ülést október 1-3. között tartották.[47]
Nézetei, személyisége
Erkölcsi kérdésekben mérsékelten konzervatív álláspontot képvisel: elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát.[2][6] (Papi szolgálatától eltiltotta és az egyházból kiközösítette például azt az ausztrál papot, aki az egyház tanításaival ellentétes nézeteket hirdetett (pl. a nőknek is lehessen egyházi méltóságuk, illetve a melegek is házasodhassanak).[48]) Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények és az elesettek mellett.[6] Bíborosként gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, közvetetten kritizálva a kormányokat, amelyek nem szentelnek elég figyelmet a társadalom peremén élőkre.[2] Közel áll a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz, a felszabadítási teológiától viszont távolságot tart. Gesztusai, beszédei a Katakomba-paktum szellemiségét tükrözik.
A menekültválság kezdete óta többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, felszólított a befogadásukra, ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden módját, és figyelmeztet arra, hogy ki kell szűrni azokat a terroristákat, akik a menekültek közé keveredve akarnak Európába jönni. 2016-ban Ferenc pápa húsvét alkalmával megmosta a menekültek lábát is.[49][50] Felemelte a szavát a fegyvergyártók, valamint azon hatalmak ellen is, amelyek anyagi érdekek miatt robbantanak ki háborúkat. Ezek áldozataiként tekint a menekültekre, ezért 2016-ban Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet befogadott a Vatikánba.[51][52]
Intelligenciája, szerénysége és lelkipásztori munkája révén tisztelet övezi, az egyház körüli botrányokban érintetlen.[6] Elemzők szerint alkalmas lehet a vatikáni bürokrácia megreformálására.[29]
Egyszerű életmódot folytat. Érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt; ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült.[2][6] Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerű fekete öltözetben.[2] Ez a szerénysége a pápává választása után is megmutatkozott.[29] Pontifikátusának kezdetétől a vatikáni Szent Márta-házban él, visszautasítva az Apostoli Palota pápai lakosztályának életvitelszerű használatát. [53] 2016-ban a nyári rezidenciaként szolgáló Castel Gandolfó-i pápai palota privát része is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt, így azóta a pápa által fényűzőnek és grandiózusnak titulált épületegyüttes javarészt múzeumként funkcionál. [54] Híveivel igen közvetlen, nyitott a spontán emberi kapcsolatokra, ezzel közelebb kerülve az emberekhez, ugyanakkor megnehezítve testőrsége munkáját.[55] Kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás és jól úszik.[2][6] A spanyolon kívül olaszul, latinul, franciául, németül és angolul beszél.[56]
Ferenc pápa a 2022-ben kezdődött orosz-ukrán háborút többször is III. világháború első szakaszának nevezte, s kifejtette véleményét, mely szerint „a világ legnagyobb csapása a fegyveripar.”[57][58]
Magyarországi látogatásai
Első magyarországi látogatása
2021. március 8-án Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megerősítette, hogy Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjére Magyarországra, Budapestre látogat. A Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a püspöki kar tagjaival, valamint a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának képviselőivel és Magyarország zsidó közösségeivel. Ezt követően pápamobillal üdvözölte az embereket, majd misét celebrált a Hősök terén. A misén részt vett Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egyszerre volt jelen a nyugati és a keleti egyház vezetője.
