A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Citromsav | |||
IUPAC-név | 2-hidroxipropán-1,2,3-trikarbonsav | ||
Más nevek | hidrogén-citrát | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 77-92-9 | ||
ATC kód | A09AB04 | ||
Gyógyszer szabadnév | citric acid | ||
Gyógyszerkönyvi név | Acidum citricum anhydricum, Acidum citricum monohydricum | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C6H8O7 | ||
Moláris tömeg | 192,027 g/mol | ||
Megjelenés | fehér kristályok | ||
Sűrűség | 1,665 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 153 °C | ||
Forráspont | 175 °C-on bomlik | ||
Oldhatóság (vízben) | 133 g/100 ml (20 °C) | ||
Savasság (pKa) | pKa1=3,15 pKa2=4,77 pKa3=6,40 | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R41[1] | ||
S mondatok | S26, S39[1] | ||
LD50 | 3000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Ezt az alifás trikarbonsavat kristályos állapotban Carl Wilhelm Scheele állította először elő 1784-ben, azonban a borkősavtól már 1776-ban Anders Jahan Retzius megkülönböztette. A citromsav szabad állapotban vagy kálium-, illetőleg kalciumsó alakjában számos savanyú gyümölcsben előfordul, többnyire kevés borkősav és almasav társaságában. Szabad citromsav van a ribiszkében, vörösberkenyében, cseresznyében, málnában, szamócában, szederben, tamarindában; különösen a citrom különféle fajtái bővelkednek benne. Kálium és kalcium sóját számos növény levelében, kérgében és gyökerében találták. Ipari mértékben magas szénhidráttartalmú alapanyagokból (pl. kukorica) állítják elő, melyet savtermelő fonalas penészgombafajokkal (pl. Aspergillus niger) fermentálnak bioreaktorokban.
Sói a citrátok. Könnyen átalakul izocitromsavvá, melynek molekulájában a hidroxilcsoport az 1-es szénatomra kapcsolódik. Mind a citromsav, mind az izocitromsav a sejtlégzés folyamatának igen fontos közbenső terméke. Kis mennyiségben a must alkotórésze, innen kerül a borokba. Baktériumok megtámadhatják és teljesen elbonthatják, főleg ecetsavra. A borokban kevés citromsav van; 0-0,5 g/l.[2]
A citromsav (oxi-trikarbalilsav) hárombázisú szerves sav. Képlete: C3H4(OH)(COOH)3 vagy C6H8O7.
Előállítása
A citrom 6-7% szabad citromsavat tartalmaz, ezért általában csak citromlé előállítására használják. A citrom levét termelési helyén (Olaszország, Szicília, Spanyolország) nemigen dolgozzák fel, hanem besűrített állapotban bocsátják kereskedésbe; a citromsavat belőle Németországban, Angliában és Franciaországban készítik. A citromlevet előbb tojásfehérjével derítik, azután kalcium-karbonáttal és kalcium-hidroxiddal telítik. A forraláskor a különben hideg vízben oldható kalcium-citrát dús fehér csapadék alakjában leválik. A csapadékot még azon forrón a folyadéktól elválasztják, forró vízzel kimossák és centrifugákban megszikkasztják. Az így kapott kalcium-citrátot azután alkalmas keverőgépekben, amelyek ólommal vannak bevonva, híg kénsavval melegen elbontják. Az oldhatatlan kalcium-szulfátról leszűrt citromsavoldatot eleinte szabad tűzön, utóbb vákuumkészülékekben erősen besűrítik és a kikristályosodó, még szennyezett citromsavat vízből újból átkristályosítva megtisztítják. A citromsavat szintézissel is előállították, úgyhogy szerkezeti képlete biztonsággal ismeretes. A citromsav vízből kristályosítva színtelen, átlátszó rombuszos prizmákból áll, melyek sűrűsége 1,617 g/cm3 és 1 mol kristályvizet tartalmaznak.
