A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1923
1923 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1923 |
Ab urbe condita | 2676 |
Bahái naptár | 79 – 80 |
Berber naptár | 2873 |
Bizánci naptár | 7431 – 7432 |
Buddhista naptár | 2467 |
Burmai naptár | 1285 |
Dzsucse-naptár | 12 |
Etióp naptár | 1915 – 1916 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1978 – 1979 |
Shaka Samvat | 1845 – 1846 |
Kali-juga | 5024 – 5025 |
Holocén naptár | 11923 |
Iráni naptár | 1301 – 1302 |
Japán naptár | 2583 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4619–4620 |
Kopt naptár | 1639 – 1640 |
Koreai naptár | 4256 |
Muszlim naptár | 1341 – 1342 |
Örmény naptár |
1372 ԹՎ ՌՅՀԲ |
Thai szoláris naptár | 2466 |
Zsidó naptár | 5683 – 5684 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928
Események
Határozott dátumú események
- január 1. – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez.[1]
- január 5. – Josef Šoupal anarchista Prágában merényletet követ el a csehszlovák pénzügyminiszter, Alois Rašín ellen. (A miniszter 18-án hal bele sérüléseibe.)[1]
- január 11. – Francia és belga csapatok elfoglalják a Ruhr-vidéket, hogy kierőszakolják Németországtól a háborús jóvátételt.
- február 10. – A Belgrádi Apostoli Nunciatura – a Trianonban megkötött békeszerződés értelmében Szlovén-Horvát-Szerb Királysághoz csatolt – 62 csanádi egyházmegyei plébániát apostoli kormányzósággá nyilvánítja (Nagybecskerek székhellyel).
- február 17. – A Bukaresti Apostoli Nunciatura – a Román Királysághoz csatolt – 153 csanádi egyházmegyei plébániát (Temesvár székhellyel) apostoli kormányzósággá nyilvánítja.
- február 21. – A budapesti törvényszék vagyonvesztésre ítéli Károlyi Mihályt.[2]
- március 2. – Csepelen üzembe helyezik az első magyar rádiót.
- március 6. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a köztársaság védelmét szolgáló rendelkezésekről.[1]
- március 18. – Parlamenti választások a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban a radikálisok győzelmével.[3]
- március 28. – Glattfelder Gyula csanádi megyés püspököt a román hatóságok kitoloncolják, székhelyét Temesvárról Szegedre teszi át.
- május 15. – Lengyelországban a Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége és a Piast Párt aláírja a lanckoronai szerződést, mely a Sikorski-kormány bukásához vezet.[4]
- május 18. – Prágában megkezdi rendszeres adását a csehszlovák rádió.[1]
- május 28. – Lengyelországban megalakul a Wincenty Witos vezette új kormány.
- július 24. – Törökország és az antanthatalmak aláírják a Lausanne-i békeszerződést.[5]
- július 19. – Hazaárulás vádjával per kezdődik Stjepan Radić, Vlatko Maček és Juraj Krnjevic, a Horvát Parasztpárt képviselői ellen.[3]
- augusztus 2. – Országos körútjának San Franciscó-i állomásán, teljes kimerültségben meghal Warren G. Harding amerikai elnök. Utódja alelnöke, Calvin Coolidge.[6]
- augusztus 13. – Gustav Stresemann kormánya Németországban.
- augusztus 18. – A csehszlovák-lengyel határviták a Népszövetség Tanácsa elé kerülnek. (A Tanács 1924. március 24-én szentesíti a hágai nemzetközi bíróság által kidolgozott megoldást. A határvitát a két ország 1925. április 23-án, Edvard Beneš külügyminiszter varsói látogatásakor zárja le.)[1]
- szeptember 1. – A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázza meg Tokiót és Jokohamát, több mint százezer ember halálát okozva.
- szeptember 13. – Spanyolországban Miguel Primo de Rivera államcsínnyel magához ragadja a hatalmat és katonai diktatúrát vezet be. (XIII. Alfonz spanyol király azonnal elismeri a diktatúrát, a cortest pedig feloszlatják.)[7]
- szeptember 19.–október 2. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja II. kongresszusa határoz arról, hogy egységfrontot alakít ki a demokratákkal egy munkás-paraszt kormány létrehozására. (Követelik a földek szétosztását a parasztságnak, a földesurak kártalanítása nélkül.)[4]
- október 5. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja és az egységfront „21-es bizottsága” Felső-Sziléziában általános sztrájkot hirdet. (A łódzi textilmunkások és a varsói munkások követik a felhívást.)[4]
- október 6. – Csehszlovákiában több mint 120 ezer bányász sztrájkol a bércsökkentés ellen.[1]
- október 10. – Cao Kunt az általa lefizetett Kínai Nemzetgyűlés a Kínai Köztársaság elnökévé választja.