A négynapos szlovákiai látogatása előtti hétórás magyarországi villámvizit során Orbán Viktort a menekültellenes politikája kritikájaként arra biztatta, hogy Magyarország tárja ki karjait mindenki felé.[59][60][61] Az eredeti tervek szerint a pápa nem szándékozott találkozni a kormánnyal, ami diplomáciai feszültségekhez vezetett.[60]
Második magyarországi látogatása
2022. augusztus 25-én Ferenc pápa magánaudiencián fogadta Novák Katalin köztársasági elnököt, és megerősítette neki, hogy 2023 tavaszán ismét Magyarországra látogat, egyúttal elfogadta a köztársasági elnök hivatalos meghívólevelét is.[62][63] 2023 februárjában bejelentették, hogy a látogatás április 28. és 30. között lesz Budapesten.[64] Ferenc pápa látogatásának csúcspontja az április 30-adikai Kossuth téri szentmise lesz a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint.[65]
Tanítása
- Lumen fidei (A hit fénye) kezdetű enciklika, amelyet még XVI. Benedek emeritus pápa kezdte el írni, ő fejezte be; ezáltal ez az első enciklika, amelyen két pápa is dolgozott. (2013)[66]
- Az Evangelii Gaudium (Az Evangélium öröme)[67] kezdetű apostoli buzdítását 2013. november 26-án mutatták be a Vatikánban. Ebben a körlevelében az egyházfő „az egyház következő évekre szóló útját” foglalta össze.[68]
- 2015. április 11-én, az isteni irgalmasság vasárnapja előestéjén tette közzé Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű pápai bulláját, amelyben kihirdette az irgalmasság rendkívüli szentéve megtartását.[69]
- Laudato si’ („Áldott légy”) – Ferenc pápa által írt második enciklika (2015).[70]
- Az Amoris laetitia(wd) (A szeretet öröme)[71] kezdetű apostoli buzdítást 2016. április 8-án mutatták be. A dokumentum a családdal foglalkozó 2014 októberében tartott rendkívüli és a 2015 októberében tartott rendes püspöki szinódus eredményén alapszik. A pápai tanítás a családi ideál szépségéről szól, de együtt érez azokkal is, akik ezt az eszményt nem tudják megvalósítani.[72][73][74]
- 2018. augusztus 2-i hatállyal módosította a Katolikus Egyház Katekizmusát a halálbüntetéssel kapcsolatban, és az evangéliummal összeegyeztethetetlennek tartja azt.
- 2019. április – Christus Vivit (Krisztus él) – A 2018. október 3-28. között tartandó Ifjúsági Szinóduson létrejött dokumentum, amelynek témája a Hit, fiatalok, hivatástisztázás volt.[75]
- 2020. október 3-án aláírt Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) című enciklikája a társadalmi testvériségről szól.
Egészségi állapota
Dél-koreai pontifikációs útjáról hazatérve, 2014 augusztusában nyilatkozott először egészségi állapotáról. Arról beszélt az újságíróknak, hogy foglalkoztatja az elmúlás gondolata, így fogalmazott: „Próbálok nem elfelejtkezni a bűneimről, hibáimról, nem beleesni a büszkeség bűnébe. Mert tudom, hogy már csak rövid ideig tart. Még két-három év, és távozom az Úr házába”. Vatikáni források szerint a pápa „idegi problémákkal” és neurózissal küzd, az utóbbi tünete, hogy 1975 óta nem töltötte szülőhazáján kívül a szabadságát. A pápa szerint „XVI. Benedek pápa kinyitott egy ajtót”, ami alatt azt értette, hogy nem veti el a lemondás gondolatát, ha egészségi állapota azt kívánja.[76]
2014. augusztus 19-én közölte a világsajtó, hogy a pápa közeli családtagjai közül hárman meghaltak hazájukban autóbalesetben, s ez őt igen lesújtotta.[77]
2020. december 31-én közölte a Vatikán, hogy Ferenc pápa isiász fájdalmai miatt nem tartja meg a szilveszteri hálaadást és az újévi szentmisét.[78]
2021 júliusában a római Gemelli-klinikán vastagbél-divertikulózis miatti műtétet hajtottak végre rajta. A több órás beavatkozás jól sikerült.[79]
2022 májusától térdproblémái miatt kerekesszéket használ.[80]
Ferenc pápa már 2013-ban aláírta lemondó nyilatkozatát arra az esetre, ha súlyos és állandó egészségi problémák miatt képtelenné válna teljesíteni a pápasággal járó kötelezettségeit, levelet az akkori vatikáni államtitkárnak, Tarcisio Bertone bíborosnak adta át.[81][82]