Jellemzői
Kellemes, citromra emlékeztető illata van. 100 °C alatt kristályvizéből veszít, 100 °C-on teljesen vízmentessé válik. A kristályvizes citromsav 100 °C-on megolvad, a kristályvízmentes 155 °C körül. 100 g vízben 20 °C-on 133 g oldódik; oldata kellemes savanyú ízű és savas kémhatású. Etanolban is igen könnyen oldódik (111 g 100 g etanolban), dietil-éterben kevéssé. Hevítéskor bomlik: 170 °C-ra felhevítve, vízvesztés folytán akonitsav keletkezik; még magasabb hőmérsékleten szén-dioxid távozik, itakonsav, citrakonsav és ezek anhidridjei keletkeznek. Tömény kénsavban hidegen oldva színtelen, de felmelegítéskor az oldat megbarnul. Salétromsav melegen oldja, ilyenkor oxálsav (sóskasav) és ecetsav keletkezik. Vizes oldata könnyen megpenészedik. Reakciói: ólom-acetát-oldattól fehér csapadék (ólom-citrát ) keletkezik, mely ammóniában és alkálifém-citrátokban könnyen feloldódik. A citromsav vizes oldata kalcium-hidroxiddal túltelítve átlátszó marad, mert a képződő kalcium-citrát hideg vízben oldódik, de a folyadékot felforralva fehér csapadék keletkezik, mely hosszabb ideig tartó forralás után kristályossá válik. E csapadék a forró vízben nehezen oldható kalcium-citrát . Hirtelen felhevítve megszenesedés közben szúrós szagot terjeszt, amely azonban a borkősav égetett cukorhoz hasonló szagától feltűnően különbözik. A fémek közül az alumíniumot és a vasat is megtámadja.
A citrátok családja
A citrátok igen különbözőek lehetnek, például a nátrium-citrát egy citrátsó, míg a trimetil-citrát egy észter. Elsősorban alkálifémekkel (lítium, nátrium, kálium) alkáliföldfémekkel (magnézium, kalcium) alkot vegyületeket, de léteznek például a koffeinnel, valamint egyes esetekben átmenetifémekkel (ammónium-vas-citrát) alkotott vegyületei is. Sőt, léteznek „vegyes” citrátok is (észter és só együtt), pl. nátrium-dimetil-citrát.
Más citrátionok
Mivel a citromsav három protont képes leadni, léteznek ún. köztes ionok, amikor csak egyszeres (dihidrogén-citrát (H2C6H5O−7), vagy kétszeres (hidrogén-citrát (HC6H5O2−7) negatív töltésű ion keletkezik. Ezek ugyanazokkal az anyagokkal alkothatnak vegyületet, mint a háromszoros negatív töltésű citrát.
Sói
A citromsav hárombázisú sav, így tehát háromféle sója, két savanyú és egy bázisos lehetséges.
Egyes fémek (Cu, Pb) még a hidroxilcsoport (OH) hidrogénjét is helyettesíthetik, de az így keletkező vegyületek nem valódi sók, hanem részben alkoholátok is. Az alkálifémek citrátjai vízben igen könnyen oldódnak és más citrátokkal kettős sókat képeznek. Különösen az ammónium-citrát a kalcium- és vas-foszfátot könnyen oldja, a szuperfoszfátok és a Thomas-salak foszforsav-tartalmának meghatározásakor használják (citrát módszer).
A magnézium-citrát Mg3(C6H5O7)2·14H2O fehér kristályos por, mely vízben igen könnyen oldódik. Vizes oldata nem kellemetlen ízű és mégis olyan hatásos hashajtó szer, mint a keserűsó (magnézium-szulfát). A hashajtó limonádé hatóanyaga.
A vas(III)-citrát (FeC6H5O7·6H2O) vörösbarna amorf lemezkékből áll, vízben oldható. Gyógyszerül használják olyan esetekben, amikor vaskészítmények szedése javallott, akárcsak kettős sóit, így a ferriammónium-citrátot és a ferripirofoszfát-ammóniumcitrátot.
