A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 |
Ez a szócikk valószínűleg egy álhír, médiahack, hoax vagy gerillamarketing akció eseményeit, történetét dolgozza fel. Az itt szereplő egyes információk esetenként valótlanok vagy megtévesztőek lehetnek. |
A Négyes Metró Barátai egy névleg civil kezdeményezés, mely 2008 januárjában „önkéntes közmunkára” szólította fel Budapest lakosait, a 4-es metró (M4) mihamarabbi elkészülte érdekében, valójában a Reakció című politikai újság gerillamarketingje.
Előzmények
A főváros negyedik metróvonaláról már az 1950-es évek óta születtek koncepcionális tervek és építését (az első határidők szerint) 1978-ban kellett volna elkezdeni. Az 1990-ben főpolgármesterré választott Demszky Gábor (SZDSZ) első ciklusa kezdete óta szorgalmazta a Dél-Budát Kelet-Pesttel összekötő M4 megépítését. Bár a tervezésbe, az engedélyezésbe és a pályáztatásokba az évtizedek alatt többtízmilliárd forintot fektettek, a fúrópajzsok csak 2007 áprilisában indulhattak el. A kivitelezéssel kapcsolatos bizonytalanságok és botrányok azonban tovább folytatódtak (a projektvezetőt elbocsátották, egyes kivitelezők szerződést bontottak), 2007 decemberére pedig több, már épülő állomás (pl. a Kálvin téri) befejezése is veszélybe került. Közvéleménykutatások szerint a budapesti lakosság rendkívül pesszimista a beruházás megvalósulását illetően, és jelentős szkepszissel figyeli a fejleményeket.
Történet
A Négyes Metró Barátai nevű (addig ismeretlen) szervezet 2008. január 14-én, vasárnap éjjel gerillamarketing akció keretében több száz plakátot ragasztott ki a metró épülő állomásainak és forgalmas csomópontjainak közelében (pl. a Kálvin téren, a Rákóczi téren, a Fővám téren és a Móricz Zsigmond körtéren). A felhívás szerint a Négyes Metró Barátai „fiatalokat és időseket, családapákat és családanyákat toborzott”, hogy 2008. január 17-én csütörtökön jelenjenek meg munkaruhában, sisakkal a metró Rákóczi téri épülő állomásán, és fogjanak önkéntes közmunkába, azaz kezdjék el saját kezükkel ásni az alagutat.
A szervezet saját honlapot hozott létre és videókat tett közzé a különböző megosztó oldalakon. A honlapot a Városháza címére jegyezték be, ami az internetes fórumokon és a sajtóban találgatásokra adott okot, miszerint az akció mögött Demszky Gábor és kampánytanácsadói állnak. A Főpolgármesteri Hivatal azonban cáfolta ezt az értesülést. A Négyes Metró Barátai széles körű médiavisszhangot váltott ki, a rejtélyes társaságról részletesen beszámolt a Petőfi Rádió, a Magyar Televízió, a Népszabadság, az Index és további médiumok tucatjai.
A szervezet céljai
Miközben a szervezet alapítói titokban maradtak, a fórumokon és a médiában találgatás indult, hogy az akciót komolynak vagy viccnek szánják-e kitalálói. A Népszabadság álláspontja szerint médiahack (álhírterjesztés), a köztelevízió hírműsora szerint komoly kezdeményezés állhat a háttérben. Előbbi esetben a 4-es metró elhúzódó, botrányoktól terhes beruházásának kigúnyolásáról lehet szó, mely „helyre teszi” a metró ügyét. Utóbbi esetben lelkes civilek elégelhették meg a politikusok metrót övező terméketlen vitáit. A sajtó nagy várakozásokkal tekintett a 2008. január 17-ére meghirdetett „lelepleződés” elébe, amikorra a szervezet összehívta szimpatizánsait a Rákóczi térre.
Önleleplezés
A meghirdetett helyen és időben több tucat médium kamerái, fényképezőgépei és riporterei előtt végül a Reakció című havilap munkatársai jelentek meg, akik bemutatták épp megjelenő, 2008. januári lapszámukat, melynek címlapsztorija a „Kétes metró” címet kapta. A lap a főszerkesztő elmondása szerint azért folyamodott gerillakampányhoz, hogy a 4-es metró történetéhez hasonlóan abszurd módon növeljék ismertségüket. A Reakció csapata „szíverősítő” kevert röviditalokkal, valamint „I LOVE M4”-kitűzőkkel ajándékozta meg a sajtó képviselőit, és biztosították őket, hogy a jövőben is felhívják a figyelmet a beruházás körüli visszásságokra. Az akcióról mint az egyik legsikeresebb magyar gerillakampányról tudósított a média.
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.