A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Gózon Gyula | |
Gózon Gyula 1917 körül | |
Született | Groszman Gyula 1885. április 19. Érsekújvár |
Elhunyt | 1972. október 8. (87 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Berky Lili (1917–1958) |
Foglalkozása | színész |
Kitüntetései |
|
Halál oka | Alzheimer-kór |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1902–1965 |
Híres szerepei | Ügyvéd Móricz Zsigmond: Úri muri Makács Hyppolit, a lakáj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gózon Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gózon Gyula, született Groszman[1] (Érsekújvár, 1885. április 19.[2] – Budapest, 1972. október 8.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.
Életpályája
Groszman Simon és Binéter Emília fia. Az Esztergomban élő szülei épp Érsekújvárban, anyai nagyszüleinél tartózkodtak vendégségben, amikor megindult a szülés, így ott született.[3] Az Esztergomban felnövő Gyula fiatalon Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapestre. Egy évad után jött a Népopera, aztán megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett.
1917. január 30-án a Ferencvárosban vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállalkozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt.[4] A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett.
Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. A zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, majd 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt.
Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon). Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában.
Feleségével még 1935-ben vették meg az akkor még Budapest melletti kistelepülésen, Rákosligeten az otthonukat jelentő családi házat, ahol a második világháborút is átvészelték. Gózon majdnem haláláig élt a házban, amelyet csak élete legvégén, az 1970-es évek kezdetén adtak el eltartói, és vették magukhoz, egy lakótelepi panellakás apró zugába, egy szobába.
Emlékezete
Emlékét egykori rákosligeti otthonán emléktábla, nevét pedig az az utca viseli, melynek sarkán a háza állt. Ezen utca mentén felfelé haladva, egy sportpálya átellenes végében található a szintén róla elnevezett Gózon Gyula Kamaraszínház, melynek bejárata fölött ma egész alakos szobra áll.
Főbb szerepei
|
|
Filmjei
Játékfilmek
- A becsapott újságíró (1914 - néma film)
- Böském (1914 - néma film) – Muskát György, festő és tartalékos főhadnagy
- Őrház a Kárpátokban (1914 - néma film)
- Lopov kao detektiv (1916 - néma film)
- A kék bálvány (1931)
- A szép Pongrátzné krinolinja (1931)
- Hyppolit, a lakáj (1931)
- Csókolj meg, édes (1932)
- Tavaszi zápor (1932)
- Egy éj Velencében (1933)
- Mindent a nőért (1933)
- Pardon tévedtem (1933)
- Rákóczi induló (1933)
- Az új rokon (1934)
- Helyet az öregeknek (1934)
- Meseautó (1934)
- Lila akác (1934)
- Ida regénye (1934)
- Az iglói diákok (1934)
- Emmy (1934)
- Márciusi mese (1934)
- Köszönöm, hogy elgázolt (1935)
- Szerelmi álmok (1935)
- Ez a villa eladó (1935)
- Budai cukrászda (1935)
- Édes mostoha (1935)
- Szent Péter esernyője (1935)
- Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
- A királyné huszárja (1935)
- A csúnya lány (1935)
- Három sárkány (1936)
- Zivatar Kemenespusztán (1936)
- Mária nővér (1936)
- A titokzatos idegen (1936)
- Lovagias ügy (1937)
- Az ember néha téved (1937)
- Egy lány elindul (1937)
- Az én lányom nem olyan (1937)
- Segítség, örököltem! (1937)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938)
- Péntek Rézi (1938)
- Borcsa Amerikában (1938)
- Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
- János vitéz (1938)
- Semmelweis (1939)
- A szerelem nem szégyen (1940)
- Sarajevo (1940)
- Zavaros éjszaka (1940)
- Erdélyi kastély (1940)
- Rózsafabot (1940)
- Aranyóra (1945)
- Hazugság nélkül (1945)
- Tanítónő (1945)
- Mesél a film (1946)
- Könnyű múzsa (1947)
- Beszterce ostroma (1948)
- Janika (1949)
- Dalolva szép az élet (1950)
- Becsület és dicsőség (1951)
- Tűzkeresztség (1951)
- Különös házasság (1951)
- Déryné (1951)
- Civil a pályán (1951)
- Állami Áruház (1952)
- Ifjú szívvel (1953)
- Rokonok (1954)
- Én és a nagyapám (1954)
- Fel a fejjel (1954)
- Simon Menyhért születése (1954)
- Különös ismertetőjel (1955)
- A csodacsatár (1956)
- Gerolsteini kaland (1957)
- Pár lépés a határ (1959)
- Tegnap (1959)
- Három csillag (1960)
- Felmegyek a miniszterhez (1961)
- Puskák és galambok (1961)
- Nem ér a nevem (1961)
- Amíg holnap lesz (1961)
- Esős vasárnap (1962)
- Pacsirta (1963)
- Új Gilgames (1963)
- A kőszívű ember fiai 1-2. (1964)
- Aranysárkány (1964)
Tévéfilmek
- Nagy filmművészeink – Gózon Gyula (1961, rendező: B. Megyeri Gabriella)
- A pékinas lámpása (1961)
- Az utolsó vacsora (1962)
- Két találkozás (1965)
Hangjáték, Rádió
- Tamási Áron: Vitéz lélek (1941)
- Arisztophanész: Madarak (1946)
- Anatole France: A 64-es (1949)
- Móricz Zsigmond: Rokonok (1950)
- Bokor–Kertész: Vidám brigád (1951)
- Fejér Gábor: A nép nevében (1951)
- Bán Pál-Kállai István: Segíteni nem szégyen (1952)
- Bárány Tamás: Vasból való vár (1952)
- Lontai László: Johanna újra itt van (1952)
- Lukovszkij: Az örök éjszaka titka (1952)
- Anatole France: Crainquebille (1955)
- Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula
- Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben. Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros - Gózon Gyula
- Hasek, Jaroslav: A Safranek-hagyaték (1958)
- Gyárfás Endre: Egy pillanat gyümölcse (1961)
- Leszkov: Egy kis tévedés (1961)
- A Szabó család (Kanczler Franci)
Kitüntetései
Diszkográfia
- Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019.
- Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: Komáromi farsang daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019.
Jegyzetek
- ↑ Házasságkötésekor Grosszman.
- ↑ Születési bejegyzése az érsekújvári izraelita hitközség születési akv. 19/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Gózon Gyula Életrajza. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 68/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
Források
- részletes életrajz, szerep- és filmszereplista
- A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől Origo.hu, 2021. január 3.
További információk
- Gózon Gyula a PORT.hu-n (magyarul)
- Gózon Gyula az Internet Movie Database-ben (angolul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.