Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Zólyom vármegye
 
Zólyom vármegye
Zólyom vármegye címere
Zólyom vármegye címere

OrszágMagyar Királyság
KözpontBesztercebánya
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségekszlovákok, magyarok, németek
Földrajzi adatok
Terület2634 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom vármegye témájú médiaállományokat.

Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.

Földrajz

A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, a kettő között pedig a Garam völgye található. Legfontosabb folyói a Garam és a Szalatna. Északról Liptó vármegye, keletről Gömör-Kishont vármegye, délről Nógrád és Hont vármegyék, nyugatról pedig Turóc és Bars vármegyék határolták.

Történelem

A vármegye előzménye a 12. században alakult zólyomi erdőispánság volt. Eredetileg Árva, Turóc és Liptó vármegyék területét is magában foglalta. A négy vármegye a 14. században jött létre, mint nemesi vármegye.[1]

1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1948-tól Hont és Gömör-Kishont vármegyék területével egyesült, így jött létre a ma is létező Besztercebányai kerület.

Lakossága

A vármegye összlakossága 1910-ben 133.700 személy volt, ebből:

Közigazgatás

Zólyom vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:

A megyéhez három rendezett tanácsú város tartozott:

  • Besztercebánya
  • Breznóbánya
  • Zólyom

Jegyzetek

  • Kardoss, A. 1902: Príspevky k miestopisu Slovenska - Administratívne podelenie stolice Zvolenskej. Sborník slovenskej muzeálnej spoločnosti VII/1, 43-58.
  • Főglein Antal 1934: Zólyom vármegye pecsétje. Turul 48
  • Vesztróczy Zsolt 2021: Polgári megye, alkotmányos kormány . Zólyom vármegye felirata az országgyűléshez a megyerendszer polgári reformjáról. Lymbus 2021/2.
  1. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9 

További információk

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zólyom_vármegye
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.