2023. március 29-én légúti fertőzés miatt kórházba került, április 1-én hagyta el a kórházat.[83][84]
Művei
- Meditaciones para religiosos (1982)
- Reflexiones sobre la vida apostólica (1986)
- Reflexiones de esperanza (1992)[10]
- Diálogos entre Juan Pablo II y Fidel Castro (1998)
- Hambre y sed de justicia. Desafíos del Evangelio para nuestra patria (2001)
- Educar exigencia y pasión. Desafíos para educadores cristianos (2003)
- Ponerse la patria al hombro (2004)
- Corrupción y pecado. Algunas reflexiones en torno al tema de la corrupción (2005)
- La nación por construir. Utopía, pensamiento y compromiso (2005)
- Sobre la acusación de sí mismo (2006)
- El verdadero poder es el servicio (2007)
- Las deudas sociales de nuestro tiempo (2009)
- Educar, elegir la vida. Propuestas para tiempos difíciles (2010)
- Reflexiones sobre solidaridad y desarrollo (2010)
- Abraham Skorka Buenos Aires-i rabbival: Sobre el cielo y la tierra (2010), olasz fordításban: Il cielo e la terra (2013)
- Mente abierta, corazón creyente (2012)
- Rehabilitación de la política y compromiso cristiano
- Wake Up! (Ébredj!) (könnyűzenei album, 2015)[85]
Könyvek magyar nyelven
- Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio): Nyitott ész, hívő szív. Új Ember, Budapest, 2013
- Jó napot! Ferenc pápa vagyok. Jezsuita Könyvek, Budapest, 2013
- Nello Scavo: Bergoglio listája. Ferenc pápa az argentin diktatúra ellen. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014
- Karikó Éva: Kegyelem és bűn szőttese – Ferenc pápa az élet kérdéseiről. Helikon Kiadó, Budapest, 2015
- Karikó Éva: A szívtől a kézig – Ferenc pápa az emberi kapcsolatokról. Helikon Kiadó, Budapest, 2016
Pápai megnyilatkozások
- Lumen fidei. Ferenc pápa A hit világossága kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, 2013
- Evangelii gaudium. Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdítása. 2013; Szent István Társulat, Budapest, 2014
- Laudato si'. Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, 2015
- Fratelli tutti. Ferenc pápa "Mindnyájan testvérek" kezdetű enciklikája. 2020; Szent István Társulat, Budapest, 2021 [86]
Interjúk, beszélgetések
- Francesca Ambrogetti–Sergio Rubin: Ferenc pápa – Beszélgetések Jorge Bergoglióval. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2013
- Jó napot! Ferenc pápa vagyok. interjúkötet Jezsuita Könyvek, Budapest, 2013
- Andrea Tornielli: Isten neve Irgalmasság Helikon kiadó, Budapest, 2016
Életrajzi kötetek magyarul
- Simon Biallonows: Ferenc, az új pápa. Jel, Budapest, 2013
- Matthew Bunson: Ferenc pápa küldetése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013
- Andrea Tornielli: Ferenc pápa élete, eszméi, szavai. Szent István Társulat, Budapest, 2013
- Andreas Englisch: A Vatikán harcosa. Lazi Könyvkiadó, Budapest, 2016
Játékfilm
- A két pápa című 2019-es brit–amerikai–olasz–argentin filmdrámában Bergoglio bíborost, a jövendő Ferenc pápát Jonathan Pryce, az akkor hivatalban lévő XVI. Benedek pápát Anthony Hopkins formálja meg. Rendező: Fernando Meirelles.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Bergoglio Card. Jorge Mario, S.I. (angol nyelven). College of Cardinals – Biographical notes. Vatikán, 2011. november 9. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ a b c d e f g Argentina's Bergoglio elected Pope – Profile (angol nyelven). BBC News, 2013. március 13. . (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- ↑ Franciscus (angol nyelven). Vatikán, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ New pope elected. BBC. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ Thousands pack St. Peter's Square for Pope Francis' inauguration, 2013. március 19.
- ↑ a b c d e f g I. Ferenc a tiszta emberek pápája (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2013. március 13. . (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ TIME's 2013 Person of the Year: Pope Francis (angol nyelven). Time Online, 2013. december 11.