Élelmiszeripari felhasználása
Élelmiszerekben elsősorban antioxidánsként (bár önállóan nincs ilyen hatása, elősegíti a többi antioxidáns hatását), savanyúságot szabályozó anyagként, valamint ízesítőszerként alkalmazzák E330 néven. Gyümölcsételek esetén késlelteti a gyümölcsök oxigén hatására történő elszíneződését. Napi maximum beviteli mennyisége nincs korlátozva.[3]
A hiedelemmel ellentétben semmiféle rákkeltő hatása sincs. A szervezetben természetes formában előfordul, ráadásul a DNS-hez közel, nagy koncentrációban található, így ha rákkeltő hatása lenne, szinte az összes sejtünk ráksejtté alakulna. Mi több, ez az egyik legveszélytelenebb élelmiszeripari adalékanyag. Egyszerre akár 100 gramm is elfogyasztható belőle, bár az íze ilyen mennyiségben nem túl kellemes. A félreértés valószínűleg onnan ered, hogy fő eleme és névadója a citromsavciklusnak, amit más néven Krebs-ciklusnak (Hans Adolf Krebs fedezte fel az 1930-as években) is szoktak nevezni. Szerencsétlen módon a rák neve németül Krebs, vagyis egy téves fordítás során Szentgyörgyi–Krebs-ciklus = rák-ciklus. Ebből következtetve a fordító (hibásan) rákkeltő hatást tulajdonított a citromsavnak.[4]
Háztartási felhasználása
A citromsav kiválóan alkalmas háztartási készülékek (kávé- és teafőzők, egyéb kisgépek) vízkőmentesítésére. Nem mérgező, könnyen leöblíthető, és élelmiszerboltban vagy gyógyszertárban az előbbiek árának töredékéért beszerezhető. A hasonló célra használt ecetnél is alkalmasabb, mert az utóbbi íze és szaga hosszabb ideig megmarad a kitisztított készülékekben.
A citromsav az egyik sokoldalúan felhasználható természetes sav. Alkalmazható vízlágyítóként, de természetes tisztítószerként is. Koszos foltok, zsíros szennyeződések ellen is hatásosan lehet alkalmazni. Szőnyeg- és kárpittisztításra is alkalmazható otthon vagy az autóban. Gyakori adalékanyaga az élelmiszereknek és üdítőitaloknak, ami nem csak tartósít, de ízesít is. Az otthon készített gyurmák és fürdőgolyók alkotóeleme. A kozmetikumok (sampon, tusfürdő, arctisztító, szappan) is tartalmaznak kisebb-nagyobb mennyiségben citromsavat.[5]
Gyártása
A világon évente mintegy 2 millió tonna citromsavat termelnek, ezen belül 1,05 millió tonna származik Kínából. Magyarországon 2014. szeptember 9-én tették le a Szolnokon épülő citromsavgyár alapjait, azonban az építések máig nem kezdődtek el. Ebben a gyárban 60 ezer tonna terméket kívánnak előállítani. A Kazincbarcikán tervezett gyárban 100 ezer tonna citromsav előállítását tervezik. Az üzemek elkészülte esetén a világtermelés 8%-a származik majd Magyarországról.[6]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ a b c d A citromsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 14. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Citromsav - Kertészeti lexikon. https://www.tuja.hu
- ↑ Food-Info.net: E-numbers: E330 Citric acid
- ↑ Food-Info.net: Is citric acid (E330) carcinogenic?
