A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre. Szabatos definíció szerint „diszkontinuális térkitöltésű térrács, amelynek külső megjelenési formája síklapokkal határolt mértani test.”
A szabályosságban esetleg előforduló hibák az úgynevezett rácshibák; ezek a diszlokációk a kristály fizikai tulajdonságait akár jelentősen meg is változtathatják.
Maga a kristály szó az ókori görög κρύσταλλος (krüsztallosz) szóból ered. Szó szerint bármilyen megfagyott dologra utal, mint pl. a jégre.[1] Egykor a szó kimondottan a kvarckristályt jelentette. A „kristály” szót a nyelvújítás során a jegec vagy jegőc kifejezéssel akarták magyarítani, de ez nem honosodott meg sem a tudományos, sem a köznyelvben, csak olyan formában, hogy a kikristályosodott állapotra a kijegecesedett szó is alkalmazható.
Egyesek a kristályoknak természetfeletti (pl. gyógyító) hatást tulajdonítanak.
A definíció fogalmai
- Diszkontinuális - A kristályt alkotó atomok közt nagy távolság van, tehát a térkitöltés hézagos, megszakadó. A távolságra jellemző, hogy ha az atomot 1 cm átmérőjű gömbökkel jelképezzük, akkor méretarányos modellben e gömböknek minimum 50 méterre kell lenniük egymástól.
- Anizotrop - A legtöbb kristály optikailag anizotrop, ami azt jelenti, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok, illetve az őket leíró fizikai mennyiségek irányfüggőek lehetnek, mert az adott kristálystruktúrában a térbeli irányok nem egyenértékűek.[2]
A kristályt mindig lapjainak a kristálytani tengelyhez képest elfoglalt helyzete jellemzi.
Kristálytani törvények
- Szögtörvény: Ugyanazon kristályos anyag különböző kifejlődésű kristályain a megfelelő lapok által bezárt szög mindig állandó érték.
- Paramétertörvény: Egy kristálylapot nem a nagysága, hanem a kristálytani tengelyekhez képest elfoglalt helyzete jellemez. A kristálylap a tengelyeket bizonyos távolságban metszi, e lemetszett darabokat nevezzük paramétereknek. A paraméter nem egy abszolút távolság, hanem egy arány. A paraméter-viszonyszámok mindig racionális számokkal vagy végtelennel egyenlők.
- Zónatörvény: A kristályokon a párhuzamos élekben metsződő lapok egy zónába tartoznak. A kristály középpontján áthaladó, az egy zónába tartozó lapok éleivel párhuzamos egyenes a zónatengely. A zónatörvény kimondja, hogy a kristályon lehetséges összes lap egymással zónaviszonyban van.
Kristályformák
A kristályformákat a kristályt alkotó atomok kötésszögei alakítják ki, ezért állandóak. A tér három irányába mutató kristálytani tengelyeket lehet felvenni jellemzésükre. A tengelyek meghatározott szögeket zárhatnak be egymással és különböző hosszúságúak lehetnek. A legkülönbözőbb kristályok is alapvetően csak a tengelykeresztjükben térnek el egymástól.
A tengelyek tulajdonságai szerint megkülönböztetünk:
- Izometrikus vagy szabályos - a tengelyek egyenlő hosszúságúak, az általuk bezárt szög mindegyike 90°, kockaformájú kristályok, jellemzőjük hexaéder, oktaéder, tetraéder;
- Tetragonális vagy négyszöges - a tengelyek közül egynek a hossza változó, a másik kettő egyenlő, a bezárt szög 90°-os, négyzetes oszlop alakú kristályok, jellemzőjük trapezoéder, szkalenoéder, négyzetes prizma;
- Rombos - a tengelyek különböző hosszúságúak, a bezárt szögük 90°, téglatest alakú kristályok, jellemzőjük a diszfenoid, dipiramis, rombos piramis;
- Trigonális - a leghosszabb tengelyen két, arra merőleges, egyforma hosszúságú tengely helyezkedik el, amik egymással 60°-os szöget zárnak be, háromszöges oszlop alakú kristályok, jellemzőjük romboéder, trapezoéder, trigonális prizma;
- Monoklin vagy egyhajlású - a tengelyek nem egyenlő hosszúságúak, és az egyik szög nem egyenlő 90°-kal, trapezoid alakú kristályok, jellemzőjük a szfenoid, dóma és prizma;
- Triklin vagy háromhajlású - a tengelyek nem egyenlő hosszúak és egyetlen szögük sem 90°, trapezoid kristályok, jellemzőjük a pedion és a véglap;
- Hexagonális vagy hatszöges - az egyik tengelyre három merőleges tengely húzható, amik egymással 60°-os szöget zárnak be, hatszöges oszlop alakú kristályok, jellemzőjük dihexagonális prizma, piramis, trapezoéder.
A kristálylapok általában párhuzamosak valamelyik tengellyel, de előfordul, hogy három tengelyre mért adott távolságok rajzolnak ki lapot, ekkor háromszöges lapok jönnek létre, ilyenek alkotják a piramisformájú kristályokat.
A kristályformák nem mindig kivehetőek, ezért a kristályosodás alakja szerint is lehet csoportosítani a kristályokat.
- Saját alakú
- Fenn-nőtt - valamely felültre tapadó, onnan kiinduló kristályosodásnál a felülettel érintkező kristálylapok torzulnak, mivel ott nem fejlődik. Ez jellemző az üregkitöltő kristályosodásra
- Benn-nőtt - oldatból kiváló kristály, aminek minden részlete saját kristály alakú, mivel szabadon növekedhet minden irányban
- Egyirányban növekvők
- oszlopos
- rostos
- tűs
- pamacsszerű
- Két irányban növekvők
- táblás
- lemezes
- pikkelyes
- leveles
- Vázkristályos
- Fürtös-gömbös
- Bekérgezés
- Alacsony kristályosodási készségű - egyes ásványok kristályosodáskor szinte mindig befejezetlennek hatnak, egy részükben kristályosak, más részükben amorfak (például pirit)
Kristály mint ékszer
Alapvetően minden drágakő és féldrágakő kristály. A kristályok, mint az ékszerkészítés kellékei, lehetnek természetesek és mesterségesek. Csillogásuk minden esetben a hölgyek figyelemfelkeltését szolgálja.
Mesterséges kristályok
Amennyiben mesterségesen előállított kerámiaipari "kristályról" beszélünk, annak a fő alapanyaga minden esetben a szilícium és az ólom valamilyen vegyülete. Minél nagyobb a kristályüveg ólomtartalma (ami akár a 30%-ot is elérheti), annál szebb a ragyogása, amit a csiszolás még kifejezettebbé tesz. Legtöbb esetben az üvegipari "kristályokat" színezetlenül, kézi vagy gépi csiszolással, szépen megmunkálva bocsátják a vásárlók elé, de előfordul színezésük is. A színezés sok cégnél természetes alapanyagokkal történik egy titkos recept alapján. Legtöbbször egy-egy fém oxidált változatát használhatják (rézoxid-zöld stb.). Hazánkban ma Ajkán készül ólomkristály üvegipari termék.
Irodalom
Jegyzetek
- ↑ The American Heritage® Dictionary of the English Language: Fourth Edition: Appendix I: Indo-European Roots, 2000. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.).
- ↑ Erostyák J., Kürti J., Raics P., Sükösd Csaba.: Fizika III. Nemzeti Tankönyvkiadó
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.