Nem tévesztendő össze a következővel: Bihar megye (mai romániai közigazgatási egység).

Bihar vármegye (11. század–1950)
Bihar vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Főbb települések	Nagyvárad Belényes
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	54,93% magyarok 42,57% románok 1,15% szlovákok 0,65% németek
Földrajzi adatok
Terület	10 657 km²
Térkép
Bihar vármegye térképe
Bihar vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar vármegye témájú médiaállományokat.

Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része. Székhelye Nagyvárad volt, egy időben Belényes de jelentős város volt Berettyóújfalu is.

A népnyelv gyakran Biharországnak nevezte a területet.

Földrajz

Bihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje. A vármegye délkeleti részét az Erdélyi-szigethegység, míg északnyugati részét az Alföld foglalta el. Fontosabb folyóvizei a Körösök és a Berettyó. Mérete alapján Biharországnak is szokták nevezni.

Északról Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék, keletről Szilágy, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék, délről Arad, nyugatról pedig Békés, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határolták. Az egykori vármegye délkeleti részén van a Nagy-Bihar csúcs (1849 m), mely a Bihari-hegység legmagasabb pontja. A körülbelül 3000 éves Szkerisórai-jégbarlang Románia legnagyobb jeges barlangja, melyet valószínűleg 1847-ben fedeztek fel. A barlang 200 m-es épített úton bejárható. Az 580 m tengerszint feletti magasságban kanyargó Király-hágó századokig Bihar és Kolozs vármegye, 1570-1699 között pedig Erdély és a Partium, illetve 1699-1867 között Erdély és Magyarország határa volt.

Történelem

Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85

Anonymus szerint Árpád vezér idejében a Tisza, Maros, Szamos és Igfon erdeje közti terület a bihari vezér, Ménmarót birtoka volt. Árpád trónörököse, Zolta került később a Bihari Dukátus élére. Központja Biharvár volt, mely Nagyváradtól 14 km-re északra található. A Bihari Dukátust – valamint a Nyitra és Somogyi Dukátust – Könyves Kálmán szüntette meg 1110 körül.

Bihar vármegye a legelőször alapított vármegyék közé tartozott, I. István alapította Bihar székhellyel, a tatárjárás utáni székhelye Várad, a középkorban a Sebes-Körös forrásvidéke, a Kalotaszeg is hozzátartozott. Az ország három részre szakadásának idején megszakításokkal a Partium része, 1660 és 1692 között Váraddal együtt a megye nagy része török hódoltság alá került. 1849 és 1860 között Debrecen, ill. Nagyvárad székhellyel Észak- és Dél-Biharra osztották, ezt Hajdú vármegye 1876-os alapítása módosította.

Csonka Bihar vármegye

1914-ben 10657 km², ebből 1920-ban 7874 km² Románia része lett, a magyarországi Bihar vármegye székhelye 1950-ig (1940-44-es időszak kivételével) Berettyóújfalu, Észak-Erdély visszacsatolásával ismét Nagyvárad. A visszacsatolás utáni magyar vármegye területe 6511 km². A visszacsatolás idején a romániai Bihar megye székhelye Belényes.

A nyugati, Magyarországnak hagyott rész az 1950-es megyerendezés során egyesült a korábbi Hajdú vármegyével, így létrejött a mai Hajdú-Bihar megye.

Lakosság

• A lakosság száma 1857-ben^[1] 514 970 volt. Közülük 309 925 magyar (60,18%), 756 német (0,15%),1 254 szlovák (0,24%), 203 035 román (39,43%) anyanyelvű volt.

• A lakosság száma 1880-ban 446 777 volt. Közülük 233 135 magyar (52,18%), 4 305 német (0,96%), 4 554 szlovák (1,02%), 186 264 román (41,69%), 466 rutén (0,1%), 62 szerb és horvát (0,01%), 2095 (0,47%) egyéb anyanyelvű volt.

A vármegye összlakossága 1891-ben 516 704 személy volt, ebből:

• 283 806 (54,93%) magyar
• 219 940 (42,57%) román
• 5957 (1,15%) szlovák
• 3374 (0,65%) német

A vármegye összlakossága 1910-ben 646 301 személy volt, ebből:

• 365 642 (56,57%) magyar
• 265 098 (41,02%) román
• 8457 (1,31%) szlovák
• 3599 (0,56%) német

Közigazgatás

A vármegye 1913-ban tizenhét járásra volt felosztva:

Bihar vármegye

• Béli járás
• Belényesi járás
• Berettyóújfalui járás
• Biharkeresztesi járás
• Cséffai járás
• Derecskei járás
• Élesdi járás
• Érmihályfalvai járás
• Központi járás (székhelye Nagyvárad)
• Magyarcsékei járás
• Margittai járás
• Nagyszalontai járás
• Sárréti járás (székhelye Biharnagybajom)
• Szalárdi járás
• Székelyhídi járás
• Tenkei járás
• Vaskohi járás

A vármegye területén feküdt ezenkívül, de nem volt része annak Nagyvárad törvényhatósági jogú város.

Bihar vármegye főispánjai

(Forrása: Pásti Judit: Bihar vármegye főispánjai. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. Debrecen, 1979. 163–167. o.)

Jegyzetek

Források

• Hajdú-Moharos József: Partium, Nagyvárad 1997
• A Pallas nagy lexikona
• Magyar katolikus lexikon
• Erdély útikönyv, JEL-KÉP Bt.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar vármegye témájú médiaállományokat.

• 1880-as népszámlálás

Irodalom

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Sablon:Magyar Királyság vármegyéi m v sz A Magyar Királyság vármegyéi (1881–1920) Abaúj-Torna · Alsó-Fehér · Arad · Árva · Bács-Bodrog · Baranya · Bars · Békés · Bereg · Beszterce-Naszód · Bihar · Borsod · Brassó · Csanád · Csík · Csongrád · Esztergom · Fejér · Fogaras · Gömör és Kishont · Győr · Hajdú · Háromszék · Heves · Hont · Hunyad · Jász-Nagykun-Szolnok · Kis-Küküllő · Kolozs · Komárom · Krassó-Szörény · Liptó · Máramaros · Maros-Torda · Moson · Nagy-Küküllő · Nógrád · Nyitra · Pest-Pilis-Solt-Kiskun · Pozsony · Sáros · Somogy · Sopron · Szabolcs · Szatmár · Szeben · Szepes · Szilágy · Szolnok-Doboka · Temes · Tolna · Torda-Aranyos · Torontál · Trencsén · Turóc · Udvarhely · Ugocsa · Ung · Vas · Veszprém · Zala · Zemplén · Zólyom Horvát-Szlavónország vármegyéi Belovár-Kőrös · Lika-Korbava · Modrus-Fiume · Pozsega · Szerém · Varasd · Verőce · Zágráb A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920)