Ez a szócikk a bemondóról szól. Hasonló címmel lásd még: Körmendy László (egyértelműsítő lap).

Körmendy László
Született	1916. szeptember 25. Szeged
Elhunyt	1990. augusztus 17. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Gundel Anna (1919–1999)
Szülei	Gömöry Vilma Körmendy Kálmán
Foglalkozása	rádióbemondó műsorvezető
Kitüntetései	Kazinczy-díj (1964)
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Körmendy László (Szeged, 1916. szeptember 25. – Budapest, 1990. augusztus 17.) Kazinczy-díjas magyar bemondó, a Magyar Rádió főbemondója, műsorvezető.

Életpályája

Szegeden született, 1916. szeptember 25-én. Szülei színészek voltak, édesapja Körmendy Kálmán, édesanyja Gömöry Vilma. Az anyai nagybátyja vitéz Gömöry Árpád (1882–1943), magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Északpest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja volt.^[1] Középiskoláit Kőszegen, a Jogiakadémiát Miskolcon végezte. Színésznek készült, de tisztviselő lett. Katonaként a második világháborúban a hátországi csapatoknál tevékenykedett, egészen 1944 október 15-ig, majd a Magyar Front ellenálló csoportba került. Küldöttként átjutott a német vonalakon a szovjetekhez, majd beállt a Vörös Hadseregbe és a felszabadítókkal visszaérkezett Budapestre. Mivel ismerte a várost, útmutatója, idegenvezetője lett a fővárost átfésülő szovjet katonáknak. Az ö segítségével fogták el Werth Henrik vezérezredest, aki a magyar hadüzenetet sugalmazta. A szovjet parancsnok invitálta Berlinbe is, de ő inkább Magyarországon maradt. Rövid ideig újságíró lett a Kossuth Népénél. 1945 márciusában hirdetés jelent meg a Szabadság című lapban: rádióbemondókat keresnek. Erre jelentkezett Körmendy László is.

„Itt értesültem arról, hogy a még nem is létező Rádió bemondókat keres. Szüleim színészek voltak, így gyerekkoromtól kezdve vonzódtam a különlegességet sejtető pályákhoz^[2]...április eleje óta tanultuk a bemondói „mesterséget” azzal a hat kartárssal, akit a rádió felhívására jelentkezett 908 férfi és nő közül alkalmasnak találtak...^[3]”

Barsi Ödön, a rádió akkori főrendezője és Abonyi Géza színművész közösen vállalkozott rá, hogy néhány hét alatt a szép, érthető beszéd legfontosabb tudnivalóira megtanítja a jelölteket. 29 évesen kezdte rádiós pályáját, 1945. május 1-én szólalt meg első ízben a rádióban. A déli harangszó után ő jelentette be:

„Itt rádió Budapest I. Ma 1945. május elseje van. A felszabadult Magyar Rádió megkezdi műsorát.”

Szép magyar beszédéért 1964-ben megkapta a Kazinczy-díjat.

„Most már magam is tanítom a fiatalokat. Szenvedélyesen szeretem a szép beszédet és gyakran előfordul, hogy autóbuszon vagy másutt kijavítom a helytelen beszédet. Nem haragszanak meg érte.”

A Magyar Televízió, Harminc év a mikrofon előtt címmel portréfilmet készített róla, Borenich Péter a rádióban készített róla dokumentumműsort.

Többek között a Magyar Rádió, a régi Nemzeti Színház történetével, valamint Pest-Buda helytörténetével is foglalkozott, könyvtárában számos ritkaságot gyűjtött.

Felesége Gundel Anna (1919–1999), akinek a szülei Gundel Károly (1883–1956) vendéglős és gasztronómiai művek írója, és Blasutigh Margit voltak.

Rádiós munkáiból

• Pest-Budai séták
• Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja
• Bemondókkal 2—6-ig

Filmográfia

• Liliomfi (1955)
• Halálkanyar (1961)
• Házasságból elégséges (1962)
• Bálvány (1963)
• Nem szoktam hazudni (1966)
• Napló apámnak, anyámnak (1990)

Emlékezete

Tiszteletére alapította a Magyar Rádió a Körmendy László-díjat, melyet a hosszú időn át végzett, magas színvonalú bemondói munka elismeréseként ítéltek oda. Évente 1 fő kaphatja. Átadására a Magyar Rádiózás Napján december 1-én kerül sor.

Források

• Hétfői Hírek (18. évfolyam, 18. szám, 4. oldal) 1974. április 29. - Így kezdődött... Emlékezik a rádióbemondók doyenje
• Új Tükör (16. évfolyam, 46. szám) 1979. november 18. - Történelmi tükörcserepek
• Szabad Föld (21. évfolyam, 52. szám, 8. oldal) 1965. december 25. - Láthatatlan ismerősünk: Körmendy László
• Népszabadság (33. évfolyam, 80. szám, 6-7. oldal) 1975. április 7. - Egy bemondó emlékei a Rádió újjászületéséről
• Film Színház Muzsika (8. évfolyam, 16. szám, 19. oldal) 1964. április 17. - Kazinczy-díjas szpíker
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Jegyzetek