- ↑ a b Ferenc pápa lett az Év embere (magyar nyelven). Népszabadság online, 2013. december 11. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ Pope Francis I: Cardinal Jorge Mario Bergoglio named new Pope. CBS New York, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ a b c d Bergoglio Card. Jorge Mario, S.I. (angol nyelven). Il Collegio Cardinalizio – Cenni biografici. Vatikán, 2011. november 9. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ Rocca, Francis X: Cardinal Jorge Bergoglio: a profile (angol nyelven). Catholic Herald, 2013. március 13. . (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ „Pope Francis I: Cardinal Jorge Mario Bergoglio named new Pope”, 2013. március 13.. (Hozzáférés ideje: 2013. március 13.) (angol nyelvű)
- ↑ Probáció: a hosszú, általában 10–12 évig tartó jezsuita képzés utolsó szakasza
- ↑ „A Conservative With a Common Touch” (angol nyelvű)
- ↑ Erklärung von Pater Franz Jalics SJ (német nyelven). Jesuiten (a jezsuita rend német honlapja), 2013. március 15. 2014. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ Nyilatkozat. Mandiner, 2013. március 16. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ Magyar jezsuita tisztázza Ferenc pápa kérdéses szerepét. Origo, 2013. március 20. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ Jálics Ferenc: Nem Bergoglio jelentett fel. Magyar Kurír, 2013. március 21. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ Bergoglio studierte einst in Frankfurt am Main. Die Welt, 2013.03.14
- ↑ „Il diario segreto dell'ultimo conclave”, 2011. július 27.. 2013. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2013. március 13.)
- ↑ Habemus papam (angol nyelven). news.va. 2013. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ Felszállt a fehér füst Rómában, van pápánk (magyar nyelven). mno.hu, 2013. március 13. 2013. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. március 22.)
- ↑ https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-uj-papa-elso-szavai-hivekhez
- ↑ Cardinals elect new pope (angol nyelven). CNN, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ Ferenc pápa fogadta média munkatársait (magyar nyelven). Vatikáni Rádió/Magyar Kurír, 2013. március 16. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
- ↑ Pope Francis (angol nyelven). Telegraph. 2013. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ Papstname lautet Franziskus (német nyelven). kath.net. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- ↑ Az új pápa első szavai a hívekhez (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- ↑ a b c Pope Francis warns Church could become 'compassionate NGO' (angol nyelven). BBC News, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- ↑ Megkezdte szolgálatát Róma új püspöke, Ferenc pápa - videóval (magyar nyelven). delmagyar.hu, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
- ↑ Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben, magyarkurir.hu
- ↑ Ferenc pápa a Károly-díj átvételekor: A régi gyökerekből új humanizmust! (magyar nyelven). magyarkurir.hu, 2016. május 6. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
- ↑ Pullella, Philip. „Departing from protocol, pope goes to Russian embassy over Ukraine”, Reuters, 2022. február 25. (Hozzáférés ideje: 2022. április 21.) (angol nyelvű)
- ↑ Pullella, Philip. „Pope Francis says 'rivers of blood' flowing in Ukraine war”, Reuters, 2022. március 6. (Hozzáférés ideje: 2022. április 21.) (angol nyelvű)
- ↑ Associated Press: Pope Francis dispatches 2 cardinals to Ukraine (angol nyelven). POLITICO. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
- ↑ Pope consecrates Russia & Ukraine: ‘Spiritual act of trust amid cruel war’ - Vatican News (angol nyelven). www.vaticannews.va, 2022. március 25. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
- ↑ The Coat of Arms of Pope Francis (angol nyelven). Vatikán. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon > I > IHS (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
- ↑ Ferenc pápa címere és mottója (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
- ↑ Veronica Scarisbrick: Pope Francis : "Miserando atque eligendo"... (angol nyelven). Vatikáni Rádió, 2013. március 18. 2013. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ https://www.ncronline.org/blogs/ncr-today/francis-drops-first-hint-reform-may-be-real
- ↑ https://www.maltatoday.com.mt/news/world/25453/gozitan-mons-alfred-xuereb-appointed-pope-francis-secretary-20130318
- ↑ https://www.ncronline.org/blogs/ncr-today/pope-francis-appoints-franciscan-lead-religious-congregation
- ↑ https://www.upi.com/Top_News/WorldNews/2013/04/19/Pope-scraps-Vatican-staff-bonuses-directs-money-to-charity/14541366354800/?ur3=1
- ↑ https://www.ansa.it/web/notizie/rubriche/english/2013/04/19/Pope-scraps-allowance-Vatican-Bank-cardinals_8581618.html
- ↑ https://www.ncronline.org/blogs/ncr-today/pope-francis-taps-eight-cardinals-lead-vatican-reform
- ↑ La Stampa, 2013.04.15.