- október 16. – A csehszlovákiai helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot az agrárpárt, a kommunisták és a néppárt szerzi meg. (Szlovákiában 16,6%-os eredménnyel a néppárt a legerősebb párt.)[1]
- október 23. – Hamburgban Ernst Thälmann vezetésével munkásfelkelés tör ki, melyet csak 26-án tudtak leverni.
- október 29. – Az Oszmán Birodalom felbomlása, a köztársaság kikiáltása, Törökország megalakulása.
- november 6. – Sztrájkok Krakkóban, ahol a sztrájkolók összetűznek a rendőrséggel. A kormány rendkívüli állapotot hirdet és a tüntetőkre lövet (18 halálos áldozat, főbb mint 200 sebesült).[4]
- november 8–9. – Adolf Hitler puccskísérlete Münchenben.[8][9]
- november 15. – A csehszlovák parlamenti választásokon az agrárpárt szerzi a legtöbb szavazatot (13,7%), a második helyen a Kommunista Párt (13,2%), a harmadikon a cseh néppárt (9,7%) végez. (A Magyar Keresztényszocialista Párt négy mandátumot szerez.)[1]
- november 20. – Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartanak budapesti Bazilikában.
- november 26. – A kisantant államok jegyzőkönyvben kötelezik magukat, hogy egymás fegyverszállítmányait átengedik országaikon.[1]
- november 29. – Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.
- december 9. – Ismét Antonín Švehla vezetésével alakul meg a csehszlovák kormány.[1]
- december 19. – Megbukik a Witos-kormány,[10] és másodszor is Władysław Grabskit választják meg Lengyelország miniszterelnökévé.[11] (Az új kormányfő a gazdasági helyzet javítására kidolgozza az ún. stabilizációs tervet. A Grabski-reformok legjelentősebb pontja az adóprés megszorítása, ezzel a vagyonos rétegeket ugyanúgy közvetett adóval terhelik, mint a dolgozókat. Megreformálják a közigazgatást, új pénzt (złoty) vezetnek be, s létrehozzák a Lengyel Bankot. Meggyorsul a külföldi tőke beáramlása.)[12]
- december 18. – Aláírják a Magyar Királyság és a Török Köztársaság közötti barátsági egyezményt.[13]
Határozatlan dátumú események
- az év elején – Gazdasági és pénzügyi válság Lengyelországban, ahol hiányzik az állami integráció az egymással hadakozó politikai és társadalmi pártokkal, csoportosulásokkal – főleg a Piłsudski-pártiak és a nemzeti demokraták – szemben.[4]
- április – A csehszlovákiai ellenzéki magyar kisebbségi pártok, úgymint az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt közös beadványt juttat el a Népszövetséghez a csehszlovákiai magyarság politikai, kulturális és gazdasági sérelmeiről.[1]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1923-ban
1923 a tudományban
- A magyar Posta Kísérleti Állomás személyzetéből alakult amatőr gárda elkezdi sugározni a rádióműsort. (A hivatalos adás 1925. december 1-jén indult.)
1923 a légi közlekedésben
1923 a vasúti közlekedésben
1923 a filmművészetben
- szeptember 3. – A Paramount Pictures által szerződtetett Ernts Lubitsch bemutatja első amerikai játékfilmjét, a Rositát, amit a közönség elutasítóan fogad.
- október 16. - Walt Disney és testvére Roy Oliver Disney megalapítják a The Walt Disney Company-t.
- december 29. – Vladimir K. Zworykin (1889–1982), orosz származású amerikai feltaláló szabadalmaztatja az „ikonoszkópot”, egy elektronikus kameracsövet, amely A.A. Campbell-Swinton 1911-es javaslatát követi. Zworykin fejlesztése több ponton épít Tihanyi Kálmán szabadalmaira.
- Safety Last! (Felhőkarcoló szerelem), főszereplő Harold Lloyd.
- The Ten Commandments, főszereplő Theodore Roberts; rendező Cecil B. DeMille
- Why Worry?, főszereplő Harold Lloyd
- A Woman of Paris, főszereplő Edna Purviance; rendező Charles Chaplin
- Fejős Pál – Egri csillagok
- Kertész Dezső – Az elrabolt királyfi
- Balogh Béla – Fehér galambok fekete városban
- Balogh Béla – A lélek órása
- Deésí Alfréd – A két és fél jómadár
1923 az irodalomban
- október 17. – Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében megalapítja a Baumgarten-díjat.