- ↑ Sabján: A sokoldalúan felhasználható citromsav (magyar nyelven). Egészség Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ Citromsavgyár épül Szolnokon
További információk
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Émile Faguet
Émile Louis Victor de Laveleye
Émile Ollivier
Épületszárny
Ívhíd
Újplatonizmus
Abel-François Villemain
Adományrendszer
Albert Sorel
Albert Venn Dicey
Arcueil
Areioszpagosz
Argirodit
Asztaltáncoltatás
Augusto Pierantoni
August Fournier
Azovegyület
A közgazdaságtan története
Basszus
Benjamin Disraeli
Benzol
Benzolszármazékok
Berlini szerződés
Bezerédj család
Bizalmam az ősi erényben
Bodrog vármegye
Bolondvár
Camillo Benso di Cavour
Carl August von Steinheil
Charles-Bonaventure de Longueval
Church of England
Cista
Citromsav
Clam család
Csésze (edény)
Dénár
Denudáció
Dextrin
Diorit
Dudvág
Ecloga legum
Egyetemes postatörténet
Emilio Castelar
Enrico Cialdini
Episzkopalizmus
Eposz
Erkély
Ernst Curtius
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő
Eskü
Esperes
Exemptio
Fáy család
Fémlemez
Földárja
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Fűrész
Fabius Planciades Fulgentius
Fedélzet
Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet
Felségsértés
Filantropizmus
Fokozatos felelősség
Fok (földrajz)
František Ladislav Rieger
Franz Anton von Kolowrat-Liebsteinsky
Franz Michael Felder
Georgikon
Giovanni Battista Donati
Giuseppe Garibaldi
Hámor (fémfeldolgozás)
Hajóhíd
Hajótörés
Hanglyuk
Herulok
Hjalmar Hjorth Boyesen
Holland irodalom
Hordó (tartály)
Horváth-Stansics család
Hugh Latimer
I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
II. Mahmud oszmán szultán
II. Róbert skót király
Internátus
Iskola
Istálló
Jacopo Sansovino
Jakob Böhme
Jean-Barthélemy Hauréau
Jean de La Fontaine
Jeszenik-hegység
Johann Bernhard Basedow
Johann Julius Hecker
John Ross Browne
Károlyi István (politikus, 1797–1881)
Közhasznú Esmeretek Tára
Kübelé
Kafferek
Kalapács (szerszám)
Kalcinálás
Kankalinfélék
Karl Friedrich Lessing
Karl Friedrich von Steinmetz
Kefe
Kerékvető
Királysértés
Kitt (kötőanyag)
Kiváltság
Konjunktúra
Konkréció
Koronaőrök
Léonce Guilhaud de Lavergne
Léon Gambetta
Létra
Lajos-csatorna
Latorca
Legyező
Lengyel irodalom
Levélállás
Lex
Libráció
Likőr
Márvány
Méhrepedés
Magyar Állam (napilap)
Magyar időszaki lapok a 19. században
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
Manysik
MATE Georgikon Campus
Mauretania
Melegágy
Mikrolit (ásvány)
Minoriták
Muhammad Ali egyiptomi alkirály
Nádori testőrség
Népszokások
Nafta
Norvég irodalom
Numa Denis Fustel de Coulanges
Országos Nőképző Egyesület
Oszloprend
Oxálsav
Paragenezis
Pergamon
Pierre Puget
Polgári házasság a dualizmus korában
Polgári halál
Portugál irodalom
Pozsonyi gróf
Praetorianusok
Rózsa rend (Brazília)
Rózsa rend (Honduras)
Robert Southey
Rodolfo Lanciani
Rohan család
Sátor
Sürgöny (diplomácia)
Saint-simonizmus
Sedan (Franciaország)
Skót irodalom
Skandinavizmus
Sorompó
Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1
Stephan von Jovanović
Széchy család (felsőlendvai)
Szénaszárító
Szörny
Szőnyi béke
Szalol
Szarkofág
Szarv
Szerb irodalom
Takarmány
Tarack (löveg)
Telekkönyv
Temető
Tengernagy
Toldalagi család
Trágya
Trákia
Válság (gazdaság)
Váza
Vetésforgó
Viaszos vászon
Vittorio Alfieri (drámaíró)
Zárnélküli pörgekarúak
Zárosperemű pörgekarúak
Zátony
Zuávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.