- ↑ Pope Francis excommunicates Australian priest (angol nyelven). 2014. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ https://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160327_sayfo_omar_miert_mossa_ferenc_papa_afrikai_migransok_labat_husvet_alkalmabol
- ↑ https://hvg.hu/vilag/20160325_Menekultek_labat_mosta_es_csokolta_meg_Ferenc_papa__video
- ↑ http://24.hu/kulfold/2016/07/28/ferenc-papa-az-irgalmas-sziv-befogadja-a-menekulteket/
- ↑ Archivált másolat. 2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
- ↑ https://edition.cnn.com/2013/03/27/world/europe/vatican-pope/index.html
- ↑ https://www.nbcnews.com/slideshow/see-inside-pope-s-sumptuous-summer-residence-n670766
- ↑ MTI: Ferenc pápa kiborítja a testőreit (magyar nyelven). Origo, 2013. március 20. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
- ↑ Briefing di padre Lombardi (olasz nyelven). news.va. 2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- ↑ Ferenc pápa sajtótájékoztatója: „Egy évszázad alatt három világháború! Harcoljatok a háború ellen!” (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
- ↑ Nerozzi, Timothy H. J.: Pope Francis repeats warning of ‘third world war’ (amerikai angol nyelven). New York Post, 2022. szeptember 9. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
- ↑ Press, The Associated. „Pope Francis Makes Veiled Critique Of Anti-Migrant Policies In Hungary Visit”, NPR, 2021. szeptember 12. (Hozzáférés ideje: 2022. november 26.) (angol nyelvű)
- ↑ a b Pope Francis’ Plans for Trip to Hungary Spark Diplomatic Unease (angol nyelven). NCR. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
- ↑ Pope Francis arrives in Hungary and meets Viktor Orban (brit angol nyelven). Catholic Herald, 2021. szeptember 13. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
- ↑ Nikoletta, Elek: Jövő tavasszal ismét hazánkba látogathat Ferenc pápa (magyar nyelven). Jövő tavasszal ismét hazánkba látogathat Ferenc pápa, 2022. augusztus 25. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
- ↑ Novák Katalint fogadta Ferenc pápa, aki jövőre Magyarországra látogathat (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
- ↑ Juli, Mészáros: Ferenc pápa Budapestre látogat, ahol Novák Katalinnal és Orbán Viktorral is találkozik (magyar nyelven). 444, 2023. február 27. (Hozzáférés: 2023. február 27.)
- ↑ https://hirado.hu/belfold/cikk/2023/03/09/ferenc-papa-latogatasanak-csucspontja-a-kossuth-teri-szentmise-lesz-a-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-szerint
- ↑ Megjelent Ferenc pápa első enciklikája (magyar nyelven). hirado.hu, 2013. július 5. 2014. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
- ↑ Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdítása (magyar nyelven), 2013. november 24. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
- ↑ Vatikáni Rádió/Magyar Kurír: Bemutatták Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2013. november 26. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
- ↑ Az irgalmasság szentévét meghirdető pápai bulla: „Az irgalmasság arca” Archiválva 2015. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Kurír
- ↑ Archivált másolat. 2018. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
- ↑ POST-SYNODAL APOSTOLIC EXHORTATION AMORIS LAETITIA OF THE HOLY FATHER FRANCIS (Ferenc pápa A szeretet öröme kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása) (angol nyelven), 2016. március 19. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
- ↑ Bemutatták Ferenc pápa „Amoris laetitia” kezdetű apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2016. április 8. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
- ↑ Budapesten is bemutatták Ferenc pápa családi szeretetről szóló apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2016. április 8. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
- ↑ Az Amoris Laetitia legjobb és legrosszabb részeinek exkluzív magyar fordítása, karizmatikus.hu
- ↑ "Christus vivit": Post-Synodal Exhortation to Young People and to the entire People of God (25 March 2019) | Francis. w2.vatican.va. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
- ↑ A pápa először beszélt egészségi állapotáról és az elmúlásról. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
- ↑ Autóbalesetben meghaltak Ferenc pápa hozzátartozói. Origo, 2014. augusztus 19. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
- ↑ https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2020-12/papa-szertartas-mise-isiasz-lemondas-urangyala.html
- ↑ Géza, Wolf: Jól van Ferenc pápa a műtét után (magyar nyelven). index.hu, 2021. július 5. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
- ↑ Levente, Balázsi: Kerekesszékbe kényszerült Ferenc pápa (magyar nyelven). index.hu, 2022. május 5. (Hozzáférés: 2023. március 31.)
- ↑ https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2022-12/papa-riport-lemondas-level-nemet-egyhaz-ukrajna-konklave-benedek.html
- ↑ https://www.origo.hu/nagyvilag/20221218-ferenc-papa-mar-2013ban-alairta-lemondo-nyilatkozatat.html
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Vatikán: légúti fertőzéssel kezelik Ferenc pápát (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 31.)
- ↑ Kiengedték a kórházból Ferenc pápát, áprilisban jön Magyarországra (magyar nyelven). telex, 2023. április 1. (Hozzáférés: 2023. április 1.)
- ↑ „Progrock lemezt ad ki Ferenc pápa”, index.hu, 2015. szeptember 25. (Hozzáférés ideje: 2016. március 18.)
- ↑ https://www.magyarkurir.hu/kultura/megjelent-magyarul-ferenc-papa-i-mindnyajan-testverek-i-kezdetu-enciklikaja
Forrásokszerkesztés
- Argentin pápát választottak a Vatikánban. HVG. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- BERGOGLIO Card. Jorge Mario, S.I.. Holy See Press Office. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ La Stampa, 2013.04.15.: Gerard O'Connell: Pope Francis sets up a group of eight cardinals to advise him (olasz nyelven). La Stampa, 2013. április 15. (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
- ↑ Telex, 2021.09.12.: Kolozsi Ádám, Molnár Réka: Ferenc pápa a Hősök terén egy hamis Istenről beszélt, akitől elvárjuk, hogy erővel uralkodjon, majd Isten áldását kérte a magyarságra. Telex.hu, 2021. szeptember 12. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
További információkszerkesztés
- Milyen ember az új pápa? Magyar Kurír, 2013.03.14.
- A pápa angol nyelvű életrajza a Vatikán honlapján Archiválva 2017. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A szentszéki szóvivő nyilatkozata a Jorge Mario Bergoglio elleni vádakról. Magyar Kurír, 2013.03.16.
- Mit mond a pápa elleni vádakról az egyik érintett, P. Jálics Ferenc SJ, Magyar Kurír, 2013.03.16.
- Bemutatták Ferenc pápa „Amoris laetitia” kezdetű apostoli buzdítását, Magyar Kurír, 2016. április 8.
- Szakítás a hagyománnyal Robert Spaemann az Amoris laetitiáról, newman.hu
- S. Rubin–F. Ambrogetti: Ferenc pápa. Beszélgetések Jorge Bergoglióval; ford. Latorre Ágnes; Ulpius-ház Könyvkiadó, 2013 ISBN 978-963-254-848-7
- Ferenc pápa meglátogatta Bruck Edith magyar származású írónőt
- Matthew E. Bunson: Ferenc pápa küldetése. Út a tangótól a Vatikánig; ford. Kőrös László; Akadémiai, Budapest, 2013
- Andrea Tornielli: Ferenc pápa élete, eszméi, szavai; ford. Diós István; Szt. István Társulat, Budapest, 2013
- Simon Biallowons: Ferenc, az új pápa; ford. Török Csaba; Jel, Budapest, 2013
- Rónay Tamás: "Halló, itt Ferenc pápa!"; Hungarovox, Budapest, 2014
- Nello Scavo: Bergoglio listája. Ferenc pápa az argentin diktatúra ellen; ford. Sajó Tamás; Akadémiai, Budapest, 2014
- Walter Kasper: Ferenc pápa. A gyengédség és a szeretet forradalma. Teológiai gyökerek és lelkipásztori távlatok; ford. Lukács József; Vigilia, Budapest, 2015
- Andrea Tornielli–Giacomo Galeazzi: Ferenc pápa: ez a gazdaság öl; ford., jegyz. Török Csaba; Jezsuita, Budapest, 2015 (Jezsuita könyvek. Agóra)
- Solymári Dániel–Pallós Tamás: Ferenc pápa útján. 21. századi beszélgetések; Athenaeum, Budapest, 2016
- Andreas Englisch: A Vatikán harcosa. Ferenc pápa és a bátorság útja; ford. Kosztolánczi Krisztina; Lazi, Szeged, 2016
- Paul M. Zulehner: Kifutó modell. Merre kormányozza Ferenc pápa az egyházat?; tan. Wolfgang Schüssel et al., ford. Schulcz Katalin; Egyházfórum, Budapest, 2016
- Tomka Ferenc: Ferenc pápa családlevele – közelebbről. Családcsoportoknak és mindenkinek; Szt. István Társulat, Budapest, 2017
- Walter Kasper: Az Amoris laetitia üzenete. Megfontolások Ferenc pápa dokumentumáról; ford. Görföl Tibor; Vigilia, Budapest, 2018
- Tomka Ferenc: Ferenc pápa – próféta vagy eretnek? Új korszak az egyház életében; Kreatív Kontroll Kft., Budapest, 2018
- Ferenc pápa asztalánál; szöveg Roberto Alborghetti, ford. Dorogi Katalin; Kossuth, Budapest, 2018
- Anthony McCarten: A két pápa. Ferenc, Benedek és a döntés, amely megrázta a világot; ford. Farkas Veronika; Agave Könyvek, Budapest, 2019
- Hatalom és pénz. A társadalmi igazságosság Ferenc pápa szerint; szerk. Michele Zanzucchi, ford. Tőzsér Endre; Új Város, Budapest, 2019
- Ferenc pápa és az ő ideje. A kereszténység Jorge Mario Bergoglio idején; szerk. Andrea Riccardi, ford. Sólyom László; 2. jav. kiad.; Pannonhalmi Főapátság–Bencés, Pannonhalma, 2019 (Napjaink teológiája)
- Élisabeth de Baudoüin: Teréz és Ferenc; bev. Guzmán Carriquiry Lecourna, utószó Marc Oullet, ford. Katalin Ildikó; Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2020
| Előző pápa: XVI. Benedek |
|
Következő pápa: hivatalban |
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 1.
Április 10.
Április 11.
Április 12.
Április 14.
Április 15.
Április 2.
Április 21.
Április 25.
Április 28.
Április 3.
Április 9.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Észak-Macedónia
Észtország
Észt Reformpárt
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Összeesküvés
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1981
1990-es évek
1999
20. század
2000-es évek
2010-es évek
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2019-es európai parlamenti választás
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon
2019-es litvániai elnökválasztás
2019-es madridi önkormányzati választás
2019-es olaszországi önkormányzati választás
2019-es szlovákiai elnökválasztás
2019-es ukrajnai elnökválasztás
2019 (szám)
2020
2020-as évek
2021
2022
2023
2024
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
Abd el-Azíz Buteflíka
Abu-Dzabi
Ab urbe condita
Akihito japán császár
Algéria
Algír
Amerikai Egyesült Államok
Arab-félsziget
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autokefália
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A magyar forint pénzjegyei#2014-es sorozat
Bákó
Baán László
Bahái naptár
Beni Ganc
Benjámín Netanjáhú
Berber naptár
Bizánci naptár
Bokros Lajos
Brazília
Brexit
Brumadinhói gátszakadás
Brunei
Buddhista naptár
Burmai naptár
Christchurch
Criminal: Egyesült Királyság
Criminal: Franciaország
Criminal: Németország
Criminal: Spanyolország
December 15.
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Donald Trump
Donald Tusk
Dzsucse-naptár
Ecuador
Egyesült Királyság
Etióp naptár
Európai Unió
Fájl:Az EuCET alapítása.jpg
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gabrielle Renoir Orangerie 02.JPG
Fájl:Incendie de Notre-Dame-de-Paris 15 avril 2019 12.jpg
Fájl:Working visit of the President of Ukraine Petro Poroshenko to the Turkish Republic (2019-01-05) 33.jpg
_33.jpg&veda=2090){kind=link}
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Február 1.
Február 14.
Február 16.
Február 20.
Február 23.
Február 24.
Február 25.
Február 26.
Február 3.
Február 5.
Fehér Ház
Ferenc pápa
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filly Fantázia
Finnország
Franciaország
Görögország
Gabon
Gdańsk
Gergely-naptár
Gitanas Nausėda
Golán-fennsík
Hindu naptár
Holocén naptár
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
IX. Ráma thaiföldi király
Izrael
Jászvásári egyházmegye
Június 7.
Január 1.
Január 10.
Január 11.
Január 13.
Január 15.
Január 19.
Január 21.
Január 25.
Január 27.
Január 5.
Január 6.
Január 7.
Január 9.
Japán naptár
Jens Stoltenberg
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jorge Carlos Fonseca
Jugoszlávia
Juha Sipilä
Julian Assange
Julija Volodimirivna Timosenko
Képviselőház (Egyesült Királyság)
Kínai naptár
Könnygáz
Kövér László
Kaja Kallas
Kazahsztán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kim Dzsongun
Kongói Demokratikus Köztársaság
Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)
Kopt naptár
Koreai-félsziget
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#16
Korom Ferenc
Lehet Más a Politika
Liget Budapest
Likud
London
Lvivi terület
Május 1.
Május 13.
Május 14.
Május 15.
Május 18.
Május 20.
Május 22.
Május 23.
Május 24.
Május 27.
Május 4.
Május 5.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 19.
Március 20.
Március 21.
Március 24.
Március 25.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 3.
Március 30.
Március 31.
Március 4.
Március 8.
Második Löfven-kormány
Magyarország
Magyar Honvédség
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Magyar Munkáspárt
Magyar Nemzeti Bank
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Malajzia
Maroš Šefčovič
Menedékjog
Minas Gerais
Mi Hazánk Mozgalom
Modern Magyarország Mozgalom
Moldova
Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja
Momentum Mozgalom
Muszlim naptár
Néppárt (Spanyolország)
Nílus
Naruhito japán császár
Nemi erőszak
Netflix
Nicolás Maduro
Nigéria
Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Omar el-Basír
Orbán Viktor
Oroszország
Országgyűlés
Párbeszéd Magyarországért
Párizs
Paweł Adamowicz
Pedro Sánchez Pérez-Castejón
Petro Olekszijovics Porosenko
Pierre-Auguste Renoir
Praia
Q66756264
Románia
Sablon:Televíziós műsor infobox
Saría
Sass Flóra
Scott John Morrison
Spanyolország
Spanyol nyelv
Spanyol Szocialista Munkáspárt
Srí Lanka
Stefan Löfven
Svédország
Szépművészeti Múzeum
Szeptember 20.
Szeptember 30.
Sztevo Pendarovszki
Túlóratörvény
Thaiföld
Thai szoláris naptár
Theresa May
Ukrán ortodox egyház
Ukrajna
Vasérc
Venezuela
Vikram korszak
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyivosztok
Volodimir Boriszovics Hrojszman
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
VOX (politikai párt)
WikiLeaks
X. Ráma thaiföldi király
Zöld-foki Köztársaság
Zsidó naptár
Zuzana Čaputová
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.