- Megjelenik a nemzeti-keresztény-újkonzervatív irodalmi lap, a Napkelet első száma.
- november – Megjelenik Károlyi Mihály memoárja Egy egész világ ellen címmel.[2]
1923 a zenében
- február – Bartók: II. hegedű-zongora szonáta bemutató
- Táncszvit (Bartók) – bemutató
- Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, op. 13
- Arthur Honegger: Pacific 231
1923 a jogalkotásban
- 1923. évi V. törvénycikk a tisztességtelen versenyről
1923 a sportban
Születések
- január 7. – Pinkas Braun svájci színész és filmrendező († 2008)
- január 12. – Kakas János bányamérnök, bányaigazgató († 2017)
- január 21. – Pahiño spanyol labdarúgó († 2012)
- január 31. – Norman Mailer amerikai író († 2007)
- február 1. – Piero Lulli olasz színész († 1991)
- február 6. – Lóránt Gyula labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje, labdarúgóedző († 1981)
- február 6. – Póczy Klára régész, művészettörténész († 2008)
- február 12. – Franco Zeffirelli olasz filmrendező († 2019)
- február 13. – Chuck Yeager az amerikai légierő nyugállományú dandártábornoka, híres berepülő pilóta († 2020)
- február 18. – Rátonyi Róbert színész († 1992)
- február 20. – Vay Ilus színésznő († 2008)
- március 1. – Kuczka Péter író, költő, szerkesztő († 1999)
- március 4. – Pogány Péter, irodalomtörténész, néprajztudós, ponyvakutató, folklorista, bencés szerzetes († 1993)
- március 20. – Aba Iván író, újságíró († 1982)
- március 21. – Nyers Rezső magyar közgazdász, politikus, az MSZP első elnöke († 2018)
- március 31. – Kameniczky József gépészmérnök, fegyvertervező († 1997)
- április 11. – Kállai Klára természetgyógyász, gasztronómiai szakíró († 1995)
- április 18. – Sidó Ferenc kilencszeres világbajnok asztaliteniszező († 1998)
- április 22. – Aaron Spelling amerikai producer († 2006)
- május 2. – Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista († 1972)
- május 3. – Bíró András író, költő, újságíró († 2016)
- május 25. – Bisztrai Mária romániai magyar színésznő († 2020)
- május 26. – Horst Tappert német színész (Derrick főfelügyelő) († 2008)
- május 27. – Henry Kissinger Nobel-békedíjas amerikai diplomata, politikus, író
- május 28. – Ligeti György Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2006)
- május 30. – Jeney László olimpiai bajnok vízilabdázó († 2006)
- június 19. – Bánhalmi Ferenc atléta, rövidtávfutó, sportvezető († 1983)
- július 1. – Pajor Kornél világbajnok gyorskorcsolyázó († 2016)
- július 2. – Melis György operaénekes († 2009)
- július 5. – Klaniczay Tibor irodalomtörténész († 1992)
- július 26. – Tóth István magyar fotóművész († 2016)
- július 28. – Örvös Lajos, író költő, műfordító († 2002)
- július 31. – Ahmet Ertegün az Atlantic Records török származású alapítója és ügyvezető igazgatója († 2006)
- augusztus 2. – Simón Peresz lengyelországi születésű izraeli politikus, Izrael Állam 9. elnöke († 2016)
- augusztus 15. – Horváth Pál gépészmérnök, az Egyesült Izzó nyugalmazott vezérigazgató-helyettese († 2017)
- augusztus 16. – Dávid Katalin Széchenyi-díjas magyar művészettörténész
- augusztus 19. – Gera Zoltán Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2014)
- augusztus 22. – Földes Péter Mihály (Peter Foldes), festő animációs filmrendező († 1977)
- szeptember 1. – Szabadváry Ferenc tudománytörténész († 2006)
- szeptember 1. – Rocky Marciano nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok († 1969)
- szeptember 3. – Dénes György geográfus, helytörténész († 2015)
- szeptember 8. – Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár († 1989)
- szeptember 15. – Fejes Endre Kossuth-díjas magyar író († 2015)
- szeptember 26. – Oláh Andor természetgyógyász, orvos, szakíró († 1994)
- szeptember 28. – Kabos László Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2004)
- október 3. – Morvay Judit magyar néprajzkutató († 2002)
- október 4. – Charlton Heston amerikai színész († 2008)
- október 21. – Eva Maria Bauer német színésznő, A klinika című sorozat Hildegard főnővére († 2006)
- október 23. – Nagy Béla magyar festőművész, tanár († 2009)
- október 25. – Somkuti Elemér magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 2004)
- október 27.
- Márk Gergely kertészmérnök, gyógynövény- és rózsanemesítő († 2012)
- Roy Lichtenstein amerikai festő († 1997)
- október 28. – Kormos István költő, műfordító († 1977)
- október 30. – Pungor Ernő vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, OMFB elnök, miniszter (1990-94), a Britannica Hungarica világenciklopédia szerkesztő bizottságának társelnöke († 2007)
- november 1. – Varga Imre, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze († 2019)
- november 6. – Molnár Géza író, újságíró († 2011)
- november 18. – Alan Shepard az első amerikai űrhajós († 1998)
- november 20. – Nadine Gordimer Irodalmi Nobel-díjas dél-afrikai írónő († 2014)
- november 22. – Bodolay Géza magyar irodalomtörténész († 2002)
- december 3. – Maria Callas görög opera-énekesnő († 1977)
- december 27. – Hajdú Péter Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja († 2002)
- december 27. – Novakovszky László kosárlabdázó, az 1948-as londoni olimpiai játékokon a magyar válogatott kapitánya († 2008)
- december 29. – Pécsi Márton állami és Széchenyi-díjas földrajztudós, geomorfológus, térképész, az MTA tagja († 2003)
Halálozások
- január 3. – Jaroslav Hašek, cseh író (* 1883)
- január 9. – Katherine Mansfield új-zélandi születésű angol írónő (* 1888).
- február 1. – Ernst Troeltsch, német evangélikus teológus, vallásfilozófus és történetfilozófus (* 1865)
- február 10. – Wilhelm Conrad Röntgen, a róla elnevezett sugárzás felfedezője (* 1845)
- március 25. – Charles Immanuel Forsyth Major, svájci zoológus és paleontológus (* 1843)
- április 30. – Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró (* 1838)
- május 21. – Ferdinand Walsin-Esterhazy francia katonatiszt, áruló, kém (* 1847)
- június 20. – Pancho Villa, mexikói forradalmár (* 1878)
- június 21. – Arányi Dezső operaénekes (* 1867)
- augusztus 10. – Joaquín Sorolla(wd) spanyol festő (* 1863)
- augusztus 18. – Czillich Anna festőművész (* 1893)
- november 9. – Pecz Vilmos, nyelvész az MTA tagja (* 1854)
- november 9. – Max Erwin von Scheubner-Richter, német diplomata, politikus, a Müncheni sörpuccs egyik főszervezője (* 1884)
- november 21. – Radnai Béla, magyar szobrászművész (* 1873)
- december 5. – Dobó Sándor, színész, színigazgató (* 1855)
- december 16. – Kacsóh Pongrác, zeneszerző, zenepedagógus, tanár (* 1873)
- december 27. – Gustave Eiffel, francia építészmérnök és gyáriparos (* 1832)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Robert Millikan, amerikai fizikus |
Kémiai | Fritz Pregl osztrák kémikus |
Orvosi-fiziológiai | Frederick Grant Banting kanadai orvos, John James Richard Macleod kanadai fiziológus |
Irodalmi | William Butler Yeats, ír költő |
Béke | nem adták ki |
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 135. o.
- ↑ a b Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 164. o.
- ↑ a b c d e Baló–Lipovecz Lengyelország, 181. o.
- ↑ Fodor Gábor: Kemál Atatürk reformjai. Birodalomból köztársaság. In.: Rubicon. XXV. évf., 275. (2014/10.) sz., 65. oldal
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 11. köt., GYÓ–HER, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6805-8, 209. oldal
- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, , 2001, ISBN 963-9237-86-8, 123. oldal
- ↑ Knopp, Guido: Hitler segédei. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001, 221. oldal, ISBN 963 547 382 6
- ↑ Németh István: Hitler útja a hatalomig. Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 38. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 181-182. o.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 252. oldal
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 182. o.
- ↑ Építés – Építészettudomány 46 (1–2) 117–143 DOI: 10.1556/096.2017.004 © 2018 Akadémiai Kiadó, BudapestA RODOSTÓI RÁKÓCZI-HÁZ MEGVÁSÁRLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Adalékok a magyar–török kapcsolatok 20. századi történetéhez https://core.ac.uk/download/pdf/154885459.pdf 119.oldal Hozzáférés: 2022.02.12
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1923 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1